Jogszabályfigyelő 2023 – 41. hét

Alábbi cikkünkben tekintve, hogy a 2023/144–146. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság Határozatai 2023. évi 18. számában megjelent döntések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a tisztességi bírósági eljárás alapjogának az érvényesüléséről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. A tisztességes eljárás joga nem teremt alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság „szuperbíróság” szerepébe lépve járjon el

 

A tisztességes eljárás joga nem teremt alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság „szuperbíróság” szerepébe lépve járjon el

Alkotmányjogi panasz tárgyában, egy családjogi perben született kúriai ítélet kapcsán mutatott rá az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) tisztességes eljárás való jog elvének az érvényesülésére.

„A tisztességes eljárás (fair trial) olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek együttes figyelembe vételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes. A tisztességes eljáráshoz való jog több garanciális szabályból áll. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványai különösen a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás igazságossága, a tárgyalás nyilvánossága, a bírói döntés nyilvános kihirdetésének követelménye, a törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és pártatlanság, valamint az észszerű időn belüli elbírálás követelménye. Szintén a tisztességes eljáráshoz való jogra mint »anyajogra« vezethető vissza az azzal logikai kapcsolatban álló jogosultságok egy másik csoportja, amely önálló alapjogként került megfogalmazásra az Alaptörvényben [pl. az ártatlanság vélelme vagy a védelemhez való jog, lásd: Alaptörvény XXVIII. cikk (2)–(3) bekezdései]. Vannak emellett a tisztességes eljáráshoz való jogból levezethető, az Alaptörvényben nem nevesített, de az Alkotmánybíróság által elismert részjogosítványok is. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog része az is, hogy az eljárás során biztosítva legyen a fegyverek egyenlősége […] {Lásd: 3416/2023. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [18]–[19] bekezdés}.

„A tisztességes bírósági eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti „szuperbíróság” szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el […]. Az, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági döntést tévesnek tartja, nem tekinthető az eljárás tisztességessége követelményrendszerén belül értékelhető alkotmányossági kérdésnek. [B]írói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon.” Lásd: 3416/2023. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [22]–[23] bekezdés}.

Alkotmányjogi panasz eljárásban nem vizsgálható, hogy a támadott bírói döntés szerinti bizonyítékok, érvek megalapozottak-e, azok értékelése helytálló-e, valamint, hogy a mérlegelés eredményeként megállapított tényállás, az abból levont következtetés megalapozott-e – olvasható az AB végzés indokolásában.

• Joganyag: 3416/2023. (X. 11.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról
• Módosította: –
• Megjelent: Alkotmánybíróság Határozatai 2023/18. (X. 11.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alkotmányjogi panasz visszautasítása

---