Az EUB ítélet Alaptörvénybe ütközését vizsgálja az AB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta az igazságügyi miniszter által egy uniós bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt.

Az igazságügyi miniszter által kifogást EUB ítélet szerint Magyarország megsértette a menekültek védelmét szolgáló uniós jogszabályokat azzal, hogy a szerb határnál található tranzitzónába küldte őket.

Varga Judit miniszter februárban nyújtotta be indítványát az alkotmánybíróságnak, amelyben arra hivatkozott, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletének végrehajtása azt eredményezné, hogy sok illegális bevándorló maradna tartósan Magyarországon. „Ez érintené Magyarország alkotmányban rögzített szuverenitását” – érvelt a miniszter.

Varga Judit arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, hogy az uniós bírósági döntés végrehajtása összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel.

A panaszról hétfőn tárgyalt az AB, de nem tudni, mikorra várható ítélet.

Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) fordul Magyarország megbírságolása érdekében, mert a menekültügyi szabályokkal kapcsolatos korábbi EUB ítéletet nem hajtották végre.

A magyar alkotmánybírósági ülés érzékeny időszakban zajlik, amikor a magyar és lengyel kormány vitába keveredett az Európai Bizottsággal a demokrácia és a jogállamiság eróziója miatt.

Az EUB már napi 1 millió eurós pénzbírságot szabott ki Lengyelországra a bírák fegyelmi kamarájának fenntartása miatt, mivel a lengyel igazságügyi reformok miatti konfliktus, amely az EU szerint aláássa a bíróságok függetlenségét, tovább mélyült.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint az Európai Bizottság túllépi hatáskörét azzal, hogy megpróbálja leállítani a lengyel igazságügyi reformot.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindvégig Lengyelországot támogatta, bírálva az uniós intézményeket, amiért megpróbálják elvenni azokat a hatásköröket a tagállamoktól, amelyeket szerinte soha nem ruháztak át az EU-ra.

A Lengyelországgal folytatott viszály elmélyült, miután Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kérésére a lengyel alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az EU-szerződések egyes elemei összeegyeztethetők-e a lengyel alkotmánnyal. A Európai Unió Törvényszéke kijelentette, hogy a kritikusok az uniós jog elsőbbségét, az európai integráció egyik alapelvét kérdőjelezik meg.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.