Bejegyzések a ‘jogegységi határozat’ címkével ellátva

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

Melyik Be. irányadó a tanúzási figyelmeztetésekre?

Ha a tanút a korábbi Be. szabályai szerint tanúként már kihallgatták, a Be. hatálybalépését követő ismételt kihallgatásakor a tanúzási figyelmeztetést az új törvény szerint kell közölni.

A felülvizsgálati eljárásban is vizsgálni kell a büntethetőség elévülését

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.

Összefogás a közélet tisztasága érdekében

2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.

Aktívan kezdeményezik az előzetes döntéshozatalt a magyar bírák

A magyar kezdeményezések közül több az uniós jog fejlődésének is lendületet adott, elsősorban a fogyasztóvédelmi magánjog, a letelepedés szabadsága, a hozzáadott-érték adó és a versenyjog területén.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.