Alábbi cikkünkben tekintve, hogy a 2023/144–146. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság Határozatai 2023. évi 18. számában megjelent döntések közül válogattunk.
Másodszorra sem engedte át a Kúria az Orbán-kormány ötödik népszavazási kérdését, amelyben a kiskorúak nemváltó kezelése felől kívántak „igényfelmérést” végezni.
Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a tisztességes eljáráshoz való jog témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kedden egyhangúlag kimondta, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó, 6. cikkét, mert olyan szabályozást fogadott el, amely alapján a bírák kinevezésére vonatkozó eljárást a törvényhozó és végrehajtó hatalom képes befolyásolni.
Az EJEB megállapította, hogy a bíró ugyan szabálysértést követett el, amikor nem hozott időben ítéletet, de a fegyelmi büntetése összefüggésben volt a bírósági vezetők kinevezése és a bírósági ügyelosztás kapcsán megfogalmazott kritikai véleményével is.
Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján indult ügyben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (5) bekezdésében nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. január hó 31. napjáig tegyen eleget. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése tárgyában hozott Kf.VI.39.667/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes és Szalay Péter alkotmánybírók csatoltak párhuzamos indokolást.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
Az érintett iskola és a fenntartó tankerület eljárása a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okozott a tanulók iskolából való távolmaradási kérelmének elbírálásakor – tárta fel egy panaszbeadvány kapcsán az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felhívta a figyelmet, hogy a járványhelyzetben is érdemben kell vizsgálni az egyéb alapos indokból való mulasztás fennállását, a szülők számára pedig megfelelő információkat kell biztosítani.
