Bejegyzések a ‘alkotmányjogi panasz’ címkével ellátva

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül

A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.

Véleménynyilvánítás alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint az összes körülmény mérlegelésével kell biztosítani a magánszféra és a véleménynyilvánítás megfelelő, kíméletes kiegyenlítését.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

A sérelmezett szabályozás észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, és megállapította a szabályozás alaptörvény-elleneségét, továbbá alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyekben.

AB: jogalkotói mulasztás terheli az Országgyűlést az e-cigaretta szabályozása körében

Sérti az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmét folytatók vállalkozáshoz való jogát, ha a kereskedelem koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezik a jogalkotó a vállalkozáshoz való jog korlátozásának megfelelő kompenzációról.

Megsértették a Kutyapárt véleménynyilvánítási jogát

Az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette a Kutyapárt szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor megtiltotta számára a Szavazz érvénytelen appon keresztüli szabad véleménynyilvánítást.

AB: az önkormányzatok alkotmányjogi panasszal élhetnek az Alaptörvényben rögzített hatásköreik védelme érdekében

A helyi önkormányzatok számos esetben szükségszerűen kerülnek alárendelt helyzetbe, így igen kényes a központi állami szervek és a helyi önkormányzatok egymáshoz való viszonya.

Sikerrel vette a Kúria az új eljárási akadályokat

Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.

AB: A közszereplőknek fokozott tűrési kötelezettségük van

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Bfv.III.1.075/2018/11. számú végzését, a Tiszaújvárosi Járásbíróság 8.B.226/2012/22. számú ítéletét, valamint a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzését. A határozathoz különvéleményt csatolt Pokol Béla és Szívós Mária.

Karrierutazás jogász diplomával VI. – (Kamarai) Jogtanácsosok legyünk vagy ügyvédek?

Mit csinál a kamarai jogtanácsos, és miben különbözik a jogtanácsostól? Az ügyvédi vagy a jogtanácsosi pályát válasszuk? Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel és a jogtanácsosokra vonatkozó szabályozással foglalkozunk.