Tervezési- és kivitelezési szerződések egyes kérdései – változás várható-e az új Építési törvény miatt 2023-ban? – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelen cikk arra tesz kísérletet, hogy bemutassa elsőként a tervezési szerződés szabályozásának széttagoltságát, a tervezői tevékenység folytatásának jogszabályi kereteit, másodsorban a kivitelezési szerződés és kivitelezési tevékenység szabályozását – a teljesség igénye nélkül.
„Bármely létesítményt ugyanis mindenekelőtt meg kell tervezni.”[1] Ekképpen indít a magyar kommentárirodalom a tervezési szerződéshez kapcsolódó bevezetőjében. A tervezési szerződés a kivitelezési szerződés szükségképpeni velejárója, hiszen ahogyan fogalmaz a szakirodalom, a kivitelezési szerződéssel „a vállalkozó nem valamilyen általános értelemben vett létesítmény, hanem jellemzően előre megtervezett építmény elkészítését vállalja.”[2] A tervezés és kivitelezés kéz a kézben járnak, egymástól a jogi munka során és a gyakorlatban ugyan elhatárolhatóak de szorosan összefüggő egységek.
Összességében az megállapítható, hogy a jogszabályok néhány helyen akár túlszabályozzák a tervezési és kivitelezési területeket (ezért ügyelni kell például a szerződéses kötelező tartalmi elemek szerződésbe illesztésére), ugyanakkor a szabályok szétszabdaltsága és az ezekből fakadó sok értelmezési kérdés nehézséget okoz a jogalkalmazók számára.
1. TERVEZÉSI SZERZŐDÉS
A tervezési szerződés a magyar jogban több helyen, szétszórva került szabályozásra. Elsősorban a Ptk. adja meg a kereteket, egyrészt a vállalkozási szerződés (6:238. § [Vállalkozási szerződés]), másrészt a tervezési szerződés (6:251. § [A tervezési szerződés]) szabályainak ismertetésével.
A Ptk. keretszabályain túl a tervezési szerződés kötelező elemeit szabályozza az Étv., a Kivitelezési Kódex, a Szakmagyakorlási Rendelet és közbeszerzések esetén a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, illetve egyéb vonatkozó közbeszerzési jogszabályok. Ezeken felül, vagy bizonyos értelmezések szerint, mint alapjogszabály, a szerzői jogi vonatkozásában az Szjt. szabályait, valamint egyes iparjogvédelmi jogszabályokat is figyelembe kell vennünk a szerződés létrejöttekor és elemzésekor.
Ezek a jogszabályok, de több egyéb jogszabály is, a tervezési folyamatra a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásán túl, a tevékenységre vonatkozó egyéb szabályokat is tartalmaznak. Az egyéb jogszabályok között találjuk az országos építési szabályokat a [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)] és a helyi építési szabályokat, melyeket a tervezési tevékenység során mind figyelembe kell venni.
Amikor tervezési szerződést készítünk, akkor a szétszórt szabályok miatt egyszerre több jogszabályból kell összeszedni a szerződés kötelező tartalmi elemeit, illetve vizsgálni kell a vonatkozó egyéb releváns rendelkezéseket.
Maga a tervezési tevékenység rendkívül sokféle lehet, irányulhat az építési-szerelési munkák terveire (ezen belül például a kertészeti vagy tájépítési, talajmechanikai, akusztikai, elektromos, statikai és egyéb tervek elkészítésére stb)[3], de ezek mellett léteznek gyártástechnológiai vagy egyéb műszaki tervek, melyek nem szorosan tartoznak az építészeti területhez, így nem feltétlenül tartoznak az Étv. hatálya alá.
Kétségkívül a legnagyobb figyelmet az építészeti- műszaki tervezési tevékenység kapja.[4] Erre tekintettel, valamint a terjedelemi keretek okán, jelen cikk fókusza az építészeti műszaki tervezési tevékenységre helyeződik.
Ptk.
Magára a tervezési szerződésre lex generali-ként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [továbbiakban Ptk.] az irányadó, a vállalkozási szerződések egyik altípusaként kerül nevesítésre, méghozzá a vállalkozási szerződések általános szabályait követően, a kivitelezést megelőzve, az elsőként tipizált szerződéstípusként. Lévén ennélfogva eredménykötelem, a vállalkozó szerződéses szolgáltatásként vállalja az eredmény megvalósításának, meg nem valósításának kockázatát. A Ptk. kimondja, hogy “(1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. (3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. (4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.”
