Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.
A közbeszerzések terén továbbra is jelentős a verseny: átlagosan 7 pályázó indult egy-egy tenderen az év első három hónapjában. Átrendeződés figyelhető meg a közbeszerzések tárgyát tekintve: az eljárások értékének legnagyobb hányada a korábbiaktól eltérően nem az építési beruházásokhoz kapcsolódik, hanem a szolgáltatás-megrendelésekhez – derül ki mindez a Közbeszerzési Hatóság 2023 első negyedévére vonatkozó Gyorsjelentéséből.
Mai cikkünkben a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba történő adatszolgáltatás szabályait és gyakorlatát tekintjük át.
A Fővárosi Törvényszék árindokolásról, érvénytelenségről és az összegezés módosításénak érvényességéről döntött.
Alábbi cikkünkben a 2023/29–32. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Együttműködési megállapodást kötött a Közbeszerzési Hatóság (KH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) annak érdekében, hogy a szakterületeikhez tartozó jogi kérdésekben segítsék egymás munkáját – közölte a két szervezet kedden megküldött közös közleményben.
Köztudott, hogy korábban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése okozta társadalmi és gazdasági helyzet, és az ezzel együtt járó igen magas infláció nehéz helyzetbe sodorta az építőipart, az építési anyagok ára az utóbbi időkben extrém módon megemelkedett. Ez az építőipar szereplőit rendkívül nehéz helyzetbe hozta, az építési termékek áremelkedését az építési vállalkozók, kivitelezők egyedül nehezen vagy egyáltalán nem tudják viselni, és ez a már megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti.
A tanulmány az előreláthatóság kategóriájából kiindulva vizsgálódik, illetve az előre nem látható változások hatásának a kérdései állnak a középpontjában oly módon, hogy először a polgári jogi összefüggések feltárására törekszik, majd – témakörét leszűkítve – a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában a bírálati kötelezettség alóli mentesülés feltételeivel foglalkozik. Az előre nem látható körülményváltozások hatását ugyanis – egyéb feltételek fennállta mellett – a jog is elismeri, viszont erre a helyzetre hivatkozni csak az ajánlatkérő gondos eljárása esetén lehet. Az elvárhatósági mérce szintjét alapvetően a közbeszerzési jogszabályok, valamint az arra épülő, a tanulmányban feldolgozott joggyakorlat mutatja. Az ennek alapján körvonalazódó, általában elvárható magatartási mérce a „professzionális” ajánlatkérőtől elvárt gondosságot és előrelátást hordozza. A tanulmány elvi és gyakorlati szempontokra, valamint a Covid19 járványhelyzet egyes aktuális kihívásaira is fel kívánja hívni a figyelmet.
Hiába támadta meg a BKV Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt a használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése ügyében, a közlekedési vállalat keresetét elutasították, fellebbezésre már nincs lehetősége a társaságnak.
Cikkünk célja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat tükrében megvizsgáljuk az ajánlati ár aránytalanul alacsonnyá minősítésének viszonyítási alapjait.
