Jogszabályfigyelő 2023 – 45. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/156–159. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria legújabb jogegységi hatályú határozatáról olvashatnak. Érdekessége, hogy az adott ügyben korábban született már egy kötelező jogértelmezést tartalmazó jogegységi határozat.

  

Tartalom:

1. A kártérítési felelősség körében figyelembe vehető magatartás nem értékelhető a kármegelőzési kötelezettség megszegése körében is

 

A kártérítési felelősség körében figyelembe vehető magatartás nem értékelhető a kármegelőzési kötelezettség megszegése körében is

A Kúria egy korábbi jogegységi, valamint több felülvizsgálati ügyben hozott határozatától való indokolatlan eltérésre figyelemmel a felperes által támadott ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Kúria felülvizsgálati tanácsát új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította az alábbiakban hivatkozott jogegységi panasz eljárásban. A korábbi, Jpe.I.60.009/2022/10. számú jogegységi hatályú határozat szerinti kötelező jogértelmezését változatlanul irányadónak tekintve a most tárgyalt Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozatában kimondta továbbá, hogy: „ […] a biztosítási szerződés esetén a  biztosító szolgáltatási kötelezettség alóli mentesüléshez szükséges szándékosságnak vagy súlyos gondatlanságnak nem a  mögöttes – foglalkozási, közlekedési – szabályszegés, hanem a biztosítási esemény, azaz a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia akkor is, ha a szerződő fél, vagy a biztosított kármegelőzési kötelezettségét szegi meg. [A] kártérítési felelősség tényállási elemei körében figyelembe vehető magatartás nem értékelhető a kármegelőzési kötelezettség megszegése körében is.” {Lásd: Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [109]–[110] bekezdések.}

Az adott ügyben a felperes és egy biztosítótársaság mint alperes között ún. all risk típusú vagyonbiztosítási szerződés jött létre, amelynek általános vagyonbiztosítási feltételei szerint a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított vagy ezek alkalmazottja okozta. Mentesüléshez vezet továbbá, ha ezek a személyek bizonyítható módon szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesznek eleget a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségüknek. {Lásd: Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [3] bekezdés.}

Az eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint egy raktárban „[…] a társbiztosított targoncavezetője által manuálisan irányított targonca a két állványