Sérti a tisztességes eljárás elvét a lengyel bírák kinevezési rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kedden egyhangúlag kimondta, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó, 6. cikkét, mert olyan szabályozást fogadott el, amely alapján a bírák kinevezésére vonatkozó eljárást a törvényhozó és végrehajtó hatalom képes befolyásolni.

Az ügyet két lengyel bíró vitte az EJEB elé. Azzal érveltek, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamarája, amely az őket érintő ügyekben döntött, nem volt „törvény által létrehozott”, pártatlan és független bíróság.

A Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamara a Legfelsőbb Bíróság két újonnan létrehozott kamarájának egyike, amely a lengyel elnök által az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: NCJ) ajánlása alapján kinevezett bírákból áll.

Az NCJ Lengyelország alkotmányos testülete, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzésére hoztak létre. Ez a szabályozás hatályba lépése óta folyamatos vitaforrás, mert az kimondja, hogy az NCJ-be megválasztott bírói tagokat nem bírák, hanem a parlament alsóháza, a Szejm választja.

Az EJEB-hez fordult két bíró vitatta az új bírák kinevezésére vonatkozó határozat érvényességét mivel az elnök akkor nevezte ki a bírákat, amikor a határozat végrehajtásának felfüggesztést rendeltek el, és a döntés bírósági felülvizsgálata folyamatban volt. Végül az ügyet elutasították.

Amikor a bírák benyújtották fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamara előtt, a törvényszék szintén nem volt független és pártatlan, mivel bíráit az NCJ nevezte ki hasonló eljárásban.

Fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság 2019-ben elutasította. Hasonló fellebbezéseket nyújtott be az EJEB-hez a lengyel emberi jogi biztos és a jogászok nemzetközi bizottsága is. Az EJEB kedden megállapította, hogy az új határozat sérti a hazai jogot. Azt is megállapították, hogy a bírák kinevezési eljárása, amelyet a törvényhozó és végrehajtó hatalom indokolatlanul befolyásolt, önmagában összeegyeztethetetlen az Egyezmény 6. cikkével. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kollégiumának legitimitása is csorbult.

Az EJEB úgy döntött, hogy a lengyel kormánynak különböző intézkedéseket kell elfogadnia a belső jogrendjében, és biztosítania kell a jogsértések elkerülését. Az EJEB továbbá megállapította, hogy a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat szét kell választani. Végül a bíróság megállapította, hogy a kormánynak minden kérelmezőnek 15 000 euró nem vagyoni kártérítést kell fizetnie.

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.