Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága


Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban.

Vasvári Csaba magyar bíró egy büntetőügyben fordult előzetes döntéshozatali eljárásban egy konkrét és két, a bírósági szervezetet érintő általános kérdéssel az uniós fórumhoz. Egy svéd vádlott ellen folyó büntetőeljárásban az volt a kérdés, hogy a bírósági tolmácsolás magyar szabályozása biztosítja-e a tisztességes eljáráshoz való jogát egy külföldi vádlottnak. Emellé azonban Vasvári két másik kérdést is feltett, gyakorlatilag a saját szerepéről: az egyik arról szólt, hogy a magyar bíróságok sokat kritizált kinevezési rendje alkalmas-e arra, hogy biztosítsa a bíróságok, és ezzel az ő függetlenségét, a másik pedig arra vonatkozott, hogy a bírók javadalmazása – amely alacsonyabb például az ügyészeknél, és jelentős részben a bírói vezetők döntésén múlik – elég-e ahhoz, hogy biztosítsa a függetlenségüket.

Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári “az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”, másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen.

EU Jog online

Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen.

Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget.

Hogyha a tolmácsolás minősége nem megfelelő, akkor a külföldi vádlott nem fogja érteni a vádat, nem fog tudni megfelelően védekezni, ebből következően a büntetőeljárás nem lesz tisztességes – magyarázta az EUB első kérdésre adott válaszát a kutató.

Az Európai Unió Bírósága a felsorolt öt kérdésből a két általánosról, ami általában a magyar bírósági szervezetrendszerre vonatkozott, kimondta, hogy nem befogadhatóak. Az utólag felvetett két kérdésben azonban elmarasztalta a Kúriát és a legfőbb ügyészt.

Csak azért, mert egy párbeszédet kezdeményez egy nemzeti bíró a luxemburgi bírósággal, nem lehet ellene fegyelmi eljárást kezdeményezni – mondta az Euronewsnak Bárd Petra. – Illetőleg azt sem lehet kimondani, amit egyébként a Kúria kimondott, hogy maga a kérdés is jogellenes.

Miközben tehát az EUB maga is megállapította, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket a Kúria nem megfelelőnek nyilvánított, nem fogadhatja be, azt is kimondta, hogy ezt minden esetben csak az EUB- bírálhatja el, a Kúria vagy más nemzeti bíróság nem.

(hu.euronews.com)


Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

A kizáró okok szabályozása a közbeszerzési eljárásban – 11. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Ezúttal a kizáró okok szabályozásáról olvashatnak egy részletet.

2021. november 30.

Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?