Sérti a tisztességes eljárás elvét a lengyel bírák kinevezési rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kedden egyhangúlag kimondta, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó, 6. cikkét, mert olyan szabályozást fogadott el, amely alapján a bírák kinevezésére vonatkozó eljárást a törvényhozó és végrehajtó hatalom képes befolyásolni.

Az ügyet két lengyel bíró vitte az EJEB elé. Azzal érveltek, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamarája, amely az őket érintő ügyekben döntött, nem volt „törvény által létrehozott”, pártatlan és független bíróság.

A Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamara a Legfelsőbb Bíróság két újonnan létrehozott kamarájának egyike, amely a lengyel elnök által az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: NCJ) ajánlása alapján kinevezett bírákból áll.

Az NCJ Lengyelország alkotmányos testülete, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzésére hoztak létre. Ez a szabályozás hatályba lépése óta folyamatos vitaforrás, mert az kimondja, hogy az NCJ-be megválasztott bírói tagokat nem bírák, hanem a parlament alsóháza, a Szejm választja.

Az EJEB-hez fordult két bíró vitatta az új bírák kinevezésére vonatkozó határozat érvényességét mivel az elnök akkor nevezte ki a bírákat, amikor a határozat végrehajtásának felfüggesztést rendeltek el, és a döntés bírósági felülvizsgálata folyamatban volt. Végül az ügyet elutasították.

Amikor a bírák benyújtották fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamara előtt, a törvényszék szintén nem volt független és pártatlan, mivel bíráit az NCJ nevezte ki hasonló eljárásban.

Fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság 2019-ben elutasította. Hasonló fellebbezéseket nyújtott be az EJEB-hez a lengyel emberi jogi biztos és a jogászok nemzetközi bizottsága is. Az EJEB kedden megállapította, hogy az új határozat sérti a hazai jogot. Azt is megállapították, hogy a bírák kinevezési eljárása, amelyet a törvényhozó és végrehajtó hatalom indokolatlanul befolyásolt, önmagában összeegyeztethetetlen az Egyezmény 6. cikkével. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kollégiumának legitimitása is csorbult.

Az EJEB úgy döntött, hogy a lengyel kormánynak különböző intézkedéseket kell elfogadnia a belső jogrendjében, és biztosítania kell a jogsértések elkerülését. Az EJEB továbbá megállapította, hogy a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat szét kell választani. Végül a bíróság megállapította, hogy a kormánynak minden kérelmezőnek 15 000 euró nem vagyoni kártérítést kell fizetnie.

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.