AB: a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem jelent másodpercre meghatározott egyenlőséget
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése tárgyában hozott Kf.VI.39.667/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes és Szalay Péter alkotmánybírók csatoltak párhuzamos indokolást.
Az alapügy
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó Magyar Szocialista Párt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsánál eljárást kezdeményezett egy médiaszolgáltató ellen annak egyik műsorszáma kapcsán, amely álláspontja szerint megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.
Az ügy előzménye szerint 2018. december 16-án több országgyűlési és európai parlamenti képviselő az MTVA székhelyére bement, amely miatt az MTVA birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a kerületi jegyzőnél, aki a kérelemnek helyt adott és elrendelte az eredeti birtokállapot helyreállítását, valamint eltiltotta a jogsértőket a jövőbeni további jogsértéstől. A jegyző határozatával szemben több érintett képviselő is fellebbezéssel élt, amelynek a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság helyt adott és a birtokvédelmi kérelmet elutasította. Az ítéletre reagálva a Demokratikus Koalíció 2019. szeptember 27-én 9 óra 52 perckor közzétett egy nyilvános Facebook bejegyzést, amelyben az alábbiakat közölte: „Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok.” Ugyanezen a napon 16 óra 56 perckor a Magyar Szocialista Párt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek elküldött egy közleményt, amelynek közzétételét 2019. szeptember 27-én 17 óra 42 perckor a médiaszolgáltató megtagadta. Ezen a napon 20 óra 32 perckor a médiaszolgáltató M1 nevű csatornáján a „Ma este” című műsorban „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” címmel beszélgetett a műsorvezető az MTVA perbeli képviseletét ellátó két ügyvéddel a birtokvédelmi ügyben hozott ítéletről. A műsorba az indítványozó képviselőit, illetve a birtokvédelmi eljárásban érintett képviselőket nem hívták meg, az MSZP közleményét nem ismertették, a műsorvezető zárszavában pedig csak a DK Facebook bejegyzését idézte (e közben a képernyőn folyamatosan az „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” felirat volt olvasható).
Az események miatt tett kérelmet a Médiatanács elutasította, ezért az indítványozó közigazgatási pert kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva a határozatot megsemmisítette, és a hatóságot új eljárásra kötelezte, a másodfokon eljáró Kúria azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a kúriai ítélet alaptörvény-ellenességét állította, mivel álláspontja szerint a bíróság téves jogértelmezése és jogalkalmazása megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, nem biztosította a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, és nem védte a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
A döntés indokai
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt két kérdés tisztázását tartotta indokoltnak. Elsőként röviden fontosnak tartotta áttekinteni, hogy az Alaptörvény IX. cikke alapján mi a sajtó elsődleges szerepe egy demokratikus állam működésében. Másfelől pedig fontosnak tartotta azt megvizsgálni, hogy a jogszabályokban nevesített kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdéséből eredően milyen tartalmi elemei azonosíthatóak.
Előbbivel összefüggésben megállapította, hogy kiemelten fontos alkotmányos érdeknek tekinti a sajtószabadság érvényesülését. A sajtó ugyanis „olyan fórumot kínál a szólás szabadságához és a közügyek szabad vitathatóságához, amely kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a közvélemény és a politikusok számára ellenőrizhetővé válhassanak a közhatalmat gyakorlók, illetve a köztisztséget vállalók.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye tekintetében pedig (amely jellegét tekintve csak a lineáris televíziós és rádióműsorokra vonatkozik) az Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy ez a követelmény a média közérdekű feladatainak jellegéből fakad. A közösségeket érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak ugyanis minden esetben meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, ezáltal lehetővé téve, hogy a közönség megalapozott döntéseket tudjon hozni a vitatott kérdésben. Egy lineáris televízió vagy rádióműsor akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha megfelel az alábbi három szempont mindegyikének: egyfelől elengedhetetlen, hogy a műsorból egyértelműen kiderüljön, hogy több, egymással ellentétes álláspont is létezik az érintett kérdésben; másfelől fontos az is, hogy azonosítható legyen, hogy az egyes álláspontokat mely személyek vagy csoportok képviselik; harmadik feltételként pedig lényeges, hogy a műsorból egyértelművé váljon, hogy az abban részletesebben kifejtett állásponthoz képest, az azzal ellentétes vélemények miben térnek el (függetlenül attól, hogy azt a műsorvezető, a riportalanyok, vagy az adott álláspontot képviselők ismertetik). Ennek kapcsán pedig az is elegendő, ha az egymással konvergáló álláspontok együttesen jelennek meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye tehát nem jelenthet másodpercre meghatározott egyenlőséget a különböző vélemények bemutatásakor.
A kérdéses műsort vizsgálva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ugyan valóban nem ismertették részletesen az ellentétes álláspontot, ugyanakkor a műsorban szereplő riportalanyok érveléséből, az általuk tett utalásokból, és a műsorban is ismertetett ügyben hozott ítélet rendelkező részéről is kiderült, hogy mely lényeges ponton tér el a két álláspont egymástól. Emellett azt is figyelembe kellett venni, hogy az ügy ismertetésének több előzménye volt (az érintett műsorszolgáltató csatornáin is), amelyek alapján a műsort megtekintők tisztában lehettek azzal, hogy mi az ellentétes álláspont lényege. Ebből adódóan a testület arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria ítélete figyelembe vette vonatkozó alkotmányos szempontokat, így a konkrét műsor tekintetében hozott döntése nem ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Schanda Balázs volt.
