Jogszabályfigyelő 2023 – 7. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2023/22-24. számú Magyar Közlönyök újdonságai válogattunk.

E heti összeállításunkban az ítélt dolog elvének az értelmezéséről olvashatnak a Kúria legfrissebb jogegységi határozata alapján.

 

Tartalom:

1. Jogerőhatás követelésrész érvényesítése esetén 

 

Jogerőhatás követelésrész érvényesítése esetén

Követelésrész érvényesítése esetén az ítélet jogereje nem terjed ki a még nem érvényesített követelésrészre – állapította meg a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az alábbiakban hivatkozott eljárásban. A nem érvényesített követelésrészre nézve indított újabb perben tehát a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei is vizsgálhatók a jogegységi határozat értelmében.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője előzetes döntéshozatali indítványa alapján indult eljárásban az anyagi jogerő tárgyi terjedelmével kapcsolatban a BHGY-ben megjelent ellentétes tartalmú döntésekre tekintettel kellett állást foglalni.

A tárgyalt jogegységi határozat indokolása utal arra, hogy a kúriai jogértelmezés nem terjed ki az uniós rendeletek szerinti jogerőelv értelmezésére, azonban figyelemmel volt az uniós szabályokra (Brüsszel I rendelet, Brüsszel Ia rendelet) is, továbbá kiemeli, hogy a részjogerővel kapcsolatos vizsgálat megállapításai értelemszerűen nem alkalmazandók akkor, ha az anyagi jogszabályok a követelés oszthatóságát kizárják.

„Az anyagi jogerőnek – mint hivatalból figyelembe veendő, feltétlen perakadálynak [a] hatása pozitív és negatív hatásként értelmezhető.” A pozitív hatás az ítélet tartalmát jelenti tulajdonképpen, azaz, hogy: „[…] a feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket végérvényesen meghatározottnak kell tekinteni; ahhoz a felek, a bíróság és más hatóságok egyaránt kötve vannak.” A negatív hatás pedig az újabb perindítás/bírói döntés tilalmát jelenti: „[…] kizárt, hogy a felek és jogutódaik ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt keresetet indíthassanak.”

„Az anyagi jogerő együttes feltételei a fél-, a tény- és a jogazonosság; bármelyik hiánya kizárja a megállapítását. A félazonosság az anyagi jogerőhatás személyi; a tény- és jogazonosság a tárgyi terjedelmét határozza meg. A félazonosság azokat a személyeket jelöli, akikre nézve a jogerőhatás az újabb perlést kizárttá teszi: a feleket és jogutódaikat. Emellett az anyagi jogerőhatás – az egyéb feltételek fennállása esetén – kiterjed azokra a személyekre is, akik a perben nem vettek részt, de érdekükben az ügyész vagy egyéb külön jogszabályban feljogosított szervezet pert indított […]. A tényazonosság az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeknek az azonosságát jelenti. Az érvényesíteni kívánt jogot megalapozó tényeket a jogalapul megjelölt jogszabályban rögzített törvényi tényállás tartalmazza, míg a kereseti kérelmet megalapozó tények alatt az adott perben érvényesített konkrét követelés tényalapja, azaz a követeléssel összefüggő történeti tények értendők. A tényazonosság hiánya esetén fel sem merülhet az ítélt dolog. Az anyagi jogerő megállapításának a fél- és tényazonosság mellett a jogazonosság is feltétele.”

A Kúria határozata a fentiekkel összefüggésben utal arra is, hogy a Pp. megkülönbözteti egymástól a jogviszonyt és az abból eredő keresetet, valamint az alanyi jogot létrehozó anyagi jogi normát és magát az alanyi jogot. A bírósági döntések közötti eltérés abban jelentkezett, amennyiben a felperes anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, akkor az az ítélet jogereje kiterjed-e az úgynevezett többletre, vagyis a korábban nem érvényesített követelésrészre.

„Az a követelmény, hogy az ítélt dolog joghatása csak érdemi vizsgálat eredményeként hozott döntéshez kapcsolódjon, az alperes védekezésére is vonatkozik: az alperes az újabb perben mindazzal védekezhet, amivel a korábbi perben nem védekezett, de azzal már nem, amit a bíróság a korábbi perben elbírált. […] az utóbb indított perben nemcsak a még el nem bírált követelés, hanem annak az érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei is vizsgálhatók. Minden esetben egyedileg kell meghatározni a korábbi ítélet indokolása alapján, hogy a bíróság a kereset és a védekezés tartalma alapján a keresettel érvényesített jog mely anyagi jogi feltételeit bírálta el ténylegesen.”

• Joganyag: 6/2022. JEH határozat (Jpe.III.60.027/2022/15. szám) követelésrész érvényesítése esetén az anyagi jogerőhatás érvényesüléséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/23. (II. 15.)
• Hatályos: a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától (2023. 02. 15.) kötelező.
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

 

---