Változások a közös szülői felügyelet gyakorlásában 2022. január 1-jétől


2021. november 17-én hirdették ki az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amelynek 86-88. §-ai 2022. január 1-jei hatálybalépéssel módosítják a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyvének szülői felügyeletet érintő rendelkezéseit. A módosításokat szakértőnkkel, dr. Wopera Zsuzsával értelmezzük.


Milyen újdonságot hoz a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás a szülői felügyelet gyakorlása terén?

A Ptk. jelenlegi főszabálya (Ptk. 4:164. § (1) bek.) szerint a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, és ez mindaddig érvényesül, amíg arról akár szülők megállapodása vagy a bíróság ítélete másként nem rendelkezik. A hatályos Ptk. alapján azonban, ha a szülők nem tudnak megállapodni a házasságuk vagy élettársi viszonyuk megromlását, az életközösségük megszűnését követően a gyermekkel kapcsolatos felügyeleti jog gyakorlásáról, a bíróságnak kell arról döntenie, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja (Ptk. 4:167. § (1) bek.).

A 2021. december 31-ig hatályos szabályozás szerint tehát a szülők megállapodása hiányában a bíróság kizárólag az egyik szülőt jogosíthatja fel a szülői felügyelet gyakorlására. A jelenlegi szabályozás alapján tehát nincs meg az a lehetősége a bíróságnak, hogy amennyiben mindkét szülőt alkalmasnak tartja a gyermek nevelésére, gondozására, akkor elrendelje a közös szülői felügyelet gyakorlását, még abban az esetben sem, ha egyébként ez szolgálná a gyermek érdekét. Jelenleg a bíróságnak sok esetben választania kell a két, a gyermek nevelésére, gondozására egyaránt alkalmas szülő között, hogy a szülői felügyeletet melyikük gyakorolja.

A Ptk. 4: 167. § (1) bekezdésének kiegészítése annak a lehetőségét teremti meg, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha ez szolgálja a kiskorú gyermek érdekét. Minden esetben a bíróságnak kell mérlegelnie, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése vagy az egyik szülő által gyakorolt felügyelet szolgálja-e a gyermek érdekét. A Ptk. 4:167. § (2) bekezdése szerint a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, azaz a döntés során gyermek érdekeit kell mindenekelőtt szem előtt tartani. Hangsúlyozni kell, hogy a Módtv. a közös szülői felügyelet egyoldalú kérelemre történő elrendelésének lehetővé tétele kibővíti a hatályos szabályozás szerinti meghozható döntések körét egy további opcióval, annak érdekében, hogy a bíróság a gyermek számára legkedvezőbb döntés hozhassa meg.  A bíróságnak – a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel – továbbra is módja van arra is, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel vagy bizonyos szülői felügyeleti jogokat a szülők között megosszon.

Mit értünk pontosan a Ptk. módosításával bevezetett váltott gondoskodás alatt, miről kell döntenie a bíróságnak ennek elrendelése esetén?

A Ptk. módosítása az előbbiekben említett változtatások mellett nevesíti a Ptk.-ban gyakorlatban eddig is érvényesülő megoldást, az ún. váltott gondoskodást mint a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módját (Ptk. 4:164. § (1) bek.) A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek két hetet tölt az anya háztartásában, majd két hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 9 nap, apánál 5 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.

A joggyakorlat régóta igényelte a váltott gondoskodás Ptk.-ban történő megjelenítését, mert eddig is sor került ennek alkalmazására, de nem volt jogszabályi háttere annak, hogy pontosan mit is kell érteni váltott gondoskodás alatt, így arról sem rendelkezhetett a jogszabály, hogy váltott gondoskodás esetén milyen kérdésekben kell határoznia a bíróságnak. Ezt a hiányt pótolja a Módtv. A Ptk. 4:167/A. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy, ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. A bíróság tehát meghatározza, hogy a szülők a gyermek gondozásában milyen időközönként váltják egymást, illetve hol és mikor adják át egymásnak a gyermeket. Az időtartam meghatározásánál kiemelt szerepe lehet a gyermek életkorának is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.

A közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan azt jelenti-e, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket?

Nagyon fontos különbséget tenni a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás között. A közös szülői felügyelet lényegében jogi kategóriaként határozható meg, amikor a szülői felügyelet – az apai és az anyai státusz egyenlőségéből következően – mindkét szülőt megilleti. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők, és a szülői felügyeleti jogokat közösen gyakorolják. A közös szülői felügyelet azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel. A váltott gondoskodás jelenti a gyermekkel való tényleges, azonos időtartamú fizikai együttlétet. Azt mondhatjuk, hogy a közös szülői felügyelet előfeltétele, alapja a váltott gondoskodás elrendelésének, de a közös szülői felügyelet nem jár szükségszerűen a váltott gondoskodás elrendelésével.

A bíróságnak kell döntenie közös szülői felügyelet elrendelése esetén arról, hogy a hétköznapokban a szülők hogyan gyakorolják a közös felügyeletet. Váltott gondoskodás akkor rendelhető el, ha a bíróság meggyőződik arról, hogy ez szolgálja a gyermek érdekét és a szülők életviszonyai is lehetővé teszik ezt.

Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei (pl. a szülők távol laknak egymástól) a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.

Milyen eljárásjogi eszközök állnak a bíróság rendelkezésére, hogy reális képet kapjon a gyermek-szülő viszonyról és megalapozott döntést hozhasson a kiskorú gyermek érdekében?   

