Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága


Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban.

Vasvári Csaba magyar bíró egy büntetőügyben fordult előzetes döntéshozatali eljárásban egy konkrét és két, a bírósági szervezetet érintő általános kérdéssel az uniós fórumhoz. Egy svéd vádlott ellen folyó büntetőeljárásban az volt a kérdés, hogy a bírósági tolmácsolás magyar szabályozása biztosítja-e a tisztességes eljáráshoz való jogát egy külföldi vádlottnak. Emellé azonban Vasvári két másik kérdést is feltett, gyakorlatilag a saját szerepéről: az egyik arról szólt, hogy a magyar bíróságok sokat kritizált kinevezési rendje alkalmas-e arra, hogy biztosítsa a bíróságok, és ezzel az ő függetlenségét, a másik pedig arra vonatkozott, hogy a bírók javadalmazása – amely alacsonyabb például az ügyészeknél, és jelentős részben a bírói vezetők döntésén múlik – elég-e ahhoz, hogy biztosítsa a függetlenségüket.

Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári “az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”, másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen.

EU Jog online

Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen.

Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget.

Hogyha a tolmácsolás minősége nem megfelelő, akkor a külföldi vádlott nem fogja érteni a vádat, nem fog tudni megfelelően védekezni, ebből következően a büntetőeljárás nem lesz tisztességes – magyarázta az EUB első kérdésre adott válaszát a kutató.

Az Európai Unió Bírósága a felsorolt öt kérdésből a két általánosról, ami általában a magyar bírósági szervezetrendszerre vonatkozott, kimondta, hogy nem befogadhatóak. Az utólag felvetett két kérdésben azonban elmarasztalta a Kúriát és a legfőbb ügyészt.

Csak azért, mert egy párbeszédet kezdeményez egy nemzeti bíró a luxemburgi bírósággal, nem lehet ellene fegyelmi eljárást kezdeményezni – mondta az Euronewsnak Bárd Petra. – Illetőleg azt sem lehet kimondani, amit egyébként a Kúria kimondott, hogy maga a kérdés is jogellenes.

Miközben tehát az EUB maga is megállapította, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket a Kúria nem megfelelőnek nyilvánított, nem fogadhatja be, azt is kimondta, hogy ezt minden esetben csak az EUB- bírálhatja el, a Kúria vagy más nemzeti bíróság nem.

(hu.euronews.com)


Kapcsolódó cikkek

2022. január 26.

Emberi jogok ez EJEB gyakorlatában VI. – az oktatáshoz való jog

Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek az oktatáshoz való joggal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2022. január 26.

Az állami szervek objektív személyiségi jogi felelősségét relativizáló joggyakorlatról 

Vitaindító írásunk témája az a bírói gyakorlat, amely az állami szerv által okozott személyiségi jogi jogsértés megállapításával kapcsolatos perekben a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésével összefüggésben kialakult joggyakorlatot alkalmazza. Eszerint mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén kirívó jogalkalmazási hiba szükséges a hatóság személyiségi jogsértésért való felelősségének megállapításához.