Bejegyzések a ‘felszámolási eljárás’ címkével ellátva

A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához

2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.

Módosított a TAB a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslaton Koronavírus

Felmentést adhat a hatósági házi karantén alól a járványügyi hatóság különös méltánylást érdemlő esetekben, szigorítanak a felszámolás kezdeményezésének szabályain, az önkormányzatok által hozott védelmi intézkedések megszegése is szabálysértésnek minősülnek.

A Ctv. és a Cstv. veszélyhelyzeti módosítása Koronavírus

Egyes cégeljárásokat felfüggesztenek, felszámolást pedig már csak hosszabb idő alatt és nagyobb összegű követelés esetén lehet indítani.

A felszámolás és a fedezetelvonó ügyletek megtámadása

A hitelezői igények minél szélesebb körben történő érvényesíthetősége érdekében a Csődtörvény (Cstv.) számos olyan perindítási lehetőséget biztosít a felszámolás alatt álló társaság hitelezői (és a felszámoló) számára, amellyel a felszámoló eljárásától függetlenül lehetőség nyílik a követelések kielégítési arányának javítására.

Online bírósági ügyintézés a rendkívüli ítélkezési szünet alatt

A bírósági eljárások kezdeményezése a rendkívüli ítélkezési szünet idején is biztosított.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

A sérelmezett szabályozás észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, és megállapította a szabályozás alaptörvény-elleneségét, továbbá alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyekben.

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”

Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte

Ajánlati biztosíték a felszámolási eljárásban

A felszámolási eljárás során a felszámoló nyilvánosan, jellemzően pályázat – esetleg árverés – útján értékesíti az adós vagyontárgyait. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásáról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) kötelezően előírja, hogy a nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell többek között az ajánlati biztosítékot is. A közelmúltban kúriai döntés született a témában, így érdemes egy kis figyelmet szentelni e jogintézménynek, illetve az ajánlati biztosíték elszámolásának.

Mi is az a kényszertörlés?

A gyakorlatban viszonylag sok szó esik a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárásokról, de aki figyelemmel kíséri a cégközlönyben megjelenő hirdetményeket, láthatja, hogy számosságában igen jelentősnek mondható a kényszertörlési eljárások elrendelése.