Együttműködési kötelezettség és a vonulásos demonstrációk korlátozhatósága


Az olyan vonulásos rendezvény bejelentése, amelyik demonstratív voltában alkalmas arra, hogy a kisebbségekben, illetve az odatartozó személyekben az adott közösséghez való tartozásuk okán félelmet keltsen, megalapozza a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását. Ha a gyülekezési hatóság részéről az egyeztetési eljárás során személyes meghallgatás szükséges, a felektől elvárható az időpont szükség szerinti egyeztetésében való kölcsönös és tényleges együttműködés – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes 2021. június 21-én éjszaka a gyülekezési törvény (Gytv.) hatálya alá tartozó rendezvényt jelentett be a rendőrségnek ügyfélkapun keresztül. A rendezvény egy Mi Hazánk Mozgalom által tartott, a közbiztonsági problémákra való figyelemfelhívást megvalósító vonulásos demonstráció lett volna, amit július 25-én 14:00 és 17:00 óra között kívántak megtartani. Az 500 fős gyűlés keretében a Polgármesteri Hivatal előtt, valamint a Vásártéren zene és beszédek elhangzását tervezték.

Az eljáró hatóság a bejelentés tényállásának tisztázása érdekében két egyeztető tárgyalást is kitűzött, amelyen az ügyfél nem jelent meg, így a gyülekezési hatóság tiltó-korlátozó határozatot hozott. Eszerint a felperes a bejelentett rendezvényt köteles statikus módon a Vásártéren megtartani. A tervezett vonulás, valamint a Polgármesteri Hivatal előtti statikus gyűlés nem engedélyezett. Ennek indokaként előadta, hogy a gyűlés tervezett időpontját megelőzően egy korábbi időpontban a Polgármesteri Hivatal előtti közteret és parkolót lezárják, mert azt munkaterületté nyilvánítják határozatlan ideig felújítási munkálatok végzése miatt. A vonulással összefüggésben pedig kiemelte, hogy ennek vizsgálatakor értékelni kell az érintett útvonal lakóközösségeinek multikulturális jellegét is. A körülményeket figyelembe véve a vonulás alkalmas lehet arra, hogy az érintett útszakaszok, illetve a bejelentett gyűlésen résztvevők létszáma alapján az ott élő lakóközösségben riadalmat, félelmet keltsen.

A kereseti kérelem tartalma

A felperes szerint  a közterület használatának visszaélésszerű, önkényes korlátozása semmiképpen nem adhat alapot a hatóságok részére a gyülekezés mint alapjog gyakorlásának korlátozására. Azzal összefüggésben, hogy az alperesi határozat szerint a rendezvény dinamikus része biztonsági kockázatot hordoz, kiemelte, hogy a hatóságnak szükségképpen rendelkeznie kell képességgel a gyülekezési alapjog érvényesíthetőségének biztosítása iránt. Meg kell teremtenie tehát a gyülekezés közlekedésbiztonsági feltételeit. A közlekedés biztonságának elháríthatatlan sérelme hiányában a gyülekezéshez való jog erősebb a rendőrhatóság kényelmi érdekeinél. A felperes ennek érdekében nem zárkózott el az egyeztetéstől. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperesnek nem célja a helyi kisebbség zaklatása. A vonulás útvonalát ezért úgy határozták meg, hogy az elkerülje a település helyi kisebbség által lakott részeit, ezzel elkerülve a nyílt konfliktushelyzetet és a „foglyul ejtett közösség” tiltási indok lehetőségét. A felperes szerint a gyülekezési jog korlátozásához nem elég az elvont veszélyeztetés. Azt kell bizonyítani, hogy konkrét veszélyekkel jár a gyülekezési jog gyakorlása, és e konkrét veszély nagysága dönti el a jogkorlátozás arányosságát is. Az absztrakt félelmekre hivatkozással a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogok korlátozása nem lehetséges.

Az alperes védiratában a munkaterületté nyilvánításról kijelentette, hogy a gyülekezési hatóság az objektív akadály megléte miatt a statikus tüntetés korlátozása mellett döntött, hiszen a területet építési területté nyilvánították. A gyülekezési hatóság indokoltnak tartotta a bejelentő egyeztető tárgyaláson történő személyes megjelenését, mivel a bejelentés az elbírálásához szükséges releváns információkat nem tartalmazott. Az alperes ezeken mégsem jelent meg. Fenntartotta, hogy a rendelkezésre álló információk alapján úgy értékelhető, hogy a vonulás alkalmas lehet arra, hogy az érintett útszakaszok lakóközösségeiben riadalmat, félelmet keltsen, így felmerül az általános személyiségi jog és a magánszféra védelméhez való jog megsértésének lehetősége.

A Kúria megállapításai

A Kúria nem fogadta el az alperesnek azon érvét, miszerint a közterületnek nem minősülő helyszínen az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával szervezhető gyűlés, és a Polgármesteri Hivatal előtti tér az önkormányzat tulajdona, erre alapítottan pedig a korlátozás jogszerű volna. Ilyen értelmezés mellett ugyanis értelmét veszítené a közhasználat, ami pedig fogalmi eleme a közterületnek. Helytállónak találta viszont azt az alperesi érvét, hogy az építési területté nyilvánítás indokát, illetve, hogy azt milyen célból rendelték el, eleve nem kellett vizsgálat tárgyává tennie. Ha a felperes ennek okát vitatta, neki kellett volna bizonyítania állítása megalapozottságát. A kérdéses területtel kapcsolatosan tényekkel a felperes nem tette kétségessé a munkálatok szükségességét vagy folyásának valóságosságát, és erre vonatkozó bizonyítási indítványt sem tett. Így helytálló volt az alperes azon rendelkezése, miszerint a Polgármesteri Hivatal előtti téren a statikus gyűlés nem engedélyezett.

A tervezett vonulást illetően a Kúria szerint az alperes jogszerűen ragaszkodott a személyes egyeztetéshez. A szükséges és elégséges információk hiányában azok pótlása a pozitív döntéshez elengedhetetlen volt. A Gytv. szerint a gyülekezési hatóság a tárgyalás tartásának szabályai szerint tart egyeztetést, ha azt indokoltnak tartja, amire a szervezőt vagy bejelentőt rövid úton idézi. Az igazolhatóan értesített fél távolmaradása esetén a rendelkezésére álló információk alapján dönt. Jelen esetben a felperestől elvárható lett volna, hogy maga is keresse a személyes egyeztetés lehetőségét, és annak a számára is megfelelő időpontját aktív egyeztetése útján. Ennek hiányát az e-mailes kapcsolattartás nem pótolhatta. Az alperes joggal akarta tudni és közvetlenül egyeztetni, hogy a tervezett vonulásnak biztonsági kockázata hogyan küszöbölhető ki, illetve az adott esetben a közlekedés sérelme nem aránytalan-e.

A lakóközösség multikulturális jellege veszélyeztetésének ténylegességét a Kúria szerint az alperes megfelelően indokolta. A felperes szándékával, tevékenységével megalapozottan összefüggésbe hozható média- és más nyilvános közösségi megnyilvánulások alapján a vonulással elérni kívánt célt és kockázatot az alperes elégséges konkrétsággal alátámasztotta. Az érintett útvonalon jelentős számú nemzetiség, illetve kisebbség nincs, de vannak olyan lakosok a közvetlen környezetben, akik odatartozónak vallják magukat. Minderre tekintettel a Kúria a felperes keresetét elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.40.428/2021.) a Kúriai Döntések 2021/11. számában 321. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2018. évi LV. törvény 11. § (2) bekezdés, 13. § (5) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2021. november 12.

A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A mérlegelési jogkörben hozott döntés is csak jogszabálysértés esetén semmisíthető meg, vagy változatható meg. Jogsértő a mérlegelés, ha annak során olyan szempontot értékelt a hatóság, amely a mérlegelésnél – a törvény szerinti zárt felsorolásra figyelemmel – nem vehető figyelembe. Jogsértő mérlegelés esetén a közigazgatási bíróságnak felülmérlegelési lehetősége nincs, azzal ugyanis jogsértő módon vonná el a közigazgatási hatóság hatáskörét.
2021. november 5.

Milyen részletességgel rendelkezzen egy egyesület küldöttgyűlésének napirendje?

Nem szabályszerű az egyesület küldöttgyűlésének összehívása abban a napirendi tárgykörben, amelyet a meghívó nem tartalmaz kellő részletességgel. Nem orvosolja a jogszabálysértést, ha a meghívó tartalmát az egyesület a meghívó megküldésére irányadó törvényes határidőn túl teszi egyértelművé, továbbá az sem, ha a döntéshozó szerv ülésén a küldöttek kellő aránya nem adja hozzájárulását a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához – a Kúria eseti döntése.