Szjt. 49. kérdéses értelmezése
A szavatossági szabályokkal összefüggésben fontos megjegyezni, hogy az Szjt. 49. szakaszának van olyan értelmezése, mely szerint amennyiben jövőben megalkotandó műre vonatkozik a szerződés (mint ahogy értelemszerűen minden tervezési szerződés jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés), akkor – amennyiben az Szjt. szerinti védelem és mű keletkezik – a szerződés nem minősül a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek, hanem az Szjt. 49. szakasza szerinti speciális szerződéstípussal van dolgunk, így a Ptk. szavatossági jogai sem érvényesülnek (!). Nincs mód ezt a kérdést itt jobban kifejteni, de érdemes végig gondolni ezt az extrém értelmezést és valahogy kezelni ennek az értelmezésnek a kockázatát.
Étv. – építészeti-műszaki tervezési szerződés
A Ptk.-n túl építészeti-műszaki tervezési tevékenységre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény [továbbiakban: Étv.] irányadó. Többek között az Étv. határozza meg, hogy pontosan mi minősül építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek.
A jogszabályi fogalom értelmében építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül „az építmény, építményrész, építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá ide tartozik a tervezői művezető tevékenység végzése is.”
Az Étv. 32/A. §-a értelmében:„az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és c) a tervező díja – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”
Kivitelezési Kódex – kötelező szerződéses tartalom
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [továbbiakban: Kivitelezési Kódex] az Étv.-vel összhangban az építészeti-műszaki tervezés és az építész-műszaki tervező kifejezéseket rövidítés előtt használja, ugyanakkor a szerződés vonatkozásában már csak a tervezési szerződés szerepel. A Kódex 9. §-aszerint a tervezési szerződés tartalmazza „a) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét), c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét, d) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait, e) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, valamint f) tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.”
Szakmagyakorlási Rendelet – kötelező szerződéses tartalom
A Szakmagyakorlási Rendelet rögzíti, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk., az Étv. és a Kivitelezési Kódex előírásain túlmenően tartalmaznia kell: „a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, b) a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését”.
A kötelező elemek elmaradása – semmisség vagy érvénytelenség
A jogszabályokban előírt kötelező tartalmi elemeknek nagy jelentősége van, mert azok elmaradása felveti a semmisség vagy az érvénytelenség következményeit. Jelen cikk keretein belül ez részletesen nem kerül kifejtésre, de összefoglalóan annyit fontos megjegyezni, hogy vélhetőleg semmiség nem, de érvénytelenség keletkezik a kötelező elemek elmaradása esetén. Joggyakorlat kevés áll rendelkezésre a témában, de mindenképpen ügyelni kell a kötelező elemek szabályozására.
Szakágak – generáltervező
A Kivitelezési Kódex (2a) szakasza szerint a „szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. Amennyiben szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség.” Ahogy később látni fogjuk egy adott tervező (cég) csak abban a szakágban jogosult tervezni, amely szakágban az adott kamara nyilvántartásba vette, viszont a Szakmagyakorlási Rendelet alapján a többi tevékenységet alvállalkozókkal végeztetheti el.
Az Étv. 33. szakasza szerint a tervező felelős a „c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, és d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.”
A jogszabályok összeolvasásából ugyan nehezen, de kiolvasható, hogy az Étv. a generáltervező szabályait próbálja bevezetni, és a tervező feladatává teszi a szakági tervezők koordinálását, de a Kivitelezési Kódex arra utal, hogy a tervező feladata csupán annyi, hogy felhívja a figyelmet a szakági tervezők igényéről. A szabályozás nem kellően egyértelmű, szükséges lenne a generáltervező szerepét az építési jogszabályokban tisztázni.
Szerzői jog és iparjogvédelem
Fent már utalás került a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre [továbbiakban Szjt.], fontos eleme a tervezési szerződésnek, hogy végiggondoljuk, milyen licencia megállapodást kell kötni a tervezővel, de végig kell gondolni, hogy a tervezés során hol merülhet fel szerzői jogi védelem (például bizonyos szakcikkek a szakági tervezést vagy a megvalósulási dokumentációt nem sorolják ebbe a körbe), kik minősülnek szerzőnek, alvállalkozók esetén kiterjed-e a licencia, illetve az Szjt. 49. szakaszát hogyan kell értelmezni. A szerzői jog mellett felmerülhetnek iparjogvédelmi kérdések is, amennyiben a tervek potenciálisan iparjogvédelemmel védett eredményt hoznak létre.
