Tervezési- és kivitelezési szerződések egyes kérdései – változás várható-e az új Építési törvény miatt 2023-ban? – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelen cikk arra tesz kísérletet, hogy bemutassa elsőként a tervezési szerződés szabályozásának széttagoltságát, a tervezői tevékenység folytatásának jogszabályi kereteit, másodsorban a kivitelezési szerződés és kivitelezési tevékenység szabályozását – a teljesség igénye nélkül.

„Bármely létesítményt ugyanis mindenekelőtt meg kell tervezni.”[1] Ekképpen indít a magyar kommentárirodalom a tervezési szerződéshez kapcsolódó bevezetőjében. A tervezési szerződés a kivitelezési szerződés szükségképpeni velejárója, hiszen ahogyan fogalmaz a szakirodalom, a kivitelezési szerződéssel „a vállalkozó nem valamilyen általános értelemben vett létesítmény, hanem jellemzően előre megtervezett építmény elkészítését vállalja.”[2] A tervezés és kivitelezés kéz a kézben járnak, egymástól a jogi munka során és a gyakorlatban ugyan elhatárolhatóak de szorosan összefüggő egységek.

Összességében az megállapítható, hogy a jogszabályok néhány helyen akár túlszabályozzák a tervezési és kivitelezési területeket (ezért ügyelni kell például a szerződéses kötelező tartalmi elemek szerződésbe illesztésére), ugyanakkor a szabályok szétszabdaltsága és az ezekből fakadó sok értelmezési kérdés nehézséget okoz a jogalkalmazók számára.

1. TERVEZÉSI SZERZŐDÉS

A tervezési szerződés a magyar jogban több helyen, szétszórva került szabályozásra.  Elsősorban a Ptk. adja meg a kereteket, egyrészt a vállalkozási szerződés (6:238. § [Vállalkozási szerződés]), másrészt a tervezési szerződés (6:251. § [A tervezési szerződés]) szabályainak ismertetésével.

A Ptk. keretszabályain túl a tervezési szerződés kötelező elemeit szabályozza az Étv., a Kivitelezési Kódex, a Szakmagyakorlási Rendelet és közbeszerzések esetén a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, illetve egyéb vonatkozó közbeszerzési jogszabályok.  Ezeken felül, vagy bizonyos értelmezések szerint, mint alapjogszabály, a szerzői jogi vonatkozásában az Szjt. szabályait, valamint egyes iparjogvédelmi jogszabályokat is figyelembe kell vennünk a szerződés létrejöttekor és elemzésekor.

Ezek a jogszabályok, de több egyéb jogszabály is, a tervezési folyamatra a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásán túl, a tevékenységre vonatkozó egyéb szabályokat is tartalmaznak.  Az egyéb jogszabályok között találjuk az országos építési szabályokat a [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)] és a helyi építési szabályokat, melyeket a tervezési tevékenység során mind figyelembe kell venni.

Amikor tervezési szerződést készítünk, akkor a szétszórt szabályok miatt egyszerre több jogszabályból kell összeszedni a szerződés kötelező tartalmi elemeit, illetve vizsgálni kell a vonatkozó egyéb releváns rendelkezéseket.

Maga a tervezési tevékenység rendkívül sokféle lehet, irányulhat az építési-szerelési munkák terveire (ezen belül például a kertészeti vagy tájépítési, talajmechanikai, akusztikai, elektromos, statikai és egyéb tervek elkészítésére stb)[3], de ezek mellett léteznek gyártástechnológiai vagy egyéb műszaki tervek, melyek nem szorosan tartoznak az építészeti területhez, így nem feltétlenül tartoznak az Étv. hatálya alá.

Kétségkívül a legnagyobb figyelmet az építészeti- műszaki tervezési tevékenység kapja.[4] Erre tekintettel, valamint a terjedelemi keretek okán, jelen cikk fókusza az építészeti műszaki tervezési tevékenységre helyeződik.

Ptk.

Magára a tervezési szerződésre lex generali-ként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [továbbiakban Ptk.] az irányadó, a vállalkozási szerződések egyik altípusaként kerül nevesítésre, méghozzá a vállalkozási szerződések általános szabályait követően, a kivitelezést megelőzve, az elsőként tipizált szerződéstípusként. Lévén ennélfogva eredménykötelem, a vállalkozó szerződéses szolgáltatásként vállalja az eredmény megvalósításának, meg nem valósításának kockázatát. A Ptk. kimondja, hogy “(1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. (3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. (4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.”

