A tisztességes eljárás elve a végrehajtási eljárásban


A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő sérelmet okozott a végrehajtó, amikor az érintett ügyben észszerű határidőn túl tett eleget a törvényben előírt beterjesztési kötelezettségének – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében felkérte a végrehajtót, fordítson kiemelt figyelmet azon ügyek bíróság elé terjesztésére, ahol a végrehajtást kérő nem tett eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének.


Egy magánszemély a vele szemben folytatott végrehajtási eljárással összefüggésben fordult panasszal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Sérelmezte, hogy a végrehajtási eljárásban érvényesíteni kívánt követelés részbeni alaptalansága tárgyában a végrehajtó felé küldött levelére nem kapott választ, és a végrehajtási eljárásban sem tapasztalt változást.

Az alapvető jogok biztosa az AJB-446/2021. számú ügyben készült jelentésében feltárta, hogy a panaszos kérelmét a végrehajtó helyesen, a végrehajtást kérő felé ugyan továbbította, azonban a végrehajtást kérő nyilatkozatának elmaradása ellenére az ügyet az arra vonatkozó jogszabályi kötelezettség figyelmen kívül hagyásával korábban nem terjesztette be a végrehajtást foganatosító bírósághoz, és az ügyről további tájékoztatást nem adott a panaszosnak.

A végrehajtó a végrehajtási törvényben előírt beterjesztési kötelezettségének csak az ombudsmani megkeresést követően, több mint egy évvel az eredménytelen határidő elteltét követően tett eleget, amely nem tekinthető észszerű határidőn belül történő ügyintézésnek.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a végrehajtó tehát a fenti kötelezettségének észszerű határidőn túl tett eleget, és ezzel az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő sérelmet okozott.

Az ombudsman egyetértett a végrehajtó azon tárgyú érvelésével, hogy a végrehajtást kérő nyilatkozata hiányában az adós felé tájékoztatást nem tud küldeni, ugyanakkor ez nem akadálya annak, hogy az ügy a végrehajtást foganatosító bíróság elé beterjesztendő, szögezte le az alapvető jogok biztosa.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Nem sért személyiségi jogokat a Tiborcz-adó

A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

Alábbi cikkünkben a 2022/77–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent legfrissebb szakmai anyagok közül válogattunk.

2022. május 16.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.