Felelős a Facebook a mianmari népirtásért?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Brit és amerikai ügyvédek azért perelnék a közösségi médiacéget, mert nem lépett fel az oldalán terjedő gyűlöletbeszéd ellen, amely később fizikai erőszakba torkollott.

A Facebook hanyagsága elősegítette a rohingya muszlimok ellen Mianmarban elkövetett népirtást, miután a közösségi média hálózat algoritmusai felerősítették a gyűlöletbeszédet, és a platform nem tudta eltávolítani a lázító posztokat az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban indított jogi eljárások szerint.

A platformot több mint 150 milliárd font kártérítésre kérték kötelezni az Atlanti-óceán mindkét partján végrehajtott összehangolt eljárásokban.

A San Francisco-i északi kerületi bírósághoz benyújtott csoportos kereset szerint a Facebook „hajlandó volt elcserélni a rohingya emberek életét egy kis délkelet-ázsiai országban való piaci előnyért”. „Végül olyan keveset nyerhetett a Facebook, hogy továbbra is jelen van Mianmarban, de a rohingya népre gyakorolt ​​következményei nem is lehettek volna szörnyűbbek.” -tették hozzá. A Facebook erről végig tudott és lehetősége lett volna megállítani a népirtást, de egyszerűen csak haladt előre.”

A felperesek ügyvédei által a Facebook brit irodájának hétfőn benyújtott levél szerint az ügyfelek és családtagjaik „súlyos erőszakos cselekményeknek, gyilkosságoknak és/vagy egyéb súlyos emberi jogi visszaéléseknek” voltak kitéve a kormányzó rezsim által folytatott népirtási kampány részeként.

A közösségi média platform, amely 2011-ben indult Mianmarban, és gyorsan elterjedt, segítette a folyamatot. A brit ügyvédek – akik az Egyesült Királyságban élő rohingyákat és a bangladesi táborokban tartózkodó menekülteket képviselik – jövőre tervezik benyújtani a keresetet a brit legfelsőbb bírósághoz.

A McCue Jury & Partners ügyvédi iroda levele szerint „Amint azt széles körben elismerték és beszámoltak róla, ezt a kampányt a Facebook platformon közzétett és az általa terjesztett anyagok ösztönözték.

A Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza a rohingják elleni erőszakra és gyűlöletre uszítást.

A cég megbízásából készült független jelentés megállapította, hogy „a Facebook a gyűlölet terjesztésére és károkozásra törekvők eszközévé vált, a posztokat pedig összekapcsolták az offline erőszakkal”.

Az ügyvédi levél a következőket tartalmazza: „Annak ellenére, hogy a Facebook elismerte bűnösségét és a világban betöltött szerepére vonatkozó kijelentéseket, egyetlen fillér kártérítést, jóvátételt, vagy támogatást sem ajánlottak fel egyetlen túlélőnek sem.”

Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a Facebook elleni vádak a következők: a Facebook algoritmusai felerősítették a rohingya nép elleni gyűlöletbeszédet; nem alkalmazott helyi moderátorokat; nem sikerült megszüntetnie a rohingyák elleni erőszakra buzdító konkrét állításokat; és nem zárt le bizonyos fiókokat, valamint nem törölt olyan csoportokat és oldalakat, amelyek etnikai erőszakra buzdítottak.

Az amerikai panasz a Reuters jelentésében megjelent Facebook-bejegyzésekre hivatkozik, amelyek közül az egyik 2013-ból származik és így szól: „Úgy kell harcolnunk az átkozott Kalarok [a rohingya nép becsmérlő kifejezése] ellen, ahogy Hitler a zsidókkal,”.

Egy másik bejegyzés 2018-ból egy csónaknyi rohingya menekültről készült fényképet mutat be: „Töltsön üzemanyagot és gyújtsa fel őket, hogy gyorsabban találkozhassanak Allah-hal.” A Médicins sans Frontières egészségügyi jótékonysági szervezet szerint a rohingyák száma 2017-ben, a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletei” során valószínűleg meghaladja a 10 000-et.

Körülbelül 1 millió rohingya él a Cox’s Bazar menekülttáborban, Banglades délkeleti részén, ahol McCue és Mishcon de Reya, amely szintén az Egyesült Királyságban működő ügyön dolgozik, további igénylőket toboroz. Az Egyesült Királyságbeli ügynek eddig körülbelül 20 felperese van, míg az Egyesült Államokban a csoportos kereset a becslések szerint az országban élő 10 000 rohingya nevében kíván eljárni. A Facebook bejelentője, Frances Haugen azt állította, hogy a platform támogatja az etnikai erőszaknak olyan országokban, mint Etiópia, és nem tesz eleget annak megállítására. Elmondta, hogy a Facebookon a félretájékoztatás elleni küzdelemre fordított kiadások 87%-át angol tartalomra költik, miközben a felhasználóknak csak 9%-a beszél angolul.

Haugen leleplezéseire reagálva a Facebook közölte, hogy „átfogó stratégiát” dolgozott ki a konfliktusok és erőszak veszélyének kitett országok számára, beleértve az anyanyelvi moderátorok igénybevételét. A Facebook tulajdonosa, a Meta egyelőre nem kommentálta az ügyet.

(theguardian.com)

---