A közösségi média rémálma elevenedik meg Lengyelországban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt bő évtized megfigyelési botrányai után most botrányos megfigyelés jöhet Lengyelországban, ahol a kormány törvénybe foglalná a közösségi médián és az emailszolgáltatókon keresztül zajló polgári kommunikáció ellenőrizhetőségét.

A javaslat már a képviselőház előtt van, és egészen egyértelmű: meg kívánja könnyíteni a hozzáférést a hatóságok számára az állampolgárok elektronikus kommunikációjához. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió érvényes adatvédelmi protokollja szerint adatot gyűjteni csak célhoz kötötten lehet, és ez alól a nyomozati szervek sem kapnak felmentést, arról azért nincs szó, hogy akár a rendőrség, akár bármely hatóság ötletszerűen kikérhetné valamely felhasználó regisztrációs adatait vagy az üzenetek konkrét tartalmát. Az ellenzék azonban szkeptikus mondván, hogy indok, adott esetben „cél”, amihez az adatgyűjtést kötni lehet, mindig van.

Az ellenzéki, liberális Civil Koalíció egyik parlamenti képviselője, Arkadiusz Marchewka azt mondja, a nyomozati szerveknek már most van jogosultságuk kikérni a szolgáltatóktól bizonyos adatokat róluk, például, hogy kiket hívtak, hol jelentkeztek be az internetre, milyen oldalakra kerestek rá. Szerinte könnyen lehet, hogy blokkolni fogják az ellenzék teljes elektronikus kommunikációját a választások idején.

A párt egy másik parlamenti képviselője, Grzegorz Napieralski ennél is tovább megy. Azt mondja, ez a Pegasus kémszoftver helyett kell a kormánynak. Azt annak idején a botrány miatt ki kellett vonniuk a forgalomból, úgyhogy most kell helyette valami más, hogy széles körben és akadálytalanul kémkedhessenek a lengyel lakosság körében.

Mi az a Pegasus?

A Pegasus egy izraeli gyártmányú kémszoftver, amelyről egy újságírókból álló oknyomozó csoport kiderítette, hogy számos állam működteti engedély nélküli megfigyelésekre. Elsősorban ellenzéki politikusokat, újságírókat, civil aktivistákat, üzletembereket követtek nyomon, de potenciálisan bárki célkeresztbe kerülhetett.  Az izraeli NSO Group egyébként nehézsúlyú bűnözők és terrorcsoportok felderítésére fejlesztette ki ezt a programot, amely a mobiltelefonok iOS és Android rendszereit töri fel. Az oknyomozó projekt is a Pegasus nevet kapta, és eredményeit, amelyek a nemzetközi diplomácia számos vezető politikusát is érintették, egyszerre juttatta el mértékadó nemzetközi médiumokhoz  2021 nyarán.

Szakértők szerint azért nem lesz ez olyan könnyű

Mármint a lengyel nyomozati szerveknek hozzájutniuk a közösségi médiában halmozódó adatokhoz. Az elemzők azt mondják, hogy a szolgáltatókat bizonyos körülmények között nem fogják tudni kötelezni arra, hogy kiadják felhasználóik adatait. az Onet.pl adatvédelmi szakértője, Wojciech Klicki arra emlékeztet, hogy nem mindegy, melyik szolgáltatónak hol van a székhelye. A külföldi cégeknek ilyesmit előírni a lengyel törvényhozás nem tud, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy üzleti érdekeiknek sem kedvez, ha elveszítik felhasználóik bizalmát. Klicki egyébként sokat foglalkozott kifejezetten a Pegasus-botránnyal is. Szerinte abból a szempontból sokat használt az ügynek ez a megdöbbentő leleplezés, hogy rávilágított arra, mennyire hiányzik a társadalmi kontroll a nyomozati szervek munkáját és módszereit illetően gyakorlatilag mindenütt. Úgy gondolja, hogy egy ilyen szerteágazó botrány nagyobb eséllyel szül összeurópai megoldást, mintha csak egy-két államot érintene, és akkor lehetne kire mutogatni.

„Hogy nyersen fogalmazzak – a Twitter tulajdonosa valószínűleg nem érez majd motivációt arra, hogy átadjon üzenetváltásokat a lengyel titkosszolgálatoknak.” – jelentette ki Wojciech Klicki adatvédelmi szakértő.

Ami a lengyel viszonyokat illeti, az Euractiv azt írja, hogy a lengyel hatóságok csak 2021-ben 1,82 millió alkalommal nyúltak lengyel civilek elektronikus adatai után.

(hu.euronews.com)

---