A tervezési szolgáltatás tárgya: a különböző tervdokumentációk
A tervezési szerződésben szükséges meghatározni azt, hogy a tervezési szerződés alapján végzendő építészeti-műszaki tervezési tevékenység pontosan milyen jellegű/terjedelmű szolgáltatásokat foglal magába.
Többek között a technika és a piaci igények rohamos fejlődésének eredményeként egyre gyakoribbá válik, hogy egy-egy építmény vonatkozásában nem a tervezési folyamat egészére kiterjedő, generáltervezés zajlik, hanem a tervezés egyes részfolyamatai megoszlanak az építészeti-műszaki tervezői munkát végzők között is. Így előállhat az a helyzet, hogy egy tervező csak egy kezdetleges, részleteket nélkülöző, adott esetben csupán látványterv elkészítését vállalja, még egy másik egy sokkal részletesebb munkálatok megtervezését vállalja.
A magyar jogalkotó több helyen nevesíti ezeket a tervezési szolgáltatási elemeket is, bizonyos esetekben kötelezővé teszi meghatározott tervdokumentációk meglétét.[5] Ezeknek az elemeknek hangsúlyos gyakorlati jelenetősége van, ugyanakkor a magyar jog nem is operál taxatív, átfogó felsorolással egy meghatározott jogszabályban arra nézve, hogy a tervezési szolgáltatásnak milyen típusai vannak és azoknak mik a kötelező tartalmi elemei. E tekintetben a jogalkotó meghatározza, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, hatósági eljáráshoz (korábban: engedélyezéshez)[6], ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza.
A tervszolgáltatások alapvetően a következő csoportosítás szerint történnek:
a) koncepciótervek, alaptervek, tendertervek, ún. FEED, vagy hasonló más hibrid tervek
b) az engedélyezési dokumentáció
c) a kivitelezési dokumentáció, és
d) a megvalósulási tervdokumentáció.
Az engedélyezési tervek elkészítésének fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet. Korábban a tartalmát a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet határozta meg, amely részletesen előírta, hogy milyen rajzok és műszaki leírások, műszaki számítások szükségesek az engedélyezési terv elkészítéséhez.[7]
Az engedélyezési terv hatályos tartalmát pontosan az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 72. §-a és a rendelet 8. melléklete határozza meg.
Ehhez képest a kivitelezési dokumentáció az engedélyezési tervdokumentációnál jóval részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés egyes fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére irányadó előírásokat.[8]
Fontos változás, hogy 2017. január 1. napjától a Kivitelezési kódex 1. melléklete már nem tartalmazzameg részletesen a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezeket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara kidolgozandó szabályzatai határozzák meg.[9]Ezzel egyszerűsödött a helyzet, ugyanis az élet változásainak megfelelő kamarai szabályzatot sokkal egyszerűbb módosítani, mint a jogszabályt.
A megvalósulási tervről említést tesz a Szakmagyakorlási Rendelet, ugyanakkor annak tartalmát nem fejti ki részletesen.[10] Lényege, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek alapján kivitelezett épületek szinte kivétel nélkül mindig mutatnak eltéréseket az eredeti építész és szakági tervektől. Ezeknek a módosításoknak a szerepeltetésére szolgál a megvalósulási terv, ami emellett a használatbavételi engedélykérelemhez kötelezően benyújtandó munkarész.[11]
Tervezési jogosultság, külhoni tervezők magyarországi munkái:
Az Étv. értelmében, az a természetes személy, aki Magyarországon építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kíván folytatni Magyarországon, annak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
- rendelkeznie kell a tervezői névjegyzéket működtető szerv [amely vagy a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara] által kiadott engedéllyel, azaz engedélyköteles tevékenységnek minősül;
- be kell jegyeztetnie magát a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara által vezetett tervezői névjegyzékbe;
- tagja kell, hogy legyen a Magyar Mérnöki Kamarának vagy a Magyar Építész Kamarának.[12]
Emellett az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet [továbbiakban: Szakmagyakorlási Rendelet] is kitér arra, [13] hogy az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet akkor végezheti természetes személy vagy cég, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. [14]
Cégek vonatkozásában a Szakmagyakorlási Rendelet alapján a „cég akkor kezdheti meg és folytathatja a szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, csak olyan tevékenységet végezhet, amelyhez rendelkezik az előírt feltételekkel, amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.
Az Étv. fogalmi keretein túlmenően a Szakmagyakorlási Rendelet 1. számú melléklete részletes követelményrendszert tartalmaz arra nézve, hogy az építészeti – műszaki tervezésen belül milyen szakterület/részszakterületek találhatók illetve, hogy azokat milyen szakterületi jogosultsággal lehet végezni. Amennyiben egy adott terület nevesítésre kerül e melléklet sorai között, úgy azok tekintetében ugyancsak kötelező érvényű a névjegyzéket vezető szerv engedélyének megléte.[15]
Habár a felsorolás rendkívül részletes, az építészeti – műszaki tervezési tevékenység fogalmi rendszerébe be nem illeszthető tervezési tevékenységek is ismertek, amelyeket a magyar jogalkotó külön szabályokban állapít meg. Ezek vonatkozásában nem áll fenn az előzőekben rögzítettek szerinti engedélyezési kötelezettség, ilyen például a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről szóló 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet hatálya alá tartozó tervezési tevékenység.
A gazdasági folyamatok globalizálódásának eredményeként felmerülhet kérdés, van-e eltérés a követelményrendszerben, abban az esetben, ha a tervező nem magyar állampolgár vagy nem Magyarországon bejegyzett, a magyar szabályok szerint alapított cég.
Erre nézve további szabályokat fogalmaz meg a Szakmagyakorlási Rendelet 40. §-a. Eszerint az EU (EGT) valamely tagállamában jogszerűen letelepedett és ott tervezői szakmai tevékenység gyakorlására jogosult szolgáltató Magyarországon letelepedés nélkül is folytathatja ugyanezt a tervezői szakmai tevékenységet Magyarországon a szabad szolgáltatásnyújtás keretében (azaz határon átnyúló alapon), ha megfelel a fentebb rögzített, a Szakmagyakorlási Rendeletben meghatározott és valamennyi egyéb jogszabályi követelménynek és feltételnek.
A szabályok értelmében az EU (EGT) tagállamában letelepedett szolgáltatónak be kell jelentenie a Budapesti Építész Kamarának vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának, hogy tervezési tevékenységet kíván végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, amelyről a kamara külön nyilvános nyilvántartást vezet. [16]
A fentieken túlmenően az egyéb vonatkozó magyar jogszabályok (pl. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény) és az illetékes kamara által előírt egyes egyéb feltételeknek és követelményeknek is meg kell felelni a tervezői tevékenység határon átnyúló magyarországi végzéséhez.
A harmadik országbeli szolgáltatók jogosultsága kizárólag viszonossági alapon állapítható meg a Szakmagyakorlási Rendelet alapján. Megjegyzendő azonban, hogy e tekintetben Magyarország csak Kanadával kötött viszonossági megállapodást bizonyos fenntartásokkal.[17]
Ennek megfelelően a harmadik országbeli szolgáltatóknak – megfelelő viszonossági megállapodás hiányában – a tervezési tevékenység végzéséhez gazdaságilag Magyarországon kell letelepedniük, ami azt jelenti, hogy magyar fióktelepet vagy magyar leányvállalatot kell létrehozniuk és bejegyeztetniük.
További speciális szabályok irányadóak az építészeti-műszaki tervezésre, amennyiben azt közbeszerzési beruházás keretei között folytatják.
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése [továbbiakban: Beruházási Rendelet] szerint „az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek – vagy az általa az adott tervezési vagy mérnöki munka elvégzésére foglalkoztatott szakembernek – nyertessége esetén legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében.”[18]
A gyakorlatban azonban jogértelmezési bizonytalanságokat vet fel, ugyanis számos olyan építési beruházás zajlott/zajlik Magyarországon, amely nemzetközi tervpályázaton kiválasztott tervek szerint valósult meg.[19] Az ilyen pályázatokban látható több olyan megfogalmazás, hogy amennyiben a nyertes pályázó nem rendelkezne Magyarországon érvényes (a fent leírtaknak megfelelő) tervezői jogosultságokkal szerződéskötéskor, úgy vagy be kell jelentenie vagy regisztrálnia a jogosultságát a névjegyzéket vezető kamara felé, vagy pedig oly módon kell eljárnia, hogy megfelelő – azaz az elvállalni szándékozott munkának megfelelő, magyarországi szakági – jogosultsággal rendelkező szakember bevonásával kell biztosítania a tervezői jogosultságát. A visszatérő pályázati megfogalmazás pontos jelentése azonban tisztázatlan, ami a jogi oldalról több kérdést indukál. Kérdésként merül fel, hogy mit jelent a gyakorlatban a bevonásával kitétel, milyen jogtechnikai megoldások tekinthetők ilyenkor elfogadhatónak. Amennyiben ez utóbbit szeretnénk elaborálni, úgy kérdéses, hogy ki jogosult a tervezési szerződés megkötésére, illetve, hogy milyen szerződést kell kössön a tervező cég a magyar jogosultakkal.
