A GDPR már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, most Parlament elé került a javaslat, mely 86 ágazati törvény szabályait teszi GDPR kompatibilissé.
A csődeljárásokban 2015. január 1-je óta, a felszámolási eljárásokban pedig 2016. július 1-től kezdődően kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
A csődtörvény alapján céltartalékként elkülönített pénzösszeget alapvetően csak a csődtörvényben meghatározott felszámolási költségekre lehet fordítani – a Kúria eseti döntése.
A cégek többségi tulajdonosainak érdemes odafigyelniük a speciális céltartalék-képzési kötelezettségre, ha nem akarnak kezesként helytállni az adott költségekért, kiadásokért.
A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig terjeszthető elő – a Kúria eseti döntése.
Az Advocatus, a DLA Piper blogjának legújabb bejegyzése amellett érvel, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.
Hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető lenne a felszámolási eljárás azon adós ellen, aki rendezi a tartozását – az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteki ülésén pontosította a csődtörvény erről szóló módosítását.
A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz.