Magyarországon a harmadik legrosszabb a sajtószabadság helyzete az uniós tagállamok közül


A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) kedden közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.


Polarizált média, információs káosz, növekvő megosztottság

20 év, 20 jelentés. A Riporterek Határok Nélkül indexe 2002 óta szemlélteti a sajtószabadság helyzetét a világ 180 országában. Idén május 3-án publikálták a térképekkel és elemzésekkel teli jelentést, a sajtószabadság világnapján. A módszeren kicsit változtattak, egyes országokat 5 kritérium szerint osztályoztak, a politikai, a gazdasági, a szociális-kulturális, a jogi környezet és a biztonság szempontjából. Minden ország az egyes kategóriákban 0-tól 100 pontig osztályozható, az öt pontszám átlaga adja ki a végeredményt. (A változtatás miatt arra hívták fel a szakemberek a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni a tavalyi évhez képesti összehasonlításokkal – a szerk.)

Általános aggodalomra ad okot, hogy kettős polarizálódás figyelhető meg a média világában, melyet csak erősít az információs káosz. A média polarizáltsága törésvonalakat okoz az országokon belül, az államok közt pedig növeli a megosztottságot, figyelmeztetnek a jelentés készítői.

“A demokratikus társadalmakban fokozza a megosztottságot az amerikai Fox News mintájára kiépülő véleménymédia és a dezinformációs csatornák elbagatellizálása. Mindezt erősíti a közösségi média. Nemzetközi szinten gyengíti a demokráciákat az asszimmetria a nyílt társadalmak és a zsarnoki rezsimek közt. Ez utóbbiakra jellemző, hogy ellenőrzés alatt tartják a médiát és felületeiket, miközben propagandaháborút folytatnak” – írja az RSF.

Európában garantált a leginkább a sajtószabadság – 10 éllovasból 8 a kontinensen található

Az nem okoz nagy meglepetést, hogy Európa továbbra is a legjobban teljesítők közt szerepel. A 10 ország közül, ahol a leginkább  garantált a sajtószabadság, 8 európai. Norvégia, Dánia, Svédország, Észtország, Finnország, Írország, Portugália és Litvánia mind magasabb pontszámot kapott mint 84. Ebből a csoportból Észtország és Litvánia elsőként szerepel a top 10-ből.

A 2022-es rangsorban három fő tendenciát figyelhetünk meg.

“Azt látjuk, hogy visszatérnek az újságíró-gyilkosságok, néha még az európai nagyvárosokban is” – emelte ki a legdrámaibb változást Pavol Szalai, az RSF európai irodájának vezetője

2021. április 4-én fényes nappal gyilkolták meg Giorgos Karaïvaz görög bűnügyi újságírót, Athén külvárosában lévő otthona előtt, mikor épp munkából tért haza.

Másodrészt általánosságban több ellenérzéssel találkoznak munkavégzés során az újságírók, mondja az irodavezető.

Az újságírókkal szembeni ellenséges érzés egyre nagyobb, és főleg a demonstrációkon jelenik meg. Emellett megfigyelhetünk médiaellenes, keményebb intézkedéseket például Lengyelországban, Magyarországon és Görögországban – emelte ki a harmadik fő tendenciát Szalai.

Magyarországon a harmadik legrosszabb a sajtószabadság helyzete az uniós tagállamok közül

Magyarország a 85. a RSF rangsorában, az afrikai Guinea után, és Izrael előtt. Két uniós tagállamban rosszabb a helyzet a jelentés szerint Bulgáriában (91.) és Görögországban, ez utóbbi a legjobb 100-ból is kiesett (108. hely). Ezzel Magyarország 7 helyet javított az egy évvel ezelőtti helyezéséhez képest, megállítva egy hosszabb lefelé tartó folyamatot, hiszen az ország 2013-ban még az 56. helyen állt.

A javulás egyik oka az új módszer, és azon belül az újságírók biztonságáról szóló kritérium. Magyarországon a helyzet minden más szempontból rosszabb, problémásabb az elemzés szerint, mint például a 106. helyezett Ukrajnában, de míg ott nagyon súlyos a helyzet ezen a területen, Magyarországon pedig jó, ezért ez utóbbi összességében előrébb került a rangsorba. A magyar helyzet a gazdasági környezet szempontjából nagyon súlyos az RSF értékelése alapján. A politikai környezet nehéz, a jogi, és a szociális-kulturális pedig problémás.

