Bejegyzések a ‘alkotmányjogi panasz’ címkével ellátva

AB: megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg

Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet.

Elutasította az EJEB, mert nem tett alkotmányjogi panaszt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megfelelő és hatékony jogorvoslatnak nyilvánította az alkotmányjogi panaszt, ezért elutasította a West Balkán volt ügyvezetőjének kérelmét, mert nem merítette ki a magyar jogorvoslati lehetőségeket.

AB: pontosabban kell szabályozni a védett tanú intézményét

Az AB hivatalból megvizsgálta, hogy a közigazgatási eljárásokban érvényesülő védett tanú szabályozás összhangban van-e az Alaptörvényből levezethető követelményekkel.

AB: a humanitárius célok kizárják a Btk. 353/A. § (1) bekezdésében foglalt tényállás alkalmazását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. § (1) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.

AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköző módon alkalmazta a Földforgalmi törvényt.