Az EU fellép az újságírók jogi zaklatása ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a korrupció és jogsértések feltárásán fáradozó újságírók és jogvédők védelmére a zaklatásukra indított perekkel szemben.

Az első ilyen jellegű európai javaslatban az Európai Bizottság az úgynevezett „nyilvános részvétel elleni stratégiai pereket” vagy a közérdekű fellépést gátló stratégiai pereket (Slapp) célozza meg, ahol a gazdag magánszemélyek és cégek megpróbálják a jogot felhasználni az oknyomozó riporterek és civil szervezetek megfélemlítésére vagy elhallgattatására.

Az EU-irányelv tervezete értelmében az EU újságírói és civil szervezetei bírósághoz fordulhatnának a több uniós tagállamot érintő „nyilvánvalóan megalapozatlan” bírósági ügyek kiutasítása érdekében. A gyakran Európa rágalmazási fővárosának nevezett London elleni lépésben pedig a tagállamok bíróságai megtagadhatnák az EU-n kívüli országok Slapp-ügyeiben hozott ítéletek elismerését vagy végrehajtását.

Az EU tisztviselői azt mondják, hogy csak a határokon átnyúló ügyekben rendelkeznek jogi felhatalmazással, és úgy vélik, hogy le tudják zárni a „forum shopping”-ot, ahol a gazdag ügyfelek a legbarátságosabb jogrendszert keresik, hogy a bíróságon üldözzék bírálóikat.

Egy nem kötelező erejű ajánlásban azonban a Bizottság arra is felszólítja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az újságírókat zaklató bírósági ügyekkel szemben, amelyeknek nincs határokon átnyúló elem, mert ez a visszaélésszerű perek leggyakoribb formája.

EU Jog online

Európában az elmúlt években gombamód szaporodtak a visszaélésszerű peres eljárások, aminek következtében emberi jogi szakértők figyelmeztettek a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyre, valamint az igazságszolgáltatás és a jogállamiság eltorzulására.

Amikor 2017-ben meggyilkolták a máltai oknyomozó újságírót, Daphne Caruana Galiziát, számos üzletember és politikus perelte őt összesen 47 perben, köztük londoni ügyvédek is. Legidősebb fia, Matthew Caruana Galizia, oknyomozó újságíró, aki páneurópai kampányt szervezett a visszaélésszerű perek ellen, azt mondta, hogy a Slapps „pokollá” tette édesanyja életét.

„A Slapp valóban tönkreteszi az emberek életét. Karriereket és az életeket rombol le. Anyámmal is így történt. És ez sok más újságírónál is így van” – nyilatkozta a Guardiannek.

Corriere della Sera olasz bűnügyi riportere, Cesare Giuzzi tavaly bejelentette, hogy felhagy a nyilvános rendezvényeken való felszólalással, mert több mint 50 alkalommal perelték be bűnszervezetek tagjai, hozzátartozóik, politikusok, rendőrök és üzletemberek. A Facebookon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy soha egyetlen bíró sem találta bizonyítottnak az ellene felhozott vádakat, de kimerült az igazságtalan vádak elleni.

Az aktivistákat is célba vették a visszaélésszerű perekkel. 2015 óta 42 ügy indult az EU-ban emberi jogi jogvédők ellen, köztük a környezet védelméért küzdő személyek ellen is.

Vĕra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „Ezeket a pereket általában befolyásos és gazdag emberek indítják, olyanok ellen, akiknek nyilvánvalóan nincs ilyen pénzügyi hátterük.” Elmondta, hogy a szabadúszó újságírók és a kisebb kiadóknál dolgozók „hihetetlen problémával” szembesülnek az ilyen peres eljárásokkal. „Ennek a jogszabálynak az EU-ban mindenkit el kell tántorítania attól, hogy Londonba menjen ilyen jogorvoslatért” – fogalmazott és hozzátette, hogy az Egyesült Királyságban nagyon gyakran fordulnak elő ilyen bírósági eljárások. Jourová szerint további egyeztetésekre van szükség arról, hogy „hogyan lehet jobb garanciákat nyújtani arra, hogy a visszaélésszerű perek ne folytatódjanak az Egyesült Királyság területén, az Európai Unió újságírói és az emberi jogok védelmezői ellen”.

Az uniós javaslatok szerint, ha egy ügyet visszaélésszerű pernek minősítve utasítják el, a felpereseknek viselnie kell költségeket, és a jogi eljárások célpontjai kártérítést követelhetnek tőlük.

Matthew Caruana Galizia kijelentette, hogy a Bizottság a lehető legtöbbet tette meg az uniós jog keretein belül. „Örülünk a családdal, hogy Daphne törvényének hívhatjuk. Mert azt gondoljuk, hogy erről van szó” – tette hozzá. „Ami az átültetést illeti, szerintem ez a lehetőség arra, hogy a határokon átnyúló eseteken kívül többféle ügyet is lefedjünk. Tehát ezután tagállami szinten kell folytatnunk a kampányt.”

Diana Riba i Giner, a katalán szeparatista EP-képviselő, az Európai Parlament polgári jogi bizottságának tagja szerint a bizottság nem ment elég messzire, mert a javaslat a határokon átnyúló ügyekre, nem pedig a belföldi esetekre és a büntetőjogi szankcionálás helyett a polgári jogra összpontosított.

„A kiskapuk továbbra is lehetővé teszik az újságírók, a civil társadalom és mindazok elleni támadásokat, akik a demokráciát védik” – mondta. Flutura Kusari, az Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ jogi tanácsadója szerint az uniós javaslatok történelmi fejlemények. „Láttuk, hogy a pofonok tönkreteszik a karriereket és az életeket. A mai nap az első lépés afelé, hogy komoly akadályokat állítsunk azok elé, akik azt remélik, hogy a Slapp segítségével cenzúrázzák az újságírókat és elrejthetik az igazságot.” Azt mondta, hogy a javaslatokat a tagállamok minimumszabályának kell tekinteni. Miközben sajnálta, hogy az Egyesült Királyság már nem EU-tagállam, abban reménykedett, hogy befolyásolni tudja az Egyesült Királyság jogát az Európa Tanács Slapp elleni jövőbeni ajánlásán keresztül.

Az Egyesült Királyság kormánya a múlt hónapban jogi reformokat ígért az oligarchák és a befolyásos cégek által alkalmazott visszaélésszerű jogi lépések visszaszorítására. Kusari optimista a brit kormány terveit illetően. „Nem maradhatnak tovább csendben, és csukhatják be a fülüket és a szemüket a Slapp újságírásra gyakorolt hatásáról.”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.