[1] Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez – Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelberuh/2019/index.html (letöltve:2023.02.04.)
[5] https://epitesijog.hu/1867-epiteszetimszaki-dokumentacio (letöltve: 2023. 02. 04.)
[6] 2016. május 13. napjától az engedélyezés helyett már a hatósági eljárás szerepel a meghatározásban. A lakóépületek egyszerű bejelentéséhez is dokumentáció szükséges, ami nem engedélyezési eljárás, ezért került sor a pontosításra [2016. XXXVI. tv. 13. § d) pont].
[7] 45/1997.(XII.29.) KTM
[8] Részletes szabályait a Kivitelezési Kódex tartalmazza.
[9] Kivitelezési Kódex 1. melléklet
[10]Szakmagyakorlási rendelet 15. § (1)
[11] https://bauszter.hu/hu/szolgaltatasok/megvalosulasi-tervek-keszitese/ (letöltve: 2023. 02. 04.)
[12] Étv. 32. § (3)
[13] Szakmagyakorlási Rendelet 6. § (1)
[14] A Szakmagyakorlási rendelet további feltételeket is megállapít:
Természetes személyek esetében
A Szakmagyakorlási Rendelet megfogalmazásában is építészeti-műszaki tervezői tevékenységet akkor végezheti természetes személy, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével:
Továbbá az Étv. szerint tervezői névjegyzéket működtető szerv építészeti-műszaki tervezői tevékenység végzésére engedélyt ad minden olyan személynek, aki:
– nincs eltiltva az adott szakma gyakorlásától;
– büntetlen előéletű;
– rendelkezik az adott szakterületen szerzett felsőfokú végzettséggel, valamint a vonatkozó kormányrendeletben előírt szükséges képesítéssel és gyakorlattal, és
– képes megfelelni a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott egyéb követelményeknek.
Emellett az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.. [Étv. 32. § (5) bek.]
Jogi személyek esetében:
A Szakmagyakorlási Rendelet értelmében „cég” csak akkor folytathat Magyarországon építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha:
– erre irányuló szándékát bejelenti a tervezői névjegyzéket működtető szervnél;
– továbbá a vezető tisztségviselő vagy a személyesen közreműködő tag, továbbá legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalói közül bármelyik rendelkezik az adott szakterületen (szakágban) tervezői szakma gyakorlására jogosító engedéllyel, és
– és a tervezői tevékenységet az ilyen engedéllyel rendelkező személy(ek) személyesen végzi(k) a vállalkozáson belül.
Valamint, a cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyiknek a fenti felsorolás szerinti feltételekkel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – alvállalkozó bevonásával végezheti.
Ezek figyelembevételével a cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, szakmagyakorlási tevékenységet végezhet,
– amelyek esetében megfelel a fent előírt valamennyi feltételnek;
– amelyek teljesítésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és
– amelynek folytatását a területi kamara nem tiltotta meg
[15] Szakmagyakorlási Rendelet 1. melléklet
[16] Szakmagyakorlási Rendelet 40. §
[17] Szakmagyakorlási Rendelet 40. §
[18] 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §
[19] Ilyen például a Magyar Zeneháza is. Ahogy a hivtalos weboldal fogalmaz: „A nemzetközi tervpályázatra közel 170 pályamű érkezett a világ minden tájáról, a győztest, a Sou Fujimoto Architects-et 2014. december 19-én hirdették ki. 2015-ben Sou Fujimoto japán építész aláírta a szerződést a Magyar Zene Háza tervezésére.” – https://ligetplusz.hu/intezmeny/magyarzenehaza (letöltve:2023.02.04.)