Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kedden egyhangúlag kimondta, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó, 6. cikkét, mert olyan szabályozást fogadott el, amely alapján a bírák kinevezésére vonatkozó eljárást a törvényhozó és végrehajtó hatalom képes befolyásolni.
Az EJEB megállapította, hogy a bíró ugyan szabálysértést követett el, amikor nem hozott időben ítéletet, de a fegyelmi büntetése összefüggésben volt a bírósági vezetők kinevezése és a bírósági ügyelosztás kapcsán megfogalmazott kritikai véleményével is.
Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján indult ügyben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (5) bekezdésében nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. január hó 31. napjáig tegyen eleget. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése tárgyában hozott Kf.VI.39.667/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes és Szalay Péter alkotmánybírók csatoltak párhuzamos indokolást.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
Az érintett iskola és a fenntartó tankerület eljárása a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okozott a tanulók iskolából való távolmaradási kérelmének elbírálásakor – tárta fel egy panaszbeadvány kapcsán az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felhívta a figyelmet, hogy a járványhelyzetben is érdemben kell vizsgálni az egyéb alapos indokból való mulasztás fennállását, a szülők számára pedig megfelelő információkat kell biztosítani.
Az EUB egy francia ügyben kimondta, hogy az árfolyamkockázat a devizahitel olyan lényeges feltétele, amelyről a banknak a szerződéskötés előtt bizonyíthatóan tájékoztatni kell a hitelfelvevő fogyasztót.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (2) bekezdés a) pontját. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést, ezen túlmenően pedig jogalkotásra is felhívta az Országgyűlést. A döntéshez különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
