Beszámítható-e a közjegyzői okiratban foglalt eljárási díj?


A Ptk. pénzkövetelések beszámításának korlátai szakaszának alkalmazása során az egyezséggel meghatározott, illetve a közokiratba foglalt pénzkövetelés alatt a végrehajtható egyezséggel meghatározott, illetőleg az olyan közokiratba foglalt pénzkövetelést kell érteni, amelynek alapján az adott pénzkövetelés vonatkozásában közvetlen végrehajtásra kerülhet sor.

Ami a tényállást illeti, a megindult felszámolási eljárás miatt az adós a jogelődje és a kifogást előterjesztők között létrejött kölcsönszerződést azonnali hatállyal, közjegyzői okiratba foglaltan felmondta. Erre 27 200 Ft eljárási díjat fizetett meg a közjegyző részére. A felszámolás alatt álló adós a kifogást előterjesztők ellen pert indított a kölcsön visszafizetése iránt, melyben az eljáró bíróság az adóst mint felperest 25 000 Ft fellebbezési eljárási költség alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak a 15 napon belüli megfizetésére. Az adós nem tett eleget fizetési kötelezettségének, és kifogást előterjesztők felhívására a felszámoló arról tájékoztatta a kifogást előterjesztőket, hogy a 25 000 Ft összegű perköltségtartozásba beszámítja a közjegyzői okirat elkészítésével felmerült, és az adós által megfizetett, a kifogást előterjesztőkkel szemben fennálló 27 200 Ft pénzkövetelését. A beszámítás eredményeként a 25 000 Ft összegű perköltségtartozása megszűnt.
A kifogást előterjesztők sérelmezték a beszámítást, álláspontjuk szerint jogerős bírósági határozaton alapuló perköltségtartozással szemben csak jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló tartozás számítható be, míg a közjegyzői eljárással felmerült díj nem. Érveltek továbbá amellett is, hogy a csődtörvény értelmében csak az adós hitelezőjét illeti meg a beszámítás joga.

Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság helyt adott a kifogásnak és kötelezte a felszámolót, hogy 8 napon belül fizessen ki a kifogást előterjesztőknek mint egyetemleges jogosultaknak 25 000 Ft követelést. A felszámolónak a kifogást előterjesztő felek részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetésének engedélyezésére irányuló kérelmét elutasította.
A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú végzést és a kifogást elutasította, kötelezve a kifogást előterjesztőket az eljárás költségeinek a viselésére.
Az ítélőtábla szerint a felszámoló által tett beszámítási nyilatkozat nem tekinthető jogszabálysértő intézkedésnek, az megfelel a Ptk.-ban foglaltaknak. A felszámoló jogosult volt az adós tartozásának oly módon történő rendezésére, hogy azt az adós által a hitelezőkkel szemben támasztott követelésbe beszámította. Nem sértette meg a felszámoló a beszámítással a beszámítás Ptk. 6:50. § (2) bekezdésében írt korlátait sem, amely szerint végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Az adott ügyben a hitelezők 25 000 Ft összegű követelése a bíróság jogerős végzésén, míg az adós követelése a közjegyzői okiraton alapult, így mind a hitelezők, mind az adós követelése a jogszabályban megjelölt okiraton alapult. Tévesen állították a kifogást előterjesztők, hogy az adott követelésbe csak jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló tartozás számítható be, ugyanis a törvényhelyben felsorolt bármely okiraton alapuló tartozás a felsorolt bármely okiraton alapuló követelésbe beszámítható.
Alaptalanul hivatkoztak a kifogást előterjesztők arra is, hogy a felszámolási eljárásban csak az adós hitelezője számíthat be. A csődtörvény valóban csak az adós hitelezőjét megillető beszámítási lehetőséget szabályozza, a hitelezőnek nem minősülő igényérvényesítőkét nem, azonban ez nem jelenti azt, hogy a felszámolót a Ptk.-ban írt szabályok szerint ne illetné meg a beszámítás joga. Mivel a beszámítási nyilatkozat megtételekor a feleknek egymással szemben fennálló lejárt pénzkövetelésük állt fenn, és mivel mindkét követelés a Ptk. 6:50. § (2) bekezdésében foglalt okiraton alapult, így nem tekinthető jogszabálysértőnek a felszámoló beszámítást tartalmazó intézkedése.

A felülvizsgálati kérelem tartalma
A kifogást előterjesztők szerint a beszámítás törvényes feltételei nem álltak fenn, mert a közjegyzői okiratba foglalt felmondás érvénytelensége iránt pert indítottak, és a kérdésben a beszámítás időpontjában még nem volt jogerős döntés. A beszámított követelések egyébként sem voltak egyneműek, csak jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló tartozás beszámításának lett volna helye a kifogást előterjesztők követelésével szemben, a jogerős végzés ezért sérti a Ptk. 6:50. § (2) bekezdését.

A Kúria megállapításai
A Kúria hangsúlyozta, hogy azt, hogy a felmondás érvénytelensége iránt pert indítottak, és a kérdésben a beszámítás időpontjában még nem volt jogerős döntés, a kifogást előterjesztők csak a felülvizsgálati kérelemben adták elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős végzést vizsgálja felül, ezért a megelőző eljárásban elő nem adott és el nem bírált érvek a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatók.
Azt az érvelést azonban, hogy a követelést a végrehajtható okiratban megállapított tartozásba nem lehetett volna beszámítani, megalapozottnak találta a Kúria.
A Ptk. 6:50. § (2) bekezdése a végrehajtható követeléseket kívánja privilegizálni. A szabály célja annak biztosítása, hogy a követelés végrehajtását a kötelezett beszámításra hivatkozással alapvetően ne tudja megakadályozni. Ennek érdekében a Ptk. 6:50. § (2) bekezdése a végrehajtható követelésbe csak az ugyanilyen, tehát ugyancsak végrehajtható ellenkövetelést engedi beszámítani. A Ptk. 6:50. § (2) bekezdésében – a végrehajtható okirattal megállapított pénzkövetelés mellett – említett egyezséggel meghatározott, illetve közokiratba foglalt pénzkövetelés, pénztartozás alatt ezért a jogszabályi rendelkezés helyes értelme szerint a végrehajtható egyezséggel meghatározott, illetőleg az olyan közokiratba foglalt pénzkövetelést, pénztartozást kell érteni, amelynek alapján az adott pénzkövetelés, pénztartozás vonatkozásában közvetlen végrehajtásra kerülhet sor. A végrehajtható okiratokon kívül tehát a Ptk. 6:50. § (2) bekezdése értelmében csak a bíróság vagy közjegyző előtt kötött egyezséget, illetve az olyan közokiratot lehet figyelembe venni a beszámítás során, amely önmagában, a jogosult kérelmére – közvetlenül – végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgálhat.
A közjegyzői okirat közokirat. Azonban a közjegyzői törvény szerint csak az az okirat látható el végrehajtási záradékkal, amely tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét. A felmondás tényét tanúsító közjegyzői okiratban rögzített közjegyzői díj megfizetésére vonatkozó felhívás nem tartozik ebbe a körbe, a közjegyzői okirat ebben a részében nem alapozhat meg közvetlen végrehajtást. A felhívásban szereplő összeg ezért nem számítható be a végrehajtható okiratban megállapított tartozásba.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság végzését pedig részben megváltoztatta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.019/2019.) a Kúriai Döntések 2021/8. számában 231. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 6:50. § (2) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2021. augusztus 13.

Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban

A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
2021. augusztus 13.

Közérdekű bejelentés kezelése

A jogbiztonsághoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot idézett elő a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője egy állattartással kapcsolatos ügyben hozzá benyújtott közérdekű bejelentés intézése során – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos felkérte a jegyzőt, hogy egyebek mellett intézkedjen a feltárt visszásságok jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében.