Bejegyzések a ‘tisztességes eljáráshoz való jog’ címkével ellátva

Ténybeli javítás a jogerő után – 1. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.

Sérti a gyermek legjobb érdekét a gyámhatóság késedelme

A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Algoritmusok és az emberi jogok Koronavírus

Az ET ajánlásában figyelmeztet az algoritmus alapú rendszerek használata során felmerülő emberi jogi kihívásokra.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VI.

A digitális eljárások alapvetően megváltoztatták az igazságszolgáltatás valamennyi szektorának munkastílusát, kultúráját, szokásait. A hagyományos legitimáció helyett más elismerés lép fel, ahol megváltozik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmi elv forrása és hatása. Az eljárások legitimációja helyébe, ahol a személyes részvétel a döntés elfogadásának alapja, a technikába vetett bizalom és az algoritmikus eljárások feletti ellenőrzés hite lép.

Jogsértő a reklámadó bírság

Az EUMSZ 56. cikkének rendelkezésébe ütközik a reklámadótörvényben rögzített bírságolási rendszer, amely a Magyarországon nem letelepedett adóalanyoknak nem teszi lehetővé, hogy mulasztásukat orvosolják.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése.

Új lengyel bírósági törvény. Új európai eljárás?

Varsó ismét a bírói függetlenséget csorbító törvényt fogadott el. Az Európai Bizottság újabb eljárás indítására készül az Európai Bíróság előtt.

Sérti a jogbiztonságot a hulladékgazdálkodási bírság szabályozása

A közterületen jogellenesen elhelyezett hulladékokkal összefüggésben a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet rendelkezése ellentétes a hulladékról szóló törvénnyel, ami aggályos a jogbiztonság követelménye és közvetve az egészséges környezethez való jog szempontjából – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös átfogó vizsgálata. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet törvénybe ütköző rendelkezésének a módosítását kezdeményezte.

Iskolai bántalmazás ügyében döntött az ombudsman

Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés. A jelentés szerint az egyedi ügyben nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el súlyosan aggályos módon, hanem egyenesen a bántalmazott gyermeket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. Az ombudsman részletes ajánlásokkal fordult az iskolához, a fenntartóhoz és a szaktárcához is.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.