Bejegyzések engedményezés címkével


A zálogjoggal biztosított követelés engedményezése
2021. április 28. Napi

A zálogjoggal biztosított követelés engedményezése

A Kúria jogegységi határozata szerint a biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.

Ügyvédi munkadíjról döntött a Kúria
2020. június 30. Szakma

Ügyvédi munkadíjról döntött a Kúria

A Kúria egy 2001. évben indult perrel kapcsolatos ügyvédi megbízási díjkövetelésről hozott döntést, amellyel egy tíz éve húzódó, széleskörű bizonyítási anyagot tartalmazó pert fejezett be.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése
2020. február 11. Szakma

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.

Adatvédelmi reggeli: Harmadik felvonás
2019. október 24. Szakma

Adatvédelmi reggeli: Harmadik felvonás

Az ARB Consulting Kft. által szervezett harmadik adatvédelmi reggelin ezúttal a GDPR aktuális kérdéseiről és az automatikus döntéshozatali rendszer, valamint a gépi tanulás kapcsolatáról tudhattunk meg érdekességeket.

Jóerkölcsbe ütköző szerződés semmissége
2019. október 9. Napi

Jóerkölcsbe ütköző szerződés semmissége

Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ugyanis az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését a szerződéses partnere saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé.

Üzletszerű követelésvásárlás-e a perköltség ügyvédre engedményezése
2019. július 30. Szakma

Üzletszerű követelésvásárlás-e a perköltség ügyvédre engedményezése

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke állásfoglalásért fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz arra vonatkozóan, hogy a pernyertes fél által a részére megítélt és ellenérték fejében az ügyvédre engedményezett perköltség a Hpt. hatálya alá tartozó üzletszerű követelésvásárlásnak minősül-e.

Rosszhiszemű engedményezés
2019. június 14. Szakma

Rosszhiszemű engedményezés

Ami a tényállást illeti, a felek alvállalkozási szerződést kötöttek egymással, amely alapján a felperes 4 199 958 forint vállalkozói díjról bocsátott ki végszámlát. Ezt követően az egyik Kft. vezetője 2015. január közepén arról tájékoztatta az alperest, hogy ő a felperes alvállalkozója volt, és a felperes az alperessel szemben fennálló követelését rá fogja engedményezni. Az alperes ezt követően egy engedményezési szerződésmintát és a felperes által kiállított végszámla másolatát is megküldte neki. Az alperesnek bemutatott engedményezési szerződés tartalmazta, hogy a felperes az alperessel szemben fennálló követeléséből 3 750 000 forintot engedményez egy Kft.-re, míg a fennmaradó részt az alperes bankszámlájára kell átutalni. A felperes ügyvezetője még 2015. január 28-án telefonon és e-mailben is közölte az alperes projektmenedzserével, hogy a felperes által kiállított végszámla illetéktelen kezekbe kerülhetett, és annak alapján az alperes csak a felperesnek fizethet, mert a követelést nem engedményezte. Ennek ellenére az alperes mégis az engedményezési szerződés szerint teljesített. A felperes a fennmaradó összeg megfizetését követelte, mivel álláspontja szerint a követelést nem engedményezte, az engedményezési szerződést nem a törvényes képviselője írta alá, s így az létre sem jött. Az alperest rosszhiszeműségét…

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban
2019. február 20. Szakma

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban

Cikkünkben a Pest Megyei Kormányhivatal ingatlan-nyilvántartási osztályvezetőinek értekezletén elhangzott gyakorlati kérdések földhivatali megítéléséről olvashatnak.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7. Szakma

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

Ami a tényállást illeti, a per tárgyát Wass Albert (1908-1998) által 1959-ben írt mű, „A funtineli boszorkány” című regény képezte. A szerző és az alperes alapítvány között 1997-ben megkötött szerződés értelmében a mű szerzői vagyoni jogaival az alperes rendelkezik, aki 2006-ben opciós szerződést kötött a Kft-vel, aminek a felperes az ügyvezetője volt. A szerződés szerint a jogtulajdonos az előállítóra átruházta a mű kizárólagos felhasználási jogát, forgatókönyvírás és a forgatókönyvnek a szerződésben nevesített felhasználása céljából. Ez a megfilmesítési jog az előállítót a szerződés aláírásától számított három évig illette meg. A szerződés értelmében a felek egy későbbi időpontban, de legkésőbb a filmforgatás megkezdésének napján végleges megfilmesítési és felhasználási szerződést kötnek egymással, amelyben szabályozzák a jogtulajdonos és az előállító jogátruházási és szerzői jogvédelem alá tartozó felhasználási jogait és a kötelezettségeit. 2007-ben a felek együttműködési megállapodást írtak alá, amelyben megismételték az opciós szerződésben foglaltakat. A megfilmesítési jogok érvényességét az aláírástól számított három évben határozták meg, és rendelkeztek arról, hogy a megállapodásban foglaltakat előszerződés jellegűnek minősítik. Rendelkezésük szerint a korábban kötött szerződések hatályukat vesztik. 2009. február 12-án a működési megállapodást további két évre meghosszabbították. A…