Szjt. 49. kérdéses értelmezése

A szavatossági szabályokkal összefüggésben fontos megjegyezni, hogy az Szjt. 49. szakaszának van olyan értelmezése, mely szerint amennyiben jövőben megalkotandó műre vonatkozik a szerződés (mint ahogy értelemszerűen minden tervezési szerződés jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés), akkor – amennyiben az Szjt. szerinti védelem és mű keletkezik – a szerződés nem minősül a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek, hanem az Szjt. 49. szakasza szerinti speciális szerződéstípussal van dolgunk, így a Ptk. szavatossági jogai sem érvényesülnek (!).  Nincs mód ezt a kérdést itt jobban kifejteni, de érdemes végig gondolni ezt az extrém értelmezést és valahogy kezelni ennek az értelmezésnek a kockázatát.

Étv. – építészeti-műszaki tervezési szerződés

A Ptk.-n túl építészeti-műszaki tervezési tevékenységre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény [továbbiakban: Étv.] irányadó.  Többek között az Étv. határozza meg, hogy pontosan mi minősül építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek.

A jogszabályi fogalom értelmében építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül „az építmény, építményrész, építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá ide tartozik a tervezői művezető tevékenység végzése is.”

Az Étv. 32/A. §-a értelmében:„az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és c) a tervező díja – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”

Kivitelezési Kódex – kötelező szerződéses tartalom

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [továbbiakban: Kivitelezési Kódex] az Étv.-vel összhangban az építészeti-műszaki tervezés és az építész-műszaki tervező kifejezéseket rövidítés előtt használja, ugyanakkor a szerződés vonatkozásában már csak a tervezési szerződés szerepel. A Kódex 9. §-aszerint a tervezési szerződés tartalmazza „a) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét), c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét, d) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait, e) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, valamint f) tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.”

Szakmagyakorlási Rendelet – kötelező szerződéses tartalom

A Szakmagyakorlási Rendelet rögzíti, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk., az Étv. és a Kivitelezési Kódex előírásain túlmenően tartalmaznia kell: „a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, b) a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését”.

A kötelező elemek elmaradása – semmisség vagy érvénytelenség

A jogszabályokban előírt kötelező tartalmi elemeknek nagy jelentősége van, mert azok elmaradása felveti a semmisség vagy az érvénytelenség következményeit.  Jelen cikk keretein belül ez részletesen nem kerül kifejtésre, de összefoglalóan annyit fontos megjegyezni, hogy vélhetőleg semmiség nem, de érvénytelenség keletkezik a kötelező elemek elmaradása esetén.  Joggyakorlat kevés áll rendelkezésre a témában, de mindenképpen ügyelni kell a kötelező elemek szabályozására.

Szakágak – generáltervező

A Kivitelezési Kódex (2a) szakasza szerint a „szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. Amennyiben szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség.”  Ahogy később látni fogjuk egy adott tervező (cég) csak abban a szakágban jogosult tervezni, amely szakágban az adott kamara nyilvántartásba vette, viszont a Szakmagyakorlási Rendelet alapján a többi tevékenységet alvállalkozókkal végeztetheti el.

Az Étv. 33. szakasza szerint a tervező felelős a „c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, és d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.”

A jogszabályok összeolvasásából ugyan nehezen, de kiolvasható, hogy az Étv. a generáltervező szabályait próbálja bevezetni, és a tervező feladatává teszi a szakági tervezők koordinálását, de a Kivitelezési Kódex arra utal, hogy a tervező feladata csupán annyi, hogy felhívja a figyelmet a szakági tervezők igényéről. A szabályozás nem kellően egyértelmű, szükséges lenne a generáltervező szerepét az építési jogszabályokban tisztázni.

Szerzői jog és iparjogvédelem

Fent már utalás került a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre [továbbiakban Szjt.], fontos eleme a tervezési szerződésnek, hogy végiggondoljuk, milyen licencia megállapodást kell kötni a tervezővel, de végig kell gondolni, hogy a tervezés során hol merülhet fel szerzői jogi védelem (például bizonyos szakcikkek a szakági tervezést vagy a megvalósulási dokumentációt nem sorolják ebbe a körbe), kik minősülnek szerzőnek, alvállalkozók esetén kiterjed-e a licencia, illetve az Szjt. 49. szakaszát hogyan kell értelmezni.  A szerzői jog mellett felmerülhetnek iparjogvédelmi kérdések is, amennyiben a tervek potenciálisan iparjogvédelemmel védett eredményt hoznak létre.

