Bejegyzések tisztességes eljáráshoz való jog címkével


Nem hozott döntést az iskola a távolmaradási kérelemről
2021. június 30. Napi Koronavírus

Nem hozott döntést az iskola a távolmaradási kérelemről

Az érintett iskola és a fenntartó tankerület eljárása a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okozott a tanulók iskolából való távolmaradási kérelmének elbírálásakor – tárta fel egy panaszbeadvány kapcsán az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felhívta a figyelmet, hogy a járványhelyzetben is érdemben kell vizsgálni az egyéb alapos indokból való mulasztás fennállását, a szülők számára pedig megfelelő információkat kell biztosítani.

AB: több ponton alaptörvény-ellenes a köznevelési törvény
2021. május 10. Szakma

AB: több ponton alaptörvény-ellenes a köznevelési törvény

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést, ezen túlmenően pedig jogalkotásra is felhívta az Országgyűlést. A döntéshez különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

A pertárgy értéke és a tisztességes eljáráshoz való jog
2021. május 7. Szakma

A pertárgy értéke és a tisztességes eljáráshoz való jog

A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével jár, ha a másodfokú bíróság a peres félre hátrányosan csak az ügy érdemében hozott határozatában közli a féllel, hogy a pertárgy értékét a fél által megjelölttől vagy az elsőfokú bíróság határozatában írtaktól eltérően határozta meg, emiatt jóval magasabb első- és másodfokú perköltségfizetési kötelezettség terheli – a Kúria eseti döntése.

Mikor szankcionálható a hatósággal való együttműködés megtagadása?
2021. február 3. Világjogász

Mikor szankcionálható a hatósággal való együttműködés megtagadása?

A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a Charta 47. és 48. cikkében biztosított, hallgatáshoz való jognak megfelelően az illetékes hatóság ne szankcionálhasson olyan természetes személyt, aki e hatósággal szemben megtagadja olyan válaszok adását, amelyek alapján felmerülhet a szabálysértési vagy büntetőjogi felelőssége.