Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy a nemzeti bíróság akkor is vizsgálhatja-e a hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, ha az alperes ezt vitatja, de a követelt kártérítést hajlandó megfizetni.
Az Európai Bizottság az áprilisi után most újabb kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel szerinte „komoly aggályok” merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntéseivel kapcsolatban – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta az igazságügyi miniszter által egy uniós bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt.
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen, gyors választ ígért a lengyel legfelsőbb bíróság döntésére, amelyben elutasította az uniós jog elsőbbségét, ami feszültséget idézett elő Brüsszel és Varsó kapcsolatában.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság lengyel fegyelmi tanácsa nem demokratikus módon járt el, és nem megfelelően nevezte ki a bírákat, így a kinevezett bírák nem tekinthetők függetlennek, ezért érvénytelennek nyilvánított egy ilyen bíró által meghozott bírósági határozatot.
A lengyel vezetés úgy látja, hogy az Unió nem avatkozhat be ilyen szinten egy nemzet belügyeibe.
A Bizottság az EUB előtt perli be Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiság sérelme miatt.
Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.
A röszkei tranzitzóna sérti az uniós jogot, azonban annak bezárása, nem oldja meg az EUB által kifogásolt eljárási garanciákat nélkülöző magyar menekültügyi eljárás hiányosságait.