A polgári perrendtartás mind a házassági bontóperekben, mind a szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránti perekben lehetővé teszi, hogy a bíróság hivatalból, a felek erre irányuló indítványainak hiányában is elrendelhesse a szükséges bizonyítást, pl. tanúkat hallgathat meg, szakértőt rendelhet ki, pedagógiai véleményt szerezhet be, és mindezt a per korai szakaszában is megteheti, mert biztosított az előzetes bizonyítás lehetősége a perben. A bíróság a per során akár már ideiglenes intézkedéssel is elrendelheti a váltott gondoskodást, amelynek működési tapasztalatai fontos szempontként jöhetnek szóba a végleges, ítéleti döntés meghozatalánál. Nagyon fontos továbbá az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének kikérése és figyelembevétele a döntés során. E körben fontos annak hangsúlyozása, hogy az ítélőképesség nem köthető életkorhoz, az ítélőképességről minden esetben egyedileg szükséges dönteni. Konfliktusos perekben a bíróság ösztönözheti, de akár kötelezheti is a szülőket mediációs eljárásban való részvételre. A szülők váltott gondoskodás során történő együttműködését is elő tudja segíteni a közvetítői eljárás, ezért feltétlenül szorgalmazandó ennek a konfliktuskezelési eljárásnak az igénybevétele, szélesebb körben történő alkalmazása.

Fontos kiemelni, hogy a bíróság a közös szülői felügyelet bírósági rendezésekor, egy olyan per végén, ahol a hivatalbóli bizonyítás teljes eszköztára is a bíróság rendelkezésére, sokkal több releváns peradat birtokában tud megalapozott döntést hozni arról, mi szolgálja legjobban a gyermek érdekét, mint abban az esetben, amikor a bíróság döntési kompetenciája mindössze a szülők, gyermeket is érintő egyezségének jóváhagyására szorítkozik.

A folyamatban lévő perekben is alkalmazhatók lesznek-e a Ptk. módosítással bevezetett új rendelkezések?

A jogalkotó célja az volt, hogy az új szabályok felmenő rendszerben kerüljenek bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a módosított rendelkezéseket a 2022. január 1-je után indult bírósági eljárásokban lehet alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekben nem. Új anyagi jogi jogszabályt mindenképpen indokolt a még el nem kezdett eljárásokra bevezetni, így az eljárás megindításakor hatályban lévő jogszabályok ismeretében dönthetnek arról a felek, hogy milyen tartalmú kereseti kérelmet, ellenkérelmet nyújtanak be a bírósághoz, illetve egyáltalán megindítják-e az eljárást. Ellenkező esetben teljesen kiszámíthatatlan lenne mind a felek, mind a jogi képviselőjük számára, hogy milyen végkimenetellel járhat az adott eljárás, továbbá, ha a jogalkotó a folyamatban lévő eljárásokra vezetne be olyan új szabályokat, amelyek adott esetben teljesen új ténybeli és jogi alapra helyeznék az eljárást, új bizonyítást tennének szükségessé, ami mindenképpen az eljárás elhúzásához vezetne, az pedig ellentétes lenne a gyermek érdekével.

A Ptk. módosítással bevezetett új rendelkezésekre tekintettel kérhető-e a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása?

A Ptk. 4:170. § (1) bek. alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Ptk. tehát a szülői felügyelet gyakorlásának újrarendezéséhez a felek vagy a gyermek személyes életkörülményeit érintő változást kíván meg, ami miatt a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A következetes bírói gyakorlat alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához új tényállási elem felmerülése szükséges.

Mindezekre tekintettel álláspontom szerint önmagában a jogszabályi környezet megváltozása nem tekinthető elégségesnek az újrarendezést megalapozó körülmények értékelésénél. A szülők életkörülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatában kell, hogy bekövetkezzen a korábbi egyezséghez, illetve bírói döntéshez képest olyan változás (pl. a különélő szülő a gondozó szülő és a gyermek lakóhelyéhez közeli lakóhelyre költözik), amely a korábbi döntés megváltoztatását megalapozza, de ebben a körben is elsődleges követelményként kell, hogy érvényesüljön a gyermek érdeke, ami mindig egyedi bírói mérlegelést tesz szükségessé.

Milyenek a közös szülői felügyelettel, váltott gondoskodással kapcsolatos külföldi megoldások és tapasztalatok? 

Az Európai Unió tagállamainak döntő többségében főszabályként érvényesül a közös szülői felügyelet, és a bíróság csak abban az esetben tér el ettől és jogosítja fel csak az egyik szülőt a felügyeleti jog gyakorlására, ha valamelyik szülő a közös szülői felügyelet megszüntetését kéri, vagy a bíróság észlel olyan körülményt, ami miatt csak az egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyelet gyakorlására a kiskorú gyermek érdekében.

Kivételesnek, egyben meghaladottnak tekinthető a hatályos magyar szabályozás szerinti megoldás, ami a szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezésénél a szülők megállapodásához köti a közös szülői felügyelet elrendelhetőségét.

A váltott gondoskodással kapcsolatos külföldi kutatások pedig egyértelműen alátámasztják, hogy a váltott gondoskodásban felnövő gyermekek kevesebb pszichoszomatikus problémával küzdenek, mint a többnyire vagy kizárólag egyik szülő által nevelt gyermekek. A külföldi tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy csökkent a válások száma azokban az országokban, ahol a válást követően közös szülői felügyeleti jog fenntartása mellett dönthetett a bíróság, nőtt a tartásdíjat önkéntesen fizetők száma, kevesebb végrehajtási eljárás indul, illetve kevesebb konfliktus volt a szülők között, kevesebb esetben kezdeményeztek eljárást a másik szülővel szemben.




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

A kizáró okok szabályozása a közbeszerzési eljárásban – 11. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Ezúttal a kizáró okok szabályozásáról olvashatnak egy részletet.

2021. november 30.

Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?