A felszámolás megindítása és a folyamatban lévő végrehajtás viszonya


Igen gyakran előforduló eset, hogy egy fizetésképtelen társasággal szemben a felszámolási eljárás elrendelésének időpontjában még le nem zárult végrehajtási eljárás, vagy eljárások vannak folyamatban.


A csődtörvény látszólag egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak, vagy hatóságnak haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni.

Egy korábbi ítéletében a Kúria kimondta, hogy a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat abban a stádiumban kell megszüntetni, ahol a végrehajtási eljárás a felszámolás kezdő időpontjában tart.

E döntéstől a Kúria egy másik tanácsa el akart térni. Álláspontja szerint a végrehajtási jog nem szűnik meg azzal, hogy az adós a végrehajtási eljárás alatt az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, ilyenkor a végrehajtási eljárás az új tulajdonossal mint dologi kötelezettel szemben folytatható.

Továbbá az átruházást követően az ingatlan már nem tartozik a felszámolási vagyon körébe, ezért a felszámoló nem jogosult annak az értékesítésére.

Kérdésként merült fel továbbá, hogy a felszámolás kezdő időpontja után az adós ellen a korábban indult végrehajtási eljárás folytatható-e, vagy azt teljeskörűen meg kell szüntetni, továbbá, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a felszámoló jogosult-e a végrehajtási joggal terhelt ingatlan értékesítésére.

A fentiek alapján jogegységi döntés meghozatala vált szükségessé.

A jogegységi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.

A Kúria döntésének indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtási eljárásban a későbbi felszámolási eljárás adósa az ingatlana feletti rendelkezési jogát nem veszíti el, azt ugyanis másra átruházhatja, és az új tulajdonos a tulajdonjogát a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően szintén bejegyeztetheti.

A bírói gyakorlat szerint azonban, ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban az átruházással szerzett tulajdonjog az árverési vevő tulajdonszerzéséhez képest csak feltételes lehet. A feltételes szerzésre tekintettel pedig a szerző nemcsak az árverést, hanem az időközben feltétellel bejegyzett joga, jelen esetben a tulajdonjoga megszűnését is köteles tűrni.

Ha a végrehajtó az ingatlant árverésen értékesíti, akkor az árverési vevő tulajdonjogának a bejegyzésével egyidejűleg a végrehajtási jog bejegyzését követő a tulajdonjogszerzést hivatalból törölni kell. Ha azonban a végrehajtási eljárás az ingatlan értékesítése nélkül szűnik meg, akkor a további jogszerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.

A Csődtv. már idézett rendelkezése alapján az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik.

A rendelkezés célja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben fennálló követeléseket – a Csődtv. előírásaival összhangban – csak a felszámolási eljárás keretében lehessen érvényesíteni. Az egyes hitelezői igények külön, vagy külön eljárásban való kielégítésére már nincs törvényes lehetőség.

A Kúria álláspontja szerint a Csődtv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak mögött húzódó jogalkotói szándék nem irányult azonban arra, hogy a végrehajtási eljárást akkor is haladéktalanul meg kelljen szüntetni, ha annak az a következménye, hogy a végrehajtási eljárás alatt az adós részéről elidegenített ingatlan emiatt végrehajtási árverés útján már nem értékesíthető, és így az időközben szerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.

A Kúria utalt az Alaptörvényre is, melynek 28. cikke egyebek mellett kimondja, hogy a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ebből következően a Csődtv. 38. § (1) bekezdésének helyes – és részben megszorító –, az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal összhangban álló értelmezése szerint, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére csak a végrehajtási jog bejegyzését követően kerül sor, akkor az átruházott vagyonra folytatott végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.

A végrehajtási joggal terhelt ingatlan árverési értékesítéséből befolyt vételár további sorsát illetően a Kúria álláspontja szerint a végrehajtási törvénynek az ilyen összeg felosztására vonatkozó rendelkezései és a Csődtv.-ben foglaltak nem adnak egyértelmű választ. Azok összevetéséből és együttes értelmezéséből azonban az vezethető le, hogy az értékesítésből befolyt vételárat – hasonlóan a felszámolás kezdő időpontjában a korábbi végrehajtási értékesítésből már befolyt összegekhez – a felszámolónak kell átadni. A Kúria kifejtette, hogy e kérdés megnyugtató rendezése és az értelmezési nehézségek feloldása elsősorban jogalkotás útján valósítható meg. Mindezekre figyelemmel a felszámolás kezdő időpontja után a felszámoló a végrehajtó által a még nem értékesített, de időközben az adós részéről a végrehajtási eljárás során átruházott ingatlan értékesítésére nem jogosult. A végrehajtási jog ugyanis a végrehajtó által gyakorolható, ezért a végrehajtási eljárás alatti további jogszerzés bejegyzésének a hatálya a végrehajtó eljárásának az eredményétől függ, így csak a végrehajtási árverési vevő tulajdonjoga bejegyzése esetén lehet törölni a korábbi feltételes tulajdonszerzésen alapuló bejegyzéseket.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2021. október 14.

A személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkavállalók adatinak kezelésével kapcsolatosan elsődlegesen a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) rendelkezései érvényesülnek, a magyar jogszabályok abban az esetben alkalmazhatóak, ha azok nem ellentétesek a GDPR rendelkezéseivel.