Módosíthatóak az építési-beruházási közbeszerzések szerződései


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az orosz-ukrán háború által kiváltott üzleti kockázatok csökkentése érdekében módosíthatóak az építési beruházási közbeszerzési eljárások és szerződések – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Közbeszerzési Hatóság (KH) közös közleményében.

Az ÉVOSZ és a KH által közösen kidolgozott ajánlásának célja, hogy a háború kitörése előtt elindult közbeszerzési eljárásoknál a vis maior helyzetben felvázolja azokat a jogszerű megoldásokat, amelyekkel az ajánlatkérők, illetve a szerződést kötő felek élhetnek, hogy teljesíthetőek legyenek a korábban megkötött szerződések, vagy új közbeszerzési eljárásokat tudjanak kiírni, amelyek a megváltozott helyzethez igazodnak.

Az építésgazdaság területén példaként az építőanyagár- emelkedést, az akadozó alapanyag-beszerzést, a termelés-kivitelezés lelassulását, a szállítási nehézségeket, az üzemanyagár drágulását említették. Mindezek az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokat is befolyásolják.

Mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet

Az ajánlás értelmében a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál az eredmény kihirdetését megelőzően az ajánlatkérő módosíthatja a felhívást, azon belül például az ajánlattételi, részvételi határidőt is. A módosítások azonban nem eredményezhetnek olyan mértékű változtatást, amely az érdekelt gazdasági szereplők részvételi szándékát befolyásolhatták volna.

Amennyiben belátható időn belül nincs remény megfelelő ajánlattételre, akkor az ÉVOSZ és a KH szerint az eljárás visszavonása lehet megoldás.

Az ajánlattételi, részvételi határidő lejártát követően is lehetősége van az ajánlatkérőnek visszalépnie az eljárástól, amennyiben a határidő után történt, előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.

Igazolni kell az összefüggéseket

Kifejtették, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál, ahol az eredményt már kihirdették, de a szerződést még nem kötötték meg, akkor mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet a szerződéskötési kötelezettség alól. Ennek feltétele mindkét fél részéről például, hogy előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.

A már megkötött szerződést az építőanyagárak vagy szállítási költségek növekedése miatt módosítani lehet, építési beruházásnál a módosítást követően a szerződés ellenértékének a növekedése nem érheti el a 15 százalékot.

Felhívták a figyelmet, hogy a már megkötött szerződés módosításában akkor emelhető az ellenérték az eredeti szerződéses érték 50 százalékáig, amennyiben az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatta előre azokat a körülményeket, amelyek a szerződésmódosítást szükségessé tették.

A közlemény kiemeli: önmagában az orosz-ukrán háború ténye ebben az esetben sem elegendő hivatkozási alap a szerződés módosításához, minden esetben az adott kötelezettség teljesítését ellehetetlenítő, előre nem látható körülmények fennállását és az azok közötti okozati összefüggést igazolni és dokumentálni kell.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 5.

Mikor érdemes igénybe venni a szülői szabadságot?

A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.

2023. június 1.

Az érdekeltek perbeli részvételének főbb szabályai

Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.

2023. június 1.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai

Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.