A tisztességes eljáráshoz való jog – 1. rész


Most induló sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Elsőként a „A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon” című fejezetből olvashatnak egy kivonatot.

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötet az egyik legalapvetőbb, a gyakorlatban legtöbbet hivatkozott és leggyakrabban alkalmazott emberi és alkotmányos jog (fair trial) legfontosabb aspektusait térképezi fel. Tematikus fejezeteit olyan szerzők írták, akik amellett, hogy egyetemen oktatnak, egyben elismert gyakorlati szakemberek is, és munkájuk során közvetlenül és rendszeresen érvényesíteni kell a tisztességes eljárás alapjogát. Ezek a gyakorlati tapasztalatok hangsúlyos szerepet kapnak a fejezetek elemzéseiben, melynek eredményeképpen a kötet nemcsak szakkönyvként használható, hanem azt a célt is szolgálja, hogy mind a gyakorló jogászok, mind maguk az érintettek kézikönyvként hasznosítani tudják.

Az alábbiakban a műnek „A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon” című fejezetéből olvashatnak egy részletet.

A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a pandémia idején

A tisztességes eljárás kritériumai a pandémiás helyzettől függetlenek, azok érvényesülését a járvány idején is biztosítani kell. Az egészségügyi világválság e tekintetben is kihívás elé állította a jogalkotót és a jogalkalmazót. A tisztességes eljárás lehetőségét a járvány miatt elrendelt védelmi intézkedések (szociális távolságtartás, utazási korlátozások) és a polgári eljárásban közvetlenül részt vevő személyek (bírák, titkárok, adminisztratív munkát végző bírósági alkalmazottak, ügyvédek, felek, tolmácsok, tanúk stb.), illetve a bírósági épületek üzemeltetésével, a perek adminisztrációjával, előkészítésével kapcsolatosan munkát végző személyek (például: kezelőirodákon dolgozó alkalmazottak, leírók, takarítók és biztonsági őrök, jogsegélyszolgálatok személyzete) egészségének megőrzése védelmében – a „békeidőkhöz” képest – új, alternatív módszereket kellett/kell biztosítani.

Az igazságszolgáltatási tevékenység folytatásával és a bíróságoknak a pandémia alatti működésével kapcsolatos kérdéseket érintett az Európai Bírák Konzultatív Tanácsának (Consultative Council of European Judges, a továbbiakban: CCJE) elnöke 2020. június 24-ei, a bírák Covid19-járvány alatti, utáni szerepéről szóló nyilatkozatában.[1]  A CCJE elnöke rámutatott azokra a kihívásokra, amelyekkel a bírák a Covid19-járvány alatt szembesülnek, valamint azokra, amelyek a járvány megszűnése után is még valószínűleg velünk maradnak, és megjelölte az ezek hatékony leküzdéséhez, az EJEE 6. cikkében foglaltak biztosításához szükséges eszközöket.

A hirtelen elrendelt korlátozó intézkedések, mint szociális távolságtartás és lakhelyelhagyási tilalom, világszerte fennakadást okoztak a bíróságok működésében. Nehézség jelentkezett a határidők betartásával, valamint a jogsegélyszolgálatok működésével kapcsolatosan. A CCJE korábban is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság biztosításához szükséges az, hogy az igazságszolgáltatás tisztességesen, pártatlanul és hatékonyan működjön, ehhez pedig szükséges, hogy a bíróságoknak megfelelő anyagi forrás álljon a rendelkezésükre. A CCJE elnöke e nyilatkozatában külön kiemelte a digitális technológiák használatának megnövekedett jelentőségét a pandémia idején, valamint annak biztosítását, hogy a bíróságok megfelelő eszközökkel el legyenek látva. Ezzel kapcsolatban megemlítette az EJEB azon álláspontját, miszerint a tárgyaláson való személyes jelenlét hiánya nem feltétlenül jelenti a EJEE 6. cikke szerinti tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértését.[2] Megemlítette továbbá a tárgyalások online közvetítését mint az igazságszolgáltatás nyilvánossága biztosításának egy lehetséges formáját, és utalt arra, hogy a nyilvánosság biztosításának e módja a pandémia idején még inkább indokolt lehet. Az eljárások felfüggesztésével, meghosszabbításával kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az eljárások nem húzódhatnak el jobban, mint amit maga a járvány időtartama indokol, de ezzel együtt sem járhat az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelmével. A sürgős vagy az emberi jogok sérelmével kapcsolatos eljárások azonban nem függeszthetők fel, nem halaszthatók el. A nyilatkozat új típusú eljárások megjelenését (például: maszkviselési szabályok, kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok megsértőivel szemben folytatott eljárások)[3] és bizonyos eddig is megszokott tárgyú eljárások (például: fizetésképtelenségi eljárások) gyakoriságának megnövekedését vetíti előre.

Visszatérve Magyarországra, a Covid19-világjárvány megjelenése óta a jelen fejezet írásáig nem telt még el annyi idő, ami ahhoz szükséges, hogy átfogó, bírósági döntések elemzésén alapuló képet kapjunk arról, hogy a jogszabályok által nyújtott megoldások [például: az ítélkezési szünetet elrendelő 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet[4] vagy a körülbelül két hétig tartó ítélkezési szünet megszűntével hatályba lépő, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.)[5]] alkalmasak-e a tisztességes eljárás biztosítására, illetve e veszélyhelyzet alatti jogszabályoknak az egyedi ügyekben, egyedi körülmények közötti alkalmazása nem sértette-e a felek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. Ezen okból kifolyólag, átfogó elemzés helyett, a tisztességes eljáráshoz való jog azon pontjaira, részjogosítványaira hívjuk fel a figyelmet, amelyek érintettsége a járvány idején bevezetett védelmi intézkedések és kormányrendeletek rendelkezései alapján felvetődhet.

A bírósághoz fordulás mint alapvető jog gyakorlásához nem elegendő a jogszabályi engedély, tehát hogy legyen bírói út, és nem elegendő önmagában a keresetindítási jog sem, vagyis hogy ténylegesen vagy elvileg legyen érvényesítendő jog vagy kötelezettség. A bíróság nyújtotta jogvédelemhez az is szükséges, hogy a bírósági ügyet képes legyen megindítani a majdani felperes. Ez a képesség az eljárással és a perbe vinni szándékozott igényekkel kapcsolatos jogi ismereteket és az eljárás során felmerülő költségek megfizetését jelenti. Ugyanígy alapjogi követelmény, hogy az alperessé váló személy képes legyen védekezését jogi szempontból meghatározni, és az azzal járó költségeket finanszírozni. Bármelyik hiánya ténylegesen megakadályozza az igények érvényesítését. Például, egyértelműnek tűnik, hogy a járvány idején a panasznapok elmaradása miatt a jogkereső állampolgárok számára beszűkültek a jogérvényesítés lehetőségei.

A technológia ugyan fokozhatja az igazságügyi folyamat hatékonyságát és átláthatóságát, és elősegítheti az igazságszolgáltatáshoz való jog gyakorlását az egyének számára, azonban ha ez teljes mértékben felváltja a hagyományos eljárásokat, azzal esetleg azt kockáztatjuk, hogy néhányak számára (például akik nem rendelkeznek internettel) veszélybe kerül az igazságszolgáltatáshoz való jog gyakorlása. Az „e-igazságügy” kifejezés kezdeményezések széles körét fedi le, beleértve az e-mail használatát, online keresetek kitöltését, videómeghallgatások és -konferenciák alkalmazását, a nyilvántartásba vétel és az ügy előrehaladásának online nyomon követését, valamint a bírák vagy egyéb döntéshozók azon képességét, hogy az információkhoz elektronikus úton férjenek hozzá.

