Az elmúlt bő évtized megfigyelési botrányai után most botrányos megfigyelés jöhet Lengyelországban, ahol a kormány törvénybe foglalná a közösségi médián és az emailszolgáltatókon keresztül zajló polgári kommunikáció ellenőrizhetőségét.
A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) kedden közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.
Az EDPB ajánlást fogadott el a GDPR 60. cikkéhez. Az ajánlások kidologzása az EDPB 2021–2022-re szóló stratégiájának és munkaprogramjának része a hatékony végrehajtás és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti hatékony együttműködés támogatása érdekében.
2022. január 19-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői delegációja tett látogatást az Állami Számvevőszék székházában. A szakmai találkozón az ÁSZ az EBESZ szakértői delegációját a teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a törvények által előírt kereteken belül a kampányidőszakot megelőzően, arra felkészülve, proaktívan mind ellenőrzési, mind tanácsadó szerepével hogyan mozdította elő a szabályos, átlátható közpénzfelhasználást.
Egyre több országában téma egy új büntetőjogi szankció, az internettilalom bevezetése. Törvényi felhatalmazás kevés helyen van, mégis egyre több bíróság alkalmazza. Így például Németországban is.
Brit és amerikai ügyvédek azért perelnék a közösségi médiacéget, mert nem lépett fel az oldalán terjedő gyűlöletbeszéd ellen, amely később fizikai erőszakba torkollott.
Az Egyesült Királyságban végső esetben, akár a techcégek vezetőit is felelősségre vonnák, ha nem tesznek meg mindent a jogsértő posztok eltávolítása érdekében.
A Facebook eltávolította az etióp miniszterelnök bejegyzését, amely „erőszakra felbujtásáról és annak támogatásáról” szólt, miközben a diplomaták törekednek a tűzszünetre az országban egy éve tartó polgárháborúban.
Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.
Függetlenül attól, hogyan kezdődik, a munkavállaló online szexuális tartalmával kapcsolatos helyzetek ritkán végződnek jól, és jogi kockázatot jelenthetnek a munkáltató számára.
