Bejegyzések sajtószabadság címkével


2022. május 4. Világjogász

Magyarországon a harmadik legrosszabb a sajtószabadság helyzete az uniós tagállamok közül

A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) kedden közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.

2022. április 22. Világjogász

A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek túlzott és aránytalan terhet rónak a médiára

Az ügy egy orosz regionális állami szerv által az OOO Memo tulajdonában lévő médiavállalat ellen indított rágalmazási perre vonatkozik. A médiavállalatot arra kötelezték, hogy honlapján tegyen közzé egy helyreigazítást, miszerint korábban olyan valótlan állításokat közölt, amelyek rontották az állami szerv üzleti hírnevét. A Bíróság megállapította, hogy bár a rágalmazási eljárások magán- vagy állami vállalatok számára is nyitva állnak jó hírnevük védelme érdekében, azonban ez nem vonatkozhat egy olyan nagy, az adófizetők által finanszírozott végrehajtó szervre, mint amilyen a jelen ügyben érintett szerv is volt. A médiavállalat véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogába való beavatkozást nem igazolta “jogos cél”, így annak engedélyezése, hogy a végrehajtó szervek rágalmazási eljárást indíthassanak a média tagjai ellen, túlzott és aránytalan terhet ró a médiára, ugyanis ezzel elkerülhetetlenül is visszatartó hatást gyakorolhatnak annak információközvetítő és közfelügyeleti feladatának ellátására.

2022. január 5. Világjogász

Az anonim kommentelők jogairól

Az osztrák Standard médiavállalkozást arra kötelezte a nemzeti bíróság, hogy adja ki a politikai vita keretében internetes hírportálján közzétett sértő kommentek névtelen szerzőinek adatait. Ugyan a Bíróság kimondta, hogy az online kommentek szerzői nem minősülnek újságírói forrásnak, valamint, hogy nincs abszolút jog az online anonimitáshoz, azonban megállapította, hogy a 10. cikk hatálya alá tartozó szabad eszme- és információcsere elősegítése, valamint a hozzászólások szerzőinek személyes adatai védelme tekintetében a névtelenség megszüntetése Egyezménysértő volt.

2021. december 29. Szakma

A tárgyaláson való felvételelkészítés szabályai

A Kúria 8/2021. Polgári jogegységi határozatában kimondta, hogy a büntetőügy nyilvános tárgyalásán (nyilvános ülésén) részt vevő közhatalmat gyakorló személy képmásának közzétételét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. § (1) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 108. § (2) bekezdésében megkövetelt feltétel, vagyis az érintett hozzájárulásának hiánya önmagában nem teszi jogszerűtlenné.

2021. október 26. Világjogász

Mikor felel a sajtó az interjúalany kijelentéseiért?

Nagy port kavart szlovákiában, amikor egy ismert szlovák előadó egy díjátadón a marihuánának mondott köszönetet. Nem sokkal később az Axel Springer online platformján közzétett egy interjút, amelyben a művész azt nyilatkozta, hogy szerinte az alkohol helyett a marihuána kellene, hogy legális legyen. A médiatanács megbírságolta az Axel Springert a tartalom közzétételéért. Az EJEB a közéleti vitához kapcsolódó interjú közlését azonban a véleménynyilvánítási szabadság védett megnyilvánulásának értékelte és elmarasztalta a szlovák kormányt.

2021. október 12. Napi

Propaganda terjesztésre akarták rávenni az oknyomozó újságírót

Egy újságírónak több mint 80 000 font kártérítést ítélt meg a brit bíróság egy londoni székhelyű oknyomozó weboldal és annak vezérigazgatójával szemben, miután azt állította, hogy becsapták őt, és rávették arra, hogy csatlakozzon egy olyan oknyomozó szervezethez, amelyről kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom propaganda céljait szolgálja.

2021. szeptember 30. Szakma

Jogerős ítélet a Klubrádió frekvenciapályázatának ügyében

A felperes pályázati ajánlata esetében az alperes és az elsőfokú bíróság három érvénytelenségi okot állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy az ajánlat egésze érvénytelen legyen. A kereset, illetve a fellebbezés sikeréhez ezért a felperesnek mindhárom érvénytelenségi ok esetében alappal kellett volna vitatnia azok megállapításának jogszerű voltát, ám jogszabálysértést egyik esetben sem tudott igazolni.