Az EU fellép az újságírók jogi zaklatása ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a korrupció és jogsértések feltárásán fáradozó újságírók és jogvédők védelmére a zaklatásukra indított perekkel szemben.

Az első ilyen jellegű európai javaslatban az Európai Bizottság az úgynevezett „nyilvános részvétel elleni stratégiai pereket” vagy a közérdekű fellépést gátló stratégiai pereket (Slapp) célozza meg, ahol a gazdag magánszemélyek és cégek megpróbálják a jogot felhasználni az oknyomozó riporterek és civil szervezetek megfélemlítésére vagy elhallgattatására.

Az EU-irányelv tervezete értelmében az EU újságírói és civil szervezetei bírósághoz fordulhatnának a több uniós tagállamot érintő „nyilvánvalóan megalapozatlan” bírósági ügyek kiutasítása érdekében. A gyakran Európa rágalmazási fővárosának nevezett London elleni lépésben pedig a tagállamok bíróságai megtagadhatnák az EU-n kívüli országok Slapp-ügyeiben hozott ítéletek elismerését vagy végrehajtását.

Az EU tisztviselői azt mondják, hogy csak a határokon átnyúló ügyekben rendelkeznek jogi felhatalmazással, és úgy vélik, hogy le tudják zárni a „forum shopping”-ot, ahol a gazdag ügyfelek a legbarátságosabb jogrendszert keresik, hogy a bíróságon üldözzék bírálóikat.

Egy nem kötelező erejű ajánlásban azonban a Bizottság arra is felszólítja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az újságírókat zaklató bírósági ügyekkel szemben, amelyeknek nincs határokon átnyúló elem, mert ez a visszaélésszerű perek leggyakoribb formája.

Európában az elmúlt években gombamód szaporodtak a visszaélésszerű peres eljárások, aminek következtében emberi jogi szakértők figyelmeztettek a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyre, valamint az igazságszolgáltatás és a jogállamiság eltorzulására.

Amikor 2017-ben meggyilkolták a máltai oknyomozó újságírót, Daphne Caruana Galiziát, számos üzletember és politikus perelte őt összesen 47 perben, köztük londoni ügyvédek is. Legidősebb fia, Matthew Caruana Galizia, oknyomozó újságíró, aki páneurópai kampányt szervezett a visszaélésszerű perek ellen, azt mondta, hogy a Slapps „pokollá” tette édesanyja életét.

„A Slapp valóban tönkreteszi az emberek életét. Karriereket és az életeket rombol le. Anyámmal is így történt. És ez sok más újságírónál is így van” – nyilatkozta a Guardiannek.

Corriere della Sera olasz bűnügyi riportere, Cesare Giuzzi tavaly bejelentette, hogy felhagy a nyilvános rendezvényeken való felszólalással, mert több mint 50 alkalommal perelték be bűnszervezetek tagjai, hozzátartozóik, politikusok, rendőrök és üzletemberek. A Facebookon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy soha egyetlen bíró sem találta bizonyítottnak az ellene felhozott vádakat, de kimerült az igazságtalan vádak elleni.

Az aktivistákat is célba vették a visszaélésszerű perekkel. 2015 óta 42 ügy indult az EU-ban emberi jogi jogvédők ellen, köztük a környezet védelméért küzdő személyek ellen is.

Vĕra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „Ezeket a pereket általában befolyásos és gazdag emberek indítják, olyanok ellen, akiknek nyilvánvalóan nincs ilyen pénzügyi hátterük.” Elmondta, hogy a szabadúszó újságírók és a kisebb kiadóknál dolgozók „hihetetlen problémával” szembesülnek az ilyen peres eljárásokkal. „Ennek a jogszabálynak az EU-ban mindenkit el kell tántorítania attól, hogy Londonba menjen ilyen jogorvoslatért” – fogalmazott és hozzátette, hogy az Egyesült Királyságban nagyon gyakran fordulnak elő ilyen bírósági eljárások. Jourová szerint további egyeztetésekre van szükség arról, hogy „hogyan lehet jobb garanciákat nyújtani arra, hogy a visszaélésszerű perek ne folytatódjanak az Egyesült Királyság területén, az Európai Unió újságírói és az emberi jogok védelmezői ellen”.

Az uniós javaslatok szerint, ha egy ügyet visszaélésszerű pernek minősítve utasítják el, a felpereseknek viselnie kell költségeket, és a jogi eljárások célpontjai kártérítést követelhetnek tőlük.

Matthew Caruana Galizia kijelentette, hogy a Bizottság a lehető legtöbbet tette meg az uniós jog keretein belül. „Örülünk a családdal, hogy Daphne törvényének hívhatjuk. Mert azt gondoljuk, hogy erről van szó” – tette hozzá. „Ami az átültetést illeti, szerintem ez a lehetőség arra, hogy a határokon átnyúló eseteken kívül többféle ügyet is lefedjünk. Tehát ezután tagállami szinten kell folytatnunk a kampányt.”

Diana Riba i Giner, a katalán szeparatista EP-képviselő, az Európai Parlament polgári jogi bizottságának tagja szerint a bizottság nem ment elég messzire, mert a javaslat a határokon átnyúló ügyekre, nem pedig a belföldi esetekre és a büntetőjogi szankcionálás helyett a polgári jogra összpontosított.

„A kiskapuk továbbra is lehetővé teszik az újságírók, a civil társadalom és mindazok elleni támadásokat, akik a demokráciát védik” – mondta. Flutura Kusari, az Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ jogi tanácsadója szerint az uniós javaslatok történelmi fejlemények. „Láttuk, hogy a pofonok tönkreteszik a karriereket és az életeket. A mai nap az első lépés afelé, hogy komoly akadályokat állítsunk azok elé, akik azt remélik, hogy a Slapp segítségével cenzúrázzák az újságírókat és elrejthetik az igazságot.” Azt mondta, hogy a javaslatokat a tagállamok minimumszabályának kell tekinteni. Miközben sajnálta, hogy az Egyesült Királyság már nem EU-tagállam, abban reménykedett, hogy befolyásolni tudja az Egyesült Királyság jogát az Európa Tanács Slapp elleni jövőbeni ajánlásán keresztül.

Az Egyesült Királyság kormánya a múlt hónapban jogi reformokat ígért az oligarchák és a befolyásos cégek által alkalmazott visszaélésszerű jogi lépések visszaszorítására. Kusari optimista a brit kormány terveit illetően. „Nem maradhatnak tovább csendben, és csukhatják be a fülüket és a szemüket a Slapp újságírásra gyakorolt hatásáról.”

(theguardian.com)

---