Jogszabályfigyelő 2024 – 10. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/24-28. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/24-28. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Megőrizte tavalyi pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International (TI) berlini központja által közreadott Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) 2023-as rangsorában. Büszkeségre azonban koránt sincs ok: hazánk egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között, és világviszonylatban is csupán egyetlen helyezést tudott előre lépni, jelenleg a 76. helyen áll a 180 országot értékelő listán. Az európai uniós pénzek lehívása érdekében meghozott korrupció elleni és jogállamisági intézkedések, bár vannak köztük előremutatóak, önmagukban nem tudják helyreállítani a jogállamot és felszámolni a rendszerszintű korrupciót – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 30-án mutattak be Budapesten.
A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló uniós rendelet (FSR) értelmében a vállalatoknak előzetesen be kell jelenteniük az Európai Bizottsághoz bizonyos cégfelvásárlásokat, egyesüléseket, illetve egyes nagy értékű közbeszerzéseket, ha az ezekben érintett vállalkozáscsoportok unión kívüli országtól kaptak pénzügyi hozzájárulást – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie ügyvédi iroda. A bejelentés összeállítása, az ehhez szükséges információk összegyűjtése nagy adminisztratív terhet jelenthet a cégeknek, elmulasztása esetén pedig a bírság a vállalkozáscsoport világszintű árbevételének 10 százalékát is elérheti.
Szakmai iránymutatás jelent meg a közbeszerzési verseny tisztaságát érintő korrupciós kockázatokkal és kartellmegállapodásokkal kapcsolatban.
A Fővárosi Törvényszék szerint a kérelemre induló eljárásban is fennáll a Közbeszerzési Hatóság tényállásfelderítési kötelezettsége, de az nem egyenlő a kérelem teljesíthetőségéhez elegendő bizonyítékok beszerzésével, a hatóság ezzel ellentétes eljárása ugyanis sértené a részrehajlás tilalmát.
Alábbi cikkünkben a 2023/122–124. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Az innováció az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet játszik a világ és az Európai Unió gazdasági életében. Az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek beszerzései képesek a piacot jelentősen befolyásolni, ezért a közbeszerzési szabályok is egyre jobban igazodnak a piaci követelményekhez. Az Európai Unió új irányelvi szabályokkal, közbeszerzés alóli kivételi lehetőségekkel, szakmai dokumentumokkal, iránymutatásokkal ösztönzi a K+F és az innovatív beszerzéseket. A 2014-ben elfogadott közbeszerzési irányelvek egy új eljárásfajtát, az innovációs partnerséget is bevezettek, amelynek alkalmazása azonban még sok kérdést vet fel.
A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is elvi jelleggel rögzítette, hogy az üzleti titok körének meghatározása az érintett titokgazda gazdasági szereplő által meghatározott adatokat jelenti, az üzleti titokká minősítés az ajánlattevő kompetenciájába tartozik.
Alábbi cikkünkben a 2023/102–105. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.