Bejegyzések a ‘perköltség’ címkével ellátva

A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-2.rész

A Kúria szerint az eljáró bíróságok sokszor indokolatlanul szigorúan értelmezték a Pp. szabályait, amely alaptalanul vezetett a keresetlevél elutasításához.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?

Az EJEB szerint mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez.

A magánszakértő szerepe az új Pp-ben

A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza.

Jogszabályfigyelő 2018 – 44. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 5.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/166–168. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az új polgári perrendtartási kódexhez kapcsolódó kúriai jogértelmezési kérdések közül válogattunk.