Az EJEE nem határoz meg konkrét követelményt az e-igazságüggyel kapcsolatban, azonban az e-igazságügyi kezdeményezések megvalósítása az EJEE 6. cikke szerinti bírósági eljáráshoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog szabályainak hatálya alá tartozik. Nem mindenkinek van azonban lehetősége hozzáférni a technológiai fejlesztésekhez, ezért fontos, hogy ezek a hagyományos rendszerek mellett létezzenek.[6] Az EUB egy 2010-es döntésében leszögezte, hogy a kizárólag „elektronikus úton” elérhető eljárások néhány ember számára lehetetlenné tehetik a jogaik gyakorlását.[7] Az elektronikus eszközökhöz való hozzáférés körülményei az internethez való hozzáférés lehetőségeinek, illetve a hálózati lefedettségnek a bővülésével, az okostelefonok elterjedésével az EUB 2010-es döntése óta rengeteget változtak, így lehetséges, hogy e döntés a Covid19-járvány idején, a kontextus változása miatt már nem feltétlenül helytálló. Erről a jövő bírósági döntései fognak többen elárulni, annak eldöntésével, hogy a pandémia idején az igazságszolgáltatás fő csatornájának a digitális térbe helyezése valamely egyedi ügyben járt-e a fél tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának sérelmével.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

[1] Consultative Council of European Judges, Statement of the president of the CCJE, the role of judges during and in the aftermath of the Covid-19, pandemic: lessons and challenges. Lásd https://rm.coe.int/ccje-2020-2-statement-of-the-ccje-president-3-lessons-and-challenges-c/16809ed060

[2] EJEB, Marcello Viola v. Italy, no. 45106/04, 2006. október 5. Lásd http://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-77246

[3] Magyarországon például a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet tartalmaz ilyeneket

[4] Az első, 2020. március 11. és június 17. közötti veszélyhelyzet idején az első – jogérvényesítés szempontjából – jelentős jogszabály az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.) szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet volt, amelyben Magyarország Kormánya a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Az ítélkezési szünet 2020. március 15-étől 2020. március 31-éig tartott

[5] A körülbelül két hétig tartó követő, sok érdemi rendelkezést tartalmazó, a bíróságokon túl a közjegyzők és végrehajtók előtt folyó eljárásokra is jelentős befolyással lévő jogalkotói aktus, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet volt. Ez a rendelet az igazságügyi tevékenység körébe tartozó eljárások tekintetében állapított meg speciális, az adott eljárást szabályozó általános rendelkezésektől eltérő és az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó személyekre, szervezetekre (bíróság, ügyészség, közjegyzők és végrehajtók) vonatkozó szabályokat a veszélyhelyzet idejére. A kormány célja a szabályozás megalkotásával az volt, hogy az egyes eljárások során a személyes „kontaktokat” úgy csökkentse, és úgy biztosítsa az eljárások folytatásának feltételeit, hogy mindeközben továbbra is biztosítsa a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését az eljárásban részt vevők életének és egészségének megóvása érdekében

[6] Kézikönyv az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó európai jogról. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2016. 200–201., https://www.echr.coe.int/Documents/Handbook_access_justice_HUN.pdf.

[7] EUB: Rosalba Alassini v. Telecom Italia SpA (C-317/08), Filomena Califano v. Wind SpA (C-318/08), Lucia Anna Giorgia Iacono v. Telecom Italia SpA (C-319/08) és Multiservice Srl v. Telecom Italia SpA (C-320/08) egyesített ügyek, 2010. március 18., 58. bekezdés


Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI

A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.

2022. január 21.

Választási szakértőkkel folytatott megbeszélést az ÁSZ

2022. január 19-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői delegációja tett látogatást az Állami Számvevőszék székházában. A szakmai találkozón az ÁSZ az EBESZ szakértői delegációját a teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a törvények által előírt kereteken belül a kampányidőszakot megelőzően, arra felkészülve, proaktívan mind ellenőrzési, mind tanácsadó szerepével hogyan mozdította elő a szabályos, átlátható közpénzfelhasználást.