A tervezési szolgáltatás tárgya: a különböző tervdokumentációk

A tervezési szerződésben szükséges meghatározni azt, hogy a tervezési szerződés alapján végzendő építészeti-műszaki tervezési tevékenység pontosan milyen jellegű/terjedelmű szolgáltatásokat foglal magába.

Többek között a technika és a piaci igények rohamos fejlődésének eredményeként egyre gyakoribbá válik, hogy egy-egy építmény vonatkozásában nem a tervezési folyamat egészére kiterjedő, generáltervezés zajlik, hanem a tervezés egyes részfolyamatai megoszlanak az építészeti-műszaki tervezői munkát végzők között is. Így előállhat az a helyzet, hogy egy tervező csak egy kezdetleges, részleteket nélkülöző, adott esetben csupán látványterv elkészítését vállalja, még egy másik egy sokkal részletesebb munkálatok megtervezését vállalja.

A magyar jogalkotó több helyen nevesíti ezeket a tervezési szolgáltatási elemeket is, bizonyos esetekben kötelezővé teszi meghatározott tervdokumentációk meglétét.[5] Ezeknek az elemeknek hangsúlyos gyakorlati jelenetősége van, ugyanakkor a magyar jog nem is operál taxatív, átfogó felsorolással egy meghatározott jogszabályban arra nézve, hogy a tervezési szolgáltatásnak milyen típusai vannak és azoknak mik a kötelező tartalmi elemei. E tekintetben a jogalkotó meghatározza, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, hatósági eljáráshoz (korábban: engedélyezéshez)[6], ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza.

A tervszolgáltatások alapvetően a következő csoportosítás szerint történnek:

a) koncepciótervek, alaptervek, tendertervek, ún. FEED, vagy hasonló más hibrid tervek

b) az engedélyezési dokumentáció

c) a kivitelezési dokumentáció, és

d) a megvalósulási tervdokumentáció.

Az engedélyezési tervek elkészítésének fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet. Korábban a tartalmát a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet határozta meg, amely részletesen előírta, hogy milyen rajzok és műszaki leírások, műszaki számítások szükségesek az engedélyezési terv elkészítéséhez.[7]

Az engedélyezési terv hatályos tartalmát pontosan az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 72. §-a és a rendelet 8. melléklete határozza meg.

Ehhez képest a kivitelezési dokumentáció az engedélyezési tervdokumentációnál jóval részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés egyes fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére irányadó előírásokat.[8]

Fontos változás, hogy 2017. január 1. napjától a Kivitelezési kódex 1. melléklete már nem tartalmazzameg részletesen a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezeket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara kidolgozandó szabályzatai határozzák meg.[9]Ezzel egyszerűsödött a helyzet, ugyanis az élet változásainak megfelelő kamarai szabályzatot sokkal egyszerűbb módosítani, mint a jogszabályt.

A megvalósulási tervről említést tesz a Szakmagyakorlási Rendelet, ugyanakkor annak tartalmát nem fejti ki részletesen.[10] Lényege, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek alapján kivitelezett épületek szinte kivétel nélkül mindig mutatnak eltéréseket az eredeti építész és szakági tervektől. Ezeknek a módosításoknak a szerepeltetésére szolgál a megvalósulási terv, ami emellett a használatbavételi engedélykérelemhez kötelezően benyújtandó munkarész.[11]

Tervezési jogosultság, külhoni tervezők magyarországi munkái:

Az Étv. értelmében, az a természetes személy, aki Magyarországon építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kíván folytatni Magyarországon, annak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • rendelkeznie kell a tervezői névjegyzéket működtető szerv [amely vagy a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara] által kiadott engedéllyel, azaz engedélyköteles tevékenységnek minősül;
  • be kell jegyeztetnie magát a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara által vezetett tervezői névjegyzékbe;
  • tagja kell, hogy legyen a Magyar Mérnöki Kamarának vagy a Magyar Építész Kamarának.[12]

Emellett az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet [továbbiakban: Szakmagyakorlási Rendelet] is kitér arra, [13] hogy az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet akkor végezheti természetes személy vagy cég, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. [14]

Cégek vonatkozásában a Szakmagyakorlási Rendelet alapján a „cég akkor kezdheti meg és folytathatja a szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, csak olyan tevékenységet végezhet, amelyhez rendelkezik az előírt feltételekkel, amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.

