Jogszabályfigyelő 2023 – 3. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2023/7-11. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2013/1. számában megjelent döntések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy felszámolási eljárásban született kúriai határozatról, pontosabban a fizetésképtelenséget eredményező hitelezői fizetési felszólítás szabályainak az értelmezésről olvashatnak

 

Tartalom:

1. Az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg

 

Az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg

A Kúria közelmúltban közzétett határozata értelmében fizetésképtelenségi (jelen esetben felszámolási) eljárásban az esedékesség fogalmának értelmezése különbözik a polgári jogi értelmezéstől, így a fizetésképtelenséget a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg.

A konkrét ügyben a felülvizsgálat engedélyezésére egyebek mellett éppen azért nem került sor, mert a hitelező érvelése kizárólag a polgári jogi értelemben vett esedékességen és az ennek következtében előálló késedelmen alapult, „[…] ezen keresztül állította a Ptk. szabályaira is hivatkozással a jogegységi határozat [4/2013. PJE] meghaladottságát.

A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített fizetésképtelenségi ok (nevezetesen: az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette) „[…] elsődlegesen a számla ellenőrzését elmulasztó – vagyis az azt nem teljesítő, de időben nem is vitató – adóst szankcionálja a fizetésképtelenséggel, illetve egyben azzal, hogy a fizetésképtelenség alól az adós utóbb már csak a fizetéssel szabadulhat. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy az adós a Cstv. 27. § (3) bekezdésében részletezett fizetési felszólítást megelőzően, amelynek kézhezvételével elesik a vitatás lehetőségétől, a megfelelő tartalmú számlát vagy annak hiányában a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt tartalmazó fizetési felhívást – és ezáltal a vele szemben támasztott követelést – megismerje”.

A Kúria fentebb hivatkozott megállapítása tehát az ügyben eljárt bíróságok jogértelmezését támasztja alá, amely szerint, ha számla kiállítására nem kerül sor, akkor a hitelezőnek valójában két fizetési felszólítást kell kiküldenie annak ellenére, hogy az adott szerződésből a teljesítési hatéridő egyértelműen megállapítható. Ebben az esetben a követelés a második felszólítás kézhezvételéig vitatható. (Lásd bővebben: Kúria Gfv.VI.30.158/2022/2.)

• Joganyag: BH2023. 12.
• Módosította: –
• Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2023/1 január
• Hatályos: –
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

 

---