Jogszabályfigyelő 2021 – 36. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/163–167. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban tekintve, hogy az őszi törvényalkotási folyamat még nem indult el, csupán egyetlen jogszabálymódosításról és egy Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Reorganizációs eljárást érintő módosítás
2. Alkotmányjogi panasz felszámolás alatt álló alperesnek járó ügyvédi munkadíj ügyében

 

Reorganizációs eljárást érintő módosítás

Módosította a Kormány a reorganizációs eljárás kezdeményezésével összefüggő kizáró okokat a számviteli beszámoló hiánya vonatkozásában. A 2021. szeptember 7-étől hatályos előírások értelmében a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás nem kezdeményezhet reorganizációs eljárást akkor, ha a reorganizáció kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre.

A módosított szabályt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

• Joganyag: 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról
• Módosította: 517/2021. (IX. 6.) Korm. rendelet
• Megjelent: MK 2021/164. (IX. 6.)
• Hatályos: 2021. 09. 07.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Alkotmányjogi panasz felszámolás alatt álló alperesnek járó ügyvédi munkadíj ügyében

Az alperesi képviselet ellátó ügyvéd indítványozóként a Fővári Ítélőtábla használati díj iránti perben hozott ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését kérte a 2021. augusztus 3-án benyújtott alkotmányjogi panaszában.

Az indítványban foglaltak szerint az alperes és a képviseletét ellátó ügyvéd az egymással kötött megbízási szerződésükben akként állapodtak meg, hogy az ügyvédi munkadíj „a bíróság által az alperes részére megítélt perköltség, amelynek megállapítását az alperes a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján fog kérni.” A probléma abból adódott azonban, hogy a per tartama alatt az alperes felszámolás alá került. Az alperesi képviselő a felszámolóval kötött ügyvédi megbízási szerződésben ugyancsak abban állapodott meg, hogy a perköltség lesz az ügyvédi munkadíj, majd egy külön engedményezési szerződésben rögzítették, hogy a felszámoló az ügyvédi munkadíj összegét az ügyvéd részére engedményezi (és az ügyvéd számlájára kéri teljesíteni). „A másodfokú bíróság a támadott ítéletében a perköltség összegét 50%-kal csökkentette arra hivatkozva, hogy az elfogadhatatlanul magas lenne, és a jogi képviselőnek a munkadíj megállapítása körében önmérsékletet kell tanúsítania, másrészről a teljesítés módja tekintetében úgy rendelkezett, hogy a perköltséget a felperes az alperes részére köteles megfizetni. A másodfokú bíróság indokolása szerint a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követeléseket a felszámolási eljárás körében lehet érvényesíteni, a törvényben rögzített sorrendtől a felszámoló nem térhet el, így az elsőfokú ítélet az indítványozót a nyilvántartásba vett hitelezőkkel szemben előnyben részesítené azáltal, hogy megbízási díjához a többi hitelezőt megelőzve juthat hozzá.”

Az alperesi képviselőként eljáró ügyvéd mint indítványozó a perköltség összegét illetően nem értett egyet a másodfokú bíróság önmérséklet tanúsítására vonatkozó megállapításával, azt a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sérelmének tekintette, azzal érvelve, hogy a perköltség felszámításáról rendelet dönt. Indítványában vitatta továbbá azt is, hogy a perköltségre vonatkozó igénye hitelezői igény lenne, mivel az megbízási díjként minden egyéb hitelezői követelést megelőz (és az engedményezést sem zárja ki jogszabályi előírás).

„Mindezek alapján a másodfokú ítélet sérti a tulajdonhoz való jogát, az egyéb jogviszony alapján eljáró jogi képviselő (pl. pártfogó ügyvéd/ ügygondnok/ kirendelt ügyvéd) és a megbízott jogi képviselő díjazásra jogosultsága közötti különbségtétel okán az Alaptörvény XV. §-ban rögzített, valamint az Alaptörvény I. cikke és 28. cikke szerinti követelményt.” – olvasható az Alkotmánybíróságnak az indítvány lényegét összefoglaló ismertetőjében. (Az eljárás egyelőre még folyamatban van.)

Az Alkotmánybíróság ismertetője itt érhető el, illetve az anonimizált indítvány itt tekinthető meg.

• Joganyag: –
• Módosította: –
• Megjelent: www.alkotmanybirosag.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: Alkotmánybíróság előtt lévő alkotmányjogi panasz

---