Fiduciárius biztosítékok és egyéb „nyalánkságok” a csőd- és a felszámolási eljárásokban – avagy: a jogirodalomban egyelőre vita van arról, pontosan milyen fiduciárius biztosítékokra vonatkoznak a Cstv. rendelkezései.
A csődtörvény egyes rendelkezéseinek megértéséhez ismerni kell, milyen hazai fizetésképtelenségi és jogutód nélküli, megszűnéssel kapcsolatos eljárások léteznek, s hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
A szerzők alábbi írásukban a felszámolási kérelem alapjául szolgáló szerződés vitatásának problémáit elemzik.
Az új felszámolói névjegyzékbe a pályázati keretszám miatt be nem került felszámolók a folyamatban lévő eljárásokban felmentésre nem kerülnek. Amennyiben tevékenységük során két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta őket a bíróság, akkor a többi folyamatban lévő eljárásból is fel kell menteni és a felszámolói szervezetet a névjegyzékből törölni kell – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2019/60–64. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A GDPR már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, most Parlament elé került a javaslat, mely 86 ágazati törvény szabályait teszi GDPR kompatibilissé.
A csődeljárásokban 2015. január 1-je óta, a felszámolási eljárásokban pedig 2016. július 1-től kezdődően kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
A csődtörvény alapján céltartalékként elkülönített pénzösszeget alapvetően csak a csődtörvényben meghatározott felszámolási költségekre lehet fordítani – a Kúria eseti döntése.
A cégek többségi tulajdonosainak érdemes odafigyelniük a speciális céltartalék-képzési kötelezettségre, ha nem akarnak kezesként helytállni az adott költségekért, kiadásokért.
A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig terjeszthető elő – a Kúria eseti döntése.