Elállás a munkaszerződéstől


Az elállás a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható a jogintézmény?

Az Mt. 42. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyben annak kezdetének a napját is meg kell határozni. Amennyiben a felek erről külön nem rendelkeznek, akkor az Mt. 48. §-ában rögzítettek szerint a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

A két időpont (szerződéskötés és munkaviszony kezdete) között hosszabb és rövidebb idő is eltelhet, ami így lehet egy-két hét vagy néhány nap is. Nevezik ezt az időszakot egy passzív időszaknak is, amelyben a munkaviszony aktív szakaszától az különbözteti meg hogy a munkavállalónak még nincs rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettsége, a munkáltatónak pedig nincs foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettsége. De nincsenek ebben az időszakban jogosultságok sem, hiszen betegség esetén például nem illeti meg táppénz a munkavállalót, de a munkáltatónak sincs utasításadási joga.

Figyelemmel azonban arra, hogy a szerződést a felek aláírták, a kötelem fennáll, így bizonyos magatartási szabályokat be kell tartaniuk, az általános alapelvként megfogalmazott kötelezettségek mindkét felet terhelik. Kötelesek tehát kölcsönösen együttműködni, terheli a feleket a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, tartózkodniuk kell a személyiségi jogok megsértésétől, és amit az Mt. kifejezetten előír a 49. § (1) bekezdésében, nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.

Bekövetkezhet azonban mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán olyan körülmény, ami miatt a munkába lépés ellehetetlenül. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződésben esetleg kikötött próbaidő csak a munkaviszonnyal kezdődik, és az Mt. csak a munkaviszony megszüntetésére rendeli alkalmazni a közös megegyezést, a felmondást és az azonnali hatályú felmondást [Mt. 64. § (1) bekezdés], ebben az időszakban ezek alkalmazása kizárt.

Erre az esetre szolgál az elállás jogintézménye, ami tehát nem a munkaviszonytól, hanem a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Figyelemmel arra, hogy a munkáltatót a munkaviszony tartamára terheli bejelentési és járulékfizetési kötelezettség, így amennyiben ez a körülmény még „időben” bekövetkezik, a munkáltató mentesül a munkavállaló be- és kijelentésével kapcsolatos adminisztrációtól is.

Az Mt. a 49. § (2) bekezdésben rögzíti, hogy elállásra akkor van lehetőség, ha a munkaszerződés megkötését követően a fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. A három feltétel konjunktív, tehát egyidejűleg kell fennállnia, bármelyik hiánya esetén az elállás nem lesz jogszerű. Fontos, hogy olyan legyen ez a körülmény, ami nemcsak a munkaviszony megkezdését, a munkába lépést teszi lehetetlenné, hanem a jövőben egyáltalán nem várható teljesítés az elállást gyakorló féltől. Hangsúlyozandó ugyanakkor az is, hogy a lehetetlenülésnek és az aránytalan sérelemnek nem kell bekövetkeznie, hiszen az elállás éppen ennek megelőzését szolgálja.


A részlet a Visegrád 18.0 – A XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai című kötetből származik. A szerző a Nyíregyházi Törvényszék bírája, a Magyar Munkajogi Konferencia előadója.
Idén is lesz Munkajogi Konferencia. VisegRád vár!

XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia
Fókuszban a gondoskodó munkáltató
Időpont: 2021. október 12-14.
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád****
A konferencián való részvétel 9 kreditpontot ér.
Részletes program itt >>
Regisztráció itt >>

Kapcsolódó cikkek

2021. október 15.

Koronavírussal kapcsolatos ügyek az AB előtt

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. október 15.

Az ügyvédi irodák munkáját segíti a Wolters Kluwer

A Wolters Kluwer Hungary Kft. Magyarország vezető legaltech vállalata. A Jogtár® szolgáltatásukat több ezer jogász használja nap mint nap. A globális vállalat most új szoftvert tett elérhetővé a hazai ügyvédek számára, ezzel segítve munkájukat.