Az Étv. fogalmi keretein túlmenően a Szakmagyakorlási Rendelet 1. számú melléklete részletes követelményrendszert tartalmaz arra nézve, hogy az építészeti – műszaki tervezésen belül milyen szakterület/részszakterületek találhatók illetve, hogy azokat milyen szakterületi jogosultsággal lehet végezni. Amennyiben egy adott terület nevesítésre kerül e melléklet sorai között, úgy azok tekintetében ugyancsak kötelező érvényű a névjegyzéket vezető szerv engedélyének megléte.[15]

Habár a felsorolás rendkívül részletes, az építészeti – műszaki tervezési tevékenység fogalmi rendszerébe be nem illeszthető tervezési tevékenységek is ismertek, amelyeket a magyar jogalkotó külön szabályokban állapít meg. Ezek vonatkozásában nem áll fenn az előzőekben rögzítettek szerinti engedélyezési kötelezettség, ilyen például a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről szóló 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet hatálya alá tartozó tervezési tevékenység.

A gazdasági folyamatok globalizálódásának eredményeként felmerülhet kérdés, van-e eltérés a követelményrendszerben, abban az esetben, ha a tervező nem magyar állampolgár vagy nem Magyarországon bejegyzett, a magyar szabályok szerint alapított cég.

Erre nézve további szabályokat fogalmaz meg a Szakmagyakorlási Rendelet 40. §-a. Eszerint az EU (EGT) valamely tagállamában jogszerűen letelepedett és ott tervezői szakmai tevékenység gyakorlására jogosult szolgáltató Magyarországon letelepedés nélkül is folytathatja ugyanezt a tervezői szakmai tevékenységet Magyarországon a szabad szolgáltatásnyújtás keretében (azaz határon átnyúló alapon), ha megfelel a fentebb rögzített, a Szakmagyakorlási Rendeletben meghatározott és valamennyi egyéb jogszabályi követelménynek és feltételnek.

A szabályok értelmében az EU (EGT) tagállamában letelepedett szolgáltatónak be kell jelentenie a Budapesti Építész Kamarának vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának, hogy tervezési tevékenységet kíván végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, amelyről a kamara külön nyilvános nyilvántartást vezet. [16]

A fentieken túlmenően az egyéb vonatkozó magyar jogszabályok (pl. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény) és az illetékes kamara által előírt egyes egyéb feltételeknek és követelményeknek is meg kell felelni a tervezői tevékenység határon átnyúló magyarországi végzéséhez.

A harmadik országbeli szolgáltatók jogosultsága kizárólag viszonossági alapon állapítható meg a Szakmagyakorlási Rendelet alapján. Megjegyzendő azonban, hogy e tekintetben Magyarország csak Kanadával kötött viszonossági megállapodást bizonyos fenntartásokkal.[17]

Ennek megfelelően a harmadik országbeli szolgáltatóknak – megfelelő viszonossági megállapodás hiányában – a tervezési tevékenység végzéséhez gazdaságilag Magyarországon kell letelepedniük, ami azt jelenti, hogy magyar fióktelepet vagy magyar leányvállalatot kell létrehozniuk és bejegyeztetniük.

További speciális szabályok irányadóak az építészeti-műszaki tervezésre, amennyiben azt közbeszerzési beruházás keretei között folytatják.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése [továbbiakban: Beruházási Rendelet] szerint „az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek – vagy az általa az adott tervezési vagy mérnöki munka elvégzésére foglalkoztatott szakembernek – nyertessége esetén legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében.”[18]

A gyakorlatban azonban jogértelmezési bizonytalanságokat vet fel, ugyanis számos olyan építési beruházás zajlott/zajlik Magyarországon, amely nemzetközi tervpályázaton kiválasztott tervek szerint valósult meg.[19] Az ilyen pályázatokban látható több olyan megfogalmazás, hogy amennyiben a nyertes pályázó nem rendelkezne Magyarországon érvényes (a fent leírtaknak megfelelő) tervezői jogosultságokkal szerződéskötéskor, úgy vagy be kell jelentenie vagy regisztrálnia a jogosultságát a névjegyzéket vezető kamara felé, vagy pedig oly módon kell eljárnia, hogy megfelelő – azaz az elvállalni szándékozott munkának megfelelő, magyarországi szakági – jogosultsággal rendelkező szakember bevonásával kell biztosítania a tervezői jogosultságát. A visszatérő pályázati megfogalmazás pontos jelentése azonban tisztázatlan, ami a jogi oldalról több kérdést indukál. Kérdésként merül fel, hogy mit jelent a gyakorlatban a bevonásával kitétel, milyen jogtechnikai megoldások tekinthetők ilyenkor elfogadhatónak. Amennyiben ez utóbbit szeretnénk elaborálni, úgy kérdéses, hogy ki jogosult a tervezési szerződés megkötésére, illetve, hogy milyen szerződést kell kössön a tervező cég a magyar jogosultakkal.

[1] Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez – Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter

[2] Uo.

[3] Uo.

[4] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelberuh/2019/index.html (letöltve:2023.02.04.)

[5] https://epitesijog.hu/1867-epiteszetimszaki-dokumentacio (letöltve: 2023. 02. 04.)

[6]  2016. május 13. napjától az engedélyezés helyett már a hatósági eljárás szerepel a meghatározásban. A lakóépületek egyszerű bejelentéséhez is dokumentáció szükséges, ami nem engedélyezési eljárás, ezért került sor a pontosításra [2016. XXXVI. tv. 13. § d) pont].

[7] 45/1997.(XII.29.) KTM

[8] Részletes szabályait a Kivitelezési Kódex tartalmazza.

[9] Kivitelezési Kódex 1. melléklet

[10]Szakmagyakorlási rendelet 15. § (1)

[11] https://bauszter.hu/hu/szolgaltatasok/megvalosulasi-tervek-keszitese/ (letöltve: 2023. 02. 04.)

[12] Étv. 32. § (3)

[13] Szakmagyakorlási Rendelet 6. § (1)

[14] A Szakmagyakorlási rendelet további feltételeket is megállapít:

Természetes személyek esetében

A Szakmagyakorlási Rendelet megfogalmazásában is építészeti-műszaki tervezői tevékenységet akkor végezheti természetes személy, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével:

Továbbá az Étv. szerint tervezői névjegyzéket működtető szerv építészeti-műszaki tervezői tevékenység végzésére engedélyt ad minden olyan személynek, aki:

– nincs eltiltva az adott szakma gyakorlásától;

– büntetlen előéletű;

– rendelkezik az adott szakterületen szerzett felsőfokú végzettséggel, valamint a vonatkozó kormányrendeletben előírt szükséges képesítéssel és gyakorlattal, és

– képes megfelelni a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott egyéb követelményeknek.

Emellett az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.. [Étv. 32. § (5) bek.]

Jogi személyek esetében:

A Szakmagyakorlási Rendelet értelmében „cég” csak akkor folytathat Magyarországon építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha:

–  erre irányuló szándékát bejelenti a tervezői névjegyzéket működtető szervnél;

–  továbbá a vezető tisztségviselő vagy a személyesen közreműködő tag, továbbá legalább heti       20 órában foglalkoztatott munkavállalói közül bármelyik rendelkezik az adott szakterületen          (szakágban) tervezői szakma gyakorlására jogosító engedéllyel, és

–  és a tervezői tevékenységet az ilyen engedéllyel rendelkező személy(ek) személyesen végzi(k) a vállalkozáson          belül.

Valamint, a cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyiknek a fenti felsorolás szerinti feltételekkel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – alvállalkozó bevonásával végezheti.

Ezek figyelembevételével a cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, szakmagyakorlási tevékenységet végezhet,

–  amelyek esetében megfelel a fent előírt valamennyi feltételnek;

–  amelyek teljesítésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és

–  amelynek folytatását a területi kamara nem tiltotta meg

[15] Szakmagyakorlási Rendelet 1. melléklet

[16] Szakmagyakorlási Rendelet 40. §

[17] Szakmagyakorlási Rendelet 40. §

[18] 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §

[19] Ilyen például a Magyar Zeneháza is. Ahogy a hivtalos weboldal fogalmaz: „A nemzetközi tervpályázatra közel 170 pályamű érkezett a világ minden tájáról, a győztest, a Sou Fujimoto Architects-et 2014. december 19-én hirdették ki. 2015-ben Sou Fujimoto japán építész aláírta a szerződést a Magyar Zene Háza tervezésére.”https://ligetplusz.hu/intezmeny/magyarzenehaza (letöltve:2023.02.04.)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.