Orwell, disztópia, Twitter, cenzúra – Amerikai bírósági tiltás közösségi platformokkal való egyeztetésről


Egy szövetségi bíró cenzúra miatt kedden megtiltotta az amerikai kormány egyes szereplőinek, hogy egyeztetéseket folytassanak bejegyzésekről közösségi médiavállalkozásokkal.

Louisiana állam szövetségi kerületi bírója, Terry Doughty tiltó jogi végzése egy 2022-ben indított per részeként született, amelyet a Louisiana és Missouri államok igazságügyeit irányító főügyészek indítottak. A beadványban azt feltételezték, hogy az amerikai szövetségi kormány túllépett hatáskörén, amikor nyomást gyakorolt a közösségi médiumokra annak érdekében, hogy lépjenek fel olyan bejegyzésekkel szemben, amelyek a koronavírus-járvány idején az oltástól való idegenkedést eredményezhetnek.

A periratban a kezdeményezők a Google-t, a Facebook anyavállalatát, a Meta-t, és a Twittert nevesítették. A bíró szerint számottevő bizonyíték áll rendelkezésre „egy széleskörű cenzúra-kampányra”. Megfogalmazása alapján a bizonyíték egy majdhogynem „disztopikus forgatókönyv” megvalósulását mutatja. Azt, hogy a Covid19-világjárvány idején – amit önmagában is a széleskörű kétség és bizonytalanság jellemzett – az Egyesült Államok kormánya a látszat szerint az „orwelli Igazság-minisztériumhoz hasonló szerepet játszott” – olvasható a kedden kiadott tiltó végzésben.

A bírói határozat megtiltja többi között a szövetségi egészségügyi minisztérium, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és a Fehér Ház sajtótitkára számára, hogy párbeszédet folytasson közösségi médiacégekkel minden olyan témában, ami „bátoríthatja, nyomást gyakorolhat, vagy kiválthatja” bejegyzés eltávolítását, törlését, hozzáférhetőségének korlátozását, illetve a szólásszabadság által védett tartalmának szűkítését.

Az igazságügyi minisztérium illetékese a bíró végzésre reagálva azt közölte, hogy a kormányzat tanulmányozza lehetőségeit a döntés nyomán, de kitart amellett, hogy felelősségteljes cselekményeket támogatott a közegészségügy védelme és biztonsága érdekében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.