Kihez lehet fordulni, ha birtokvédelmi ügyben nem dönt a jegyző?


A jegyző birtokvédelmi eljárásának elmulasztása esetén nem alkalmazhatók a Kp. mulasztási perre vonatkozó rendelkezései, az eljárás lefolytatása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes keresetében azt sérelmezte, hogy a jegyző a birtokvédelmi ügyében nem intézkedett. Sérelmezte, hogy a Kft. kávéházat működtet konyhai szolgáltatással a felperes lakása alatt, melynek következtében konyhai szagok (zsír, olaj, étel és néha füstszag) terjengenek, amely zavarja, mivel a szagok elvezetése nem megoldott. Lakásában sem szellőztetni, sem nyugodtan pihenni nem lehet. Problémája többszöri erőfeszítése ellenére nem oldódott meg, mivel a birtokvédelmi ügyében a jegyző a szükséges intézkedést nem tette meg.

A járásbíróság megállapította hatáskörének és illetékességének hiányát és a keresetlevelet áttette a törvényszékhez mint közigazgatási bírósághoz. Döntését arra alapozta, hogy a felperes a jegyző eljárásának hiányára, azaz mulasztására hivatkozott, amely a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) mulasztási perre vonatkozó külön szabályai szerint elbírálandó közigazgatási jogvitának minősül, és arra az alperes (mulasztó közigazgatási szerv) székhelye szerinti törvényszék rendelkezik illetékességgel.

A kijelölés iránti kérelem

A törvényszék szintén hatásköre hiányát állapította meg és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Kúriára. A Kp. 127. §-a szerint a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása esetén van helye mulasztási pernek. Ezek a feltételek nem állnak fenn, a felperes nem a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó jogszabályban rögzített kötelezettségét mulasztotta el. A jegyző birtokvédelemmel kapcsolatos eljárása során nem a Kp. szabályai szerint jár el, cselekménye elmulasztása nem közigazgatási tevékenységnek minősül, a felperes kereseti kérelme birtokvédelem iránti polgári per megindítására irányul. A birtokvédelmi eljárás megindítására a Ptk. alapján van lehetőség, amely polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

A Kúria megállapításai

A Kúriának azt vizsgálta, hogy a jegyző birtokvédelmi hatáskörének gyakorlásával, mulasztásával kapcsolatban indítható-e közigazgatási per, s ekként közigazgatási bíróság rendelkezik-e hatáskörrel a kereseti kérelem elbírálására. A közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi.

A Kúria kiemelte, hogy a jegyző birtokvédelmi eljárása a magánjogi jogvédelem biztosítására szolgáló speciális eljárás. A birtokháborítást a Ptk. rendezi, az polgári jogi jogviszony. Ebből adódóan a birtokháborítási ügyben nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárásnak a jogorvoslatra vonatkozó szabályai sem, így tehát hiányzik a közigazgatási jogvita fogalmi elemei közül hiányzik a közigazgatási jog általi szabályozottság.

Nem csak a jegyző magánjogi jogvédelem biztosítására szolgáló speciális eljárásban hozott döntése, hanem annak elmaradása is polgári perben vitatható, azaz a Kp. szabályai nem alkalmazandók rá. Mivel a jegyző a birtokvédelem tárgyában nem közigazgatási hatósági eljárásban jár el, így az nem a Kp. szerinti közigazgatási cselekmény (illetve annak mulasztása) és nem támadható közigazgatási perben.

A jegyző előtti birtokvédelemi eljárás szabályozása polgári jogi alapokon nyugszik. Ha a jegyző a birtokvédelmi eljárást az eljárási határidőn belül nem folytatja le, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal – az arról történő tudomásszerzést követő nyolc napon belül – határozatával másik jegyzőt jelöl ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél. A kormányhivatal határozata a jegyző birtokvédelmi határozata elleni jogorvoslatban támadható meg, azaz a polgári per keretei között. Így tehát a jegyző birtokvédelmi eljárásának elmulasztása esetén speciális jogorvoslati rend érvényesül a polgári peres eljárás előtt.

Az ismertetett döntés (Kúria Kpk.39.506/2022/3.) a Kúriai Döntések 2023/1. számában 25. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 15. § (4) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2022. december 23.

A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye, ha a fél állítja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, de nem jelöl meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra – a Kúria eseti döntése.