Felülvizsgálat a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2021. május 21.
Címkék: , ,
Rovat: ,
Nem engedélyezhető a felülvizsgálat olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes hibás teljesítés címén a vételár és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közöttük orvostechnikai eszközök tárgyában létrejött adásvételi szerződés alperes általi megszegése miatti elállására hivatkozva. Az alperes szerint teljesítése megfelelt a szerződés rendelkezéseinek, valamint vitatta a felperes kereshetőségi jogát is.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a vételár és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Fellebbezésében az alperes az eljárás megszüntetését kérte, arra hivatkozással, hogy a per tárgyát képező szerződésekben jótállást vállalt a hibás teljesítésért, ezért a felperes a hibás teljesítésből eredő igényeit kizárólag a jótállásra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. A per tárgyát képező eszközök azonban a megyei központi kórház tulajdonába kerültek, így a felperes jótállási jogokat vele, mint alperessel szemben nem érvényesíthet. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében kérte, hogy a Kúria a felvetett jogkérdés súlya, illetve társadalmi jelentősége okán engedélyezze a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Álláspontja szerint sérült a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, mivel – bár a perbeli szerződés teljesítéséért jótállást vállalt – a felperes a jótállás helyett „csupán a hibás teljesítés alapján” kérte a marasztalását, az első- és másodfokú bíróság pedig a hibás teljesítés és a kellékszavatosság szabályait nem a jótállási szabályoknak megfelelően alkalmazta, és a felperes keresetét a kellékszavatosság szabályai szerint bírálta el, nem a jótállásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazta. A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén csak az új tulajdonos érvényesíthette volna, a felperes nem, így az eljárt bíróságoknak a pert meg kellett volna szüntetniük. A jótállással kapcsolatos jogszabályok különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége a rendkívüli perorvoslat engedélyezését megalapozza.

A Kúria megállapításai

A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény kifejti, hogy a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjának első fordulata abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. Ezen okok alapján a felülvizsgálat csak akkor engedélyezhető, ha a Kúria a különleges súlyú, illetve a nagy társadalmi jelentőséggel bíró jogkérdésben korábban még nem foglalt állást jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben vagy az általa közzétett eseti határozatban.

Lényeges, hogy a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön, különleges súlyára tekintettel, túl kell, hogy mutasson. Előfordulhat, hogy nem alakult ki divergáló bírói gyakorlat, a joggyakorlat továbbfejlesztésére sincs szükség, de a felülvizsgálati kérelem olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még nem foglalt állást. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy újonnan felmerülő joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ezekben az esetekben azonban az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további, általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható fontos ok (például az új típusú ügyek nagy száma) fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ha a felek olyan jogkérdés értelmezését kérik a Kúriától, amely bár új, de a jogegységet (jogbiztonságot) a jogkérdés megválaszolása annak csekély jelentősége vagy kisszámú gyakorlati előfordulása folytán nem érinti, a felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni.

A 409. § (2) bekezdés b) pontjának második fordulata szerint a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdéseknek, illetve ügyeknek van, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik. Ez megvalósulhat például úgy, hogy az adott ügyben vitássá tett szerződési feltétel az üzleti életben használt általános szerződési feltételek között jellemzően szerepel. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet.

Az üggyel kapcsolatban a Kúria kiemelte, hogy következetes a joggyakorlat a tekintetben, hogy a kötelezett jótállási kötelezettsége nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a vele szerződő partner (jogosult) a kellékszavatosság szabályai szerint érvényesítse a hibás teljesítésből eredő igényét, hiszen a jótállás a jogosultnak a jogszabályból eredő jogait nem érinti. A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényt érvényesíthet, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy – amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez számára az adott esetben kedvezőbb – kellékszavatossági igényt érvényesítsen, ha annak feltételei egyébként fennállnak. A felperes keresetlevelében igénye anyagi jogi alapjaként nem hivatkozott a jótállásra, megjelölte viszont a hibás teljesítést. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában ugyancsak a hibás teljesítés szabályait hívta fel, és a másodfokú bíróság a jogerős ítéletben is erre hivatkozott, így az alperes engedélyezés iránti kérelme e körben iratellenes és téves is.

A Kúria kiemelte azt is, hogy az alperes nem igazolta, hogy az adott ügy a jogalanyok széles körét érintené, vagy a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutatna, továbbá nem fejtette ki azt sem, hogy pontosan milyen jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. Így a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek. Ezen felül a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása, mint engedélyezési ok körében kifejtettek (miszerint az első- és másodfokú bíróság tévesen alkalmazta az elállás szabályait) sem adnak alapot a jogerős ítélet felülvizsgálatának engedélyezésére.

Ezen felül a felülvizsgálati kérelemben nincs helye ellenkérelem-változtatásnak. Az alperes sem az ellenkérelmében, sem az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében nem hivatkozott az elállás jogszerűtlenségére, ezért annak vizsgálatára az érdemi felülvizsgálat során sem kerülhetne sor, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgya: a jogerős ítélet, amely a következetes bírói gyakorlat értelmében csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt. Olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható, a felülvizsgálat nem engedélyezhető.

Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát megtagadta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 21.305/2020/2.) a Kúriai Döntések 2021/5. számában 136. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 409. § (2) bekezdés, 411. § (1) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


Akadálymentesítés a hatóságoknál
2021. május 14.

Akadálymentesítés a hatóságoknál

Az akadálymentesítést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteire és nem az adott fogyatékossági csoporton belül az egyes személyek saját, különleges igényére figyelemmel kell biztosítani – a Kúria eseti döntése.

A pertárgy értéke és a tisztességes eljáráshoz való jog
2021. május 7.

A pertárgy értéke és a tisztességes eljáráshoz való jog

A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével jár, ha a másodfokú bíróság a peres félre hátrányosan csak az ügy érdemében hozott határozatában közli a féllel, hogy a pertárgy értékét a fél által megjelölttől vagy az elsőfokú bíróság határozatában írtaktól eltérően határozta meg, emiatt jóval magasabb első- és másodfokú perköltségfizetési kötelezettség terheli – a Kúria eseti döntése.