Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban.
Vasvári Csaba magyar bíró egy büntetőügyben fordult előzetes döntéshozatali eljárásban egy konkrét és két, a bírósági szervezetet érintő általános kérdéssel az uniós fórumhoz. Egy svéd vádlott ellen folyó büntetőeljárásban az volt a kérdés, hogy a bírósági tolmácsolás magyar szabályozása biztosítja-e a tisztességes eljáráshoz való jogát egy külföldi vádlottnak. Emellé azonban Vasvári két másik kérdést is feltett, gyakorlatilag a saját szerepéről: az egyik arról szólt, hogy a magyar bíróságok sokat kritizált kinevezési rendje alkalmas-e arra, hogy biztosítsa a bíróságok, és ezzel az ő függetlenségét, a másik pedig arra vonatkozott, hogy a bírók javadalmazása – amely alacsonyabb például az ügyészeknél, és jelentős részben a bírói vezetők döntésén múlik – elég-e ahhoz, hogy biztosítsa a függetlenségüket.
Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári „az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”, másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen.
Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen.
Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget.
Hogyha a tolmácsolás minősége nem megfelelő, akkor a külföldi vádlott nem fogja érteni a vádat, nem fog tudni megfelelően védekezni, ebből következően a büntetőeljárás nem lesz tisztességes – magyarázta az EUB első kérdésre adott válaszát a kutató.
Az Európai Unió Bírósága a felsorolt öt kérdésből a két általánosról, ami általában a magyar bírósági szervezetrendszerre vonatkozott, kimondta, hogy nem befogadhatóak. Az utólag felvetett két kérdésben azonban elmarasztalta a Kúriát és a legfőbb ügyészt.
Csak azért, mert egy párbeszédet kezdeményez egy nemzeti bíró a luxemburgi bírósággal, nem lehet ellene fegyelmi eljárást kezdeményezni – mondta az Euronewsnak Bárd Petra. – Illetőleg azt sem lehet kimondani, amit egyébként a Kúria kimondott, hogy maga a kérdés is jogellenes.
Miközben tehát az EUB maga is megállapította, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket a Kúria nem megfelelőnek nyilvánított, nem fogadhatja be, azt is kimondta, hogy ezt minden esetben csak az EUB- bírálhatja el, a Kúria vagy más nemzeti bíróság nem.
(hu.euronews.com)
