Bejegyzések a ‘tisztességes eljáráshoz való jog’ címkével ellátva

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VI.

A digitális eljárások alapvetően megváltoztatták az igazságszolgáltatás valamennyi szektorának munkastílusát, kultúráját, szokásait. A hagyományos legitimáció helyett más elismerés lép fel, ahol megváltozik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmi elv forrása és hatása. Az eljárások legitimációja helyébe, ahol a személyes részvétel a döntés elfogadásának alapja, a technikába vetett bizalom és az algoritmikus eljárások feletti ellenőrzés hite lép.

Jogsértő a reklámadó bírság

Az EUMSZ 56. cikkének rendelkezésébe ütközik a reklámadótörvényben rögzített bírságolási rendszer, amely a Magyarországon nem letelepedett adóalanyoknak nem teszi lehetővé, hogy mulasztásukat orvosolják.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése.

Új lengyel bírósági törvény. Új európai eljárás?

Varsó ismét a bírói függetlenséget csorbító törvényt fogadott el. Az Európai Bizottság újabb eljárás indítására készül az Európai Bíróság előtt.

Sérti a jogbiztonságot a hulladékgazdálkodási bírság szabályozása

A közterületen jogellenesen elhelyezett hulladékokkal összefüggésben a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet rendelkezése ellentétes a hulladékról szóló törvénnyel, ami aggályos a jogbiztonság követelménye és közvetve az egészséges környezethez való jog szempontjából – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös átfogó vizsgálata. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet törvénybe ütköző rendelkezésének a módosítását kezdeményezte.

Iskolai bántalmazás ügyében döntött az ombudsman

Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés. A jelentés szerint az egyedi ügyben nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el súlyosan aggályos módon, hanem egyenesen a bántalmazott gyermeket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. Az ombudsman részletes ajánlásokkal fordult az iskolához, a fenntartóhoz és a szaktárcához is.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.

Hatékonyabban kell fellépni a környezet védelmében

A jövő nemzedékek szószólója felhívja a kormányhivatalokban környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokkal foglalkozó munkatársak és vezető tisztviselők figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében döntéseik meghozatalakor kiemelt figyelemmel legyenek arra, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok a jelenlegi kormányhivatali szervezetben sem rendelhetők alá egyéb, például gazdasági szempontoknak. 

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája

A Kúria a 2019. szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondotta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

Mikor jogosult a munkáltató ellenőrizni a munkavállaló munkaeszközét?

A kérelmező céges gépén az őt helyettesítő kolléga gyanús fájlokat talált. Az adatok átvizsgálása során a munkáltató gyanús igazolásokat és számos pornográf felvételt talált a fájlok között. A kérelmező szerint a “személyes” névvel megjelölt meghajtó adatainak megismerésével a munkáltató megsértette magánélethez való jogát. A vállalati szabályzatokra is tekintettel azonban a Bíróság nem állapított meg egyezménysértést.