Bejegyzések a ‘jogegységi határozat’ címkével ellátva

Fellebbezés a végrehajtási lap visszavonása ellen

A végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek.

Hitelintézet nevében meghatalmazott is eljárhat

A Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy a hitelintézet együttes képviseleti joggal rendelkező vezetői érvényesen adhatnak meghatalmazást banki alkalmazott részére a szerződéskötésre.

A nem fogyasztói devizaszerződés érvénytelensége

A devizahiteles pereknek komoly bírói gyakorlata alakult ki az elmúlt évek során. Az egyes ügyekben az 6/2013. PJE határozatot szokás meghivatkozni, hiszen ez volt az a jogegységi határozat, amiben a Kúria Polgári Kollégiuma elsőként vizsgálta a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdéseket. A PJE megállapításai alapvetően a fogyasztókkal kötött devizaalapú hitelszerződések egyes rendelkezéseinek megítéléséhez adnak iránymutatást.

Mely bíróságok illetékesek a munkaügyi perben?

A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.

Perfeljegyzés a kötelmi igényen alapuló perben

Az ingatlan tulajdonjogának kötelmi igényre alapított megszerzése iránti per ingatlan tulajdonjoga iránti pernek minősül, ezért ebben az esetben a fél kérelmére a perindítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján fel kell jegyezni.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

Melyik Be. irányadó a tanúzási figyelmeztetésekre?

Ha a tanút a korábbi Be. szabályai szerint tanúként már kihallgatták, a Be. hatálybalépését követő ismételt kihallgatásakor a tanúzási figyelmeztetést az új törvény szerint kell közölni.

A felülvizsgálati eljárásban is vizsgálni kell a büntethetőség elévülését

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.

Összefogás a közélet tisztasága érdekében

2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.