Bejegyzések a ‘tisztességes eljáráshoz való jog’ címkével ellátva

Lakossági hulladékégetés miatt járt el az ombudsman

Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

Nem vizsgálta a NAV a közérdekű bejelentést

Az ombudsman feltárta, hogy a NAV tévesen minősítette azonosíthatatlan személy által tett bejelentésnek az első és második közérdekű bejelentést.

Nem lehet beleegyezést kérni, ha a beavatkozásra még nincs szükség

Sérti a beteg döntési szabadságát, és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg az az eljárás, amelynek során előzetesen, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz. Dr. Kozma Ákos többek között felkérte az emberi erőforrások miniszterét, fontolja meg a megfelelő szakértők bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását.

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül

A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.

Ténybeli javítás a jogerő után – 1. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.

Sérti a gyermek legjobb érdekét a gyámhatóság késedelme

A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Algoritmusok és az emberi jogok Koronavírus

Az ET ajánlásában figyelmeztet az algoritmus alapú rendszerek használata során felmerülő emberi jogi kihívásokra.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VI.

A digitális eljárások alapvetően megváltoztatták az igazságszolgáltatás valamennyi szektorának munkastílusát, kultúráját, szokásait. A hagyományos legitimáció helyett más elismerés lép fel, ahol megváltozik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmi elv forrása és hatása. Az eljárások legitimációja helyébe, ahol a személyes részvétel a döntés elfogadásának alapja, a technikába vetett bizalom és az algoritmikus eljárások feletti ellenőrzés hite lép.

Jogsértő a reklámadó bírság

Az EUMSZ 56. cikkének rendelkezésébe ütközik a reklámadótörvényben rögzített bírságolási rendszer, amely a Magyarországon nem letelepedett adóalanyoknak nem teszi lehetővé, hogy mulasztásukat orvosolják.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése.