A német Alkotmánybíróság csütörtökön meghozott döntésében egyértelművé tette, hogy az állampolgároknak a koronavírus-járvány idején is joguk van a politikai tiltakozáshoz.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa levelet küldött az orosz belügyminiszternek, mert a békés tüntetők letartóztatása sértette a gyülekezési jogot.
Nem lehet olyan törvényt hozni, ami általános jelleggel tiltja a tüntetéseket bizonyos helyeken, például bíróságok környékén vagy egy konkrét utcán. Egy betiltott és ezért formálisan jogszerűtlen tüntetésen való részvételre buzdító blogposztok és közösségi médiában megjelenő írások blokkolása szintén nem megengedett, mert ilyen kismértékű jogszerűtlenség nem elegendő indok arra, hogy fontos közügyekről szóló vitát radikális eszközökkel lehetetlenné tegyen az állam.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. december 19-én bíróság elé állítás során egy év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a bűnügyi költségek megtérítésére ítélte hivatalos személy elleni erőszakért azt a férfit, aki a Kossuth téri tüntetés után rátámadt a vele szemben intézkedő rendőrökre.
Az ombudsman szerint a jogállamiság elvét sérti, hogy nem jogszabály, hanem az országos rendőrfőkapitány által kiadott belső utasítás szabályozza, milyen feladatokat láthatnak el rendőrök a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen polgári ruhában, azonosítási kötelezettség nélkül.