Módosíthatóak az építési-beruházási közbeszerzések szerződései


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az orosz-ukrán háború által kiváltott üzleti kockázatok csökkentése érdekében módosíthatóak az építési beruházási közbeszerzési eljárások és szerződések – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Közbeszerzési Hatóság (KH) közös közleményében.

Az ÉVOSZ és a KH által közösen kidolgozott ajánlásának célja, hogy a háború kitörése előtt elindult közbeszerzési eljárásoknál a vis maior helyzetben felvázolja azokat a jogszerű megoldásokat, amelyekkel az ajánlatkérők, illetve a szerződést kötő felek élhetnek, hogy teljesíthetőek legyenek a korábban megkötött szerződések, vagy új közbeszerzési eljárásokat tudjanak kiírni, amelyek a megváltozott helyzethez igazodnak.

Az építésgazdaság területén példaként az építőanyagár- emelkedést, az akadozó alapanyag-beszerzést, a termelés-kivitelezés lelassulását, a szállítási nehézségeket, az üzemanyagár drágulását említették. Mindezek az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokat is befolyásolják.

Mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet

Az ajánlás értelmében a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál az eredmény kihirdetését megelőzően az ajánlatkérő módosíthatja a felhívást, azon belül például az ajánlattételi, részvételi határidőt is. A módosítások azonban nem eredményezhetnek olyan mértékű változtatást, amely az érdekelt gazdasági szereplők részvételi szándékát befolyásolhatták volna.

szerződések

Amennyiben belátható időn belül nincs remény megfelelő ajánlattételre, akkor az ÉVOSZ és a KH szerint az eljárás visszavonása lehet megoldás.

Az ajánlattételi, részvételi határidő lejártát követően is lehetősége van az ajánlatkérőnek visszalépnie az eljárástól, amennyiben a határidő után történt, előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.

Igazolni kell az összefüggéseket

Kifejtették, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál, ahol az eredményt már kihirdették, de a szerződést még nem kötötték meg, akkor mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet a szerződéskötési kötelezettség alól. Ennek feltétele mindkét fél részéről például, hogy előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.

A már megkötött szerződést az építőanyagárak vagy szállítási költségek növekedése miatt módosítani lehet, építési beruházásnál a módosítást követően a szerződés ellenértékének a növekedése nem érheti el a 15 százalékot.

Felhívták a figyelmet, hogy a már megkötött szerződés módosításában akkor emelhető az ellenérték az eredeti szerződéses érték 50 százalékáig, amennyiben az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatta előre azokat a körülményeket, amelyek a szerződésmódosítást szükségessé tették.

A közlemény kiemeli: önmagában az orosz-ukrán háború ténye ebben az esetben sem elegendő hivatkozási alap a szerződés módosításához, minden esetben az adott kötelezettség teljesítését ellehetetlenítő, előre nem látható körülmények fennállását és az azok közötti okozati összefüggést igazolni és dokumentálni kell.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A jegybank felméri a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.