A Kúria másodszor sem engedte át a kormány 5. népszavazási kérdését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Másodszorra sem engedte át a Kúria az Orbán-kormány ötödik népszavazási kérdését, amelyben a kiskorúak nemváltó kezelése felől kívántak „igényfelmérést” végezni.

A kérdés egészen pontosan úgy szólt, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?”

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleménye felidézi, hogy a testület egyszer már elkaszálta a kérdést arra hivatkozva, hogy a népszavazás nem irányulhat az Alaptörvény megváltoztatására, a kormány azonban megtámadta a döntést az Alkotmánybíróságon azzal, hogy a Kúria döntése a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti. Az Alkotmánybíróság a kormánynak kedvezett, ezért a Kúria végzésének megsemmisítését követően új eljárás indult.

A Kúria kitartott korábbi döntése mellett, hogy a kérdés nem hitelesíthető.

A TASZ közleménye szerint a kormány hosszasan taglalta, hogy a kérdést hogyan is kell értelmezni, a Kúria viszont úgy látta, hogy ha a kérdést feltevő szerint más az értelme a kérdésnek, mint ami abból egyébként következik – azaz, amire a szavazópolgárok gondolnának –, akkor a kérdés megfogalmazása nem egyértelmű. Márpedig a kérdésből sem az nem derült ki egyértelműen, hogy mit értenek „nemátalakító kezelések” alatt, sem az, hogy mit értenek „elérhetőség” alatt, ezért sem a választópolgárokat, sem a törvényhozót nem állítaná világos döntés elé. A testület ezért leszögezte, erről a kérdésről népszavazást alkotmányosan nem lehet tartani.

A TASZ hozzátette, hogy szerintük a másik négy kérdés sem értelmezhető valódi népszavazásként annak propagandacéljai miatt, ezért mindenkit érvénytelen voksolásra buzdítanak.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.