Az EUB ítélet Alaptörvénybe ütközését vizsgálja az AB


Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta az igazságügyi miniszter által egy uniós bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt.


Az igazságügyi miniszter által kifogást EUB ítélet szerint Magyarország megsértette a menekültek védelmét szolgáló uniós jogszabályokat azzal, hogy a szerb határnál található tranzitzónába küldte őket.

Varga Judit miniszter februárban nyújtotta be indítványát az alkotmánybíróságnak, amelyben arra hivatkozott, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletének végrehajtása azt eredményezné, hogy sok illegális bevándorló maradna tartósan Magyarországon. „Ez érintené Magyarország alkotmányban rögzített szuverenitását” – érvelt a miniszter.

Varga Judit arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, hogy az uniós bírósági döntés végrehajtása összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel.

A panaszról hétfőn tárgyalt az AB, de nem tudni, mikorra várható ítélet.

Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) fordul Magyarország megbírságolása érdekében, mert a menekültügyi szabályokkal kapcsolatos korábbi EUB ítéletet nem hajtották végre.

A magyar alkotmánybírósági ülés érzékeny időszakban zajlik, amikor a magyar és lengyel kormány vitába keveredett az Európai Bizottsággal a demokrácia és a jogállamiság eróziója miatt.

Az EUB már napi 1 millió eurós pénzbírságot szabott ki Lengyelországra a bírák fegyelmi kamarájának fenntartása miatt, mivel a lengyel igazságügyi reformok miatti konfliktus, amely az EU szerint aláássa a bíróságok függetlenségét, tovább mélyült.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint az Európai Bizottság túllépi hatáskörét azzal, hogy megpróbálja leállítani a lengyel igazságügyi reformot.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindvégig Lengyelországot támogatta, bírálva az uniós intézményeket, amiért megpróbálják elvenni azokat a hatásköröket a tagállamoktól, amelyeket szerinte soha nem ruháztak át az EU-ra.

A Lengyelországgal folytatott viszály elmélyült, miután Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kérésére a lengyel alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az EU-szerződések egyes elemei összeegyeztethetők-e a lengyel alkotmánnyal. A Európai Unió Törvényszéke kijelentette, hogy a kritikusok az uniós jog elsőbbségét, az európai integráció egyik alapelvét kérdőjelezik meg.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.