Tavaly júliusban Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta az RSF. Ezzel a magyar miniszterelnök volt az első európai vezető, aki felkerült erre a listára.

Franciaországnak hasonlóképp sikerült 8 helyet javítania – ami az óvatos összehasonlítás mellett is – annak a jele, hogy sikerült az újságírók biztonságán javítani azzal a szabályozással, ami a tüntetéseken segít megvédeni őket attól, hogy rendőri erőszak áldozatává váljanak.

Aggódó tekintetek Görögország irányában

Az RSF európai irodáját a leginkább a görögországi helyzet aggasztja. 2021-ben még a lista 70. helyén állt a dél-európai ország, onnan zuhant 38 helyet, és került ki a top 100-ból. Akadozó nyomozás a meggyilkolt újságíró ügyében, megfigyelés alatt, vagy éppen igazságügyi nyomás alatt tartott újságírók – ezek a legégetőbb problémák.

“Nemcsak arról van szó, hogy nem sikerült megvédeni az újságírókat Görögországnak, hanem arról is, hogy bizonyíték van arra, hogy van politikai akarat a sajtószabadság megnyirbálására – hangsúlyozta Szalai.

Az RSF egyébként már tavaly októberben felszólította a görög hatóságokat, hogy gyorsítsák meg a nyomozást Karaivaz megölésének az ügyében – egyelőre hiába.

Görögország nem tavaly indult meg a lejtőn, kevésbé látványosan, de már 2020 és 2021 között is rontott 5 helyet. A több gazdasági válság által sújtott ország médiatérképe erősen polarizált, ahol az újságírók könnyen válnak megfegyelmezendő “prédává”, kongatja a vészharangot a civil szervezet.

Európa közbelép

Az Európai Unió az úgynevezett szájkosár-eljárások elleni fellépésről tett közé egy irányelvtervezetet a múlt héten. A módszer abból áll, hogy a zavarónak minősített médiát perek lavinájával árasztják el, gyakran rágalmazási, becsületsértési vádakkal. A célja mindennek az, hogy elbátortalanítsák az újságírókat, és akadályozzák őket a munkájukban, az ügyvédi költségekkel, a különböző benyújtandó dokumentumokkal és az bíróságon való megjelenésre felszólításokkal.

“Ezekkel az intézkedésekkel hozzájárulunk azoknak a védelméhez, akik kockázatot vállalnak és felszólalnak, mikor közérdek forog kockán; amikor például pénzmosás és korrupció gyanúja merül fel, vagy környezetvédelmi kérdésekről illetve más, mindannyiunk számára fontos kérdésekről számolnak be” – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.

Az RSF örvendetesnek tartja az “előrelépést”, és úgy értékeli, hogy “a sajtószabadság végre felkerült az európai napirendre”.

Az Európai Tanács sem nézi a helyzet romlását szó nélkül. Az RSF partnereként működő testület április 27-én közzétett jelentésében elítélte a sajtószabadság ” csorbulását” Európában, különös tekintettel az ukrajnai helyzetre.

“Az orosz hadsereg a közelmúltban újságírókat vett célba az Ukrajna elleni agressziója során, és többen életüket is vesztették. Ezért az Európai Tanács felszólítja a kormányokat, hogy hozzanak intézkedéseket az újságírók védelmére, beleértve a háborús időszakokat is”.

Az új értékelés szerint a világon Iránban, Eritreában és Észak-Koreában a legkevésbé garantált a sajtószabadság.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 19.

Végrehajtási perben is vizsgálható a fogyasztói szerződés tisztességtelensége

Az EUB döntése értelmében nem lehet kizárni, hogy a végrehajtási kifogást elbíráló bíróság hivatalból vizsgálhassa a tisztességtelen szerződési feltételeket, ha az adós nem mondott ellent a fizetési meghagyásnak, illetve akkor, ha az állam biztosít más polgári jogi eljárást a tisztességtelenség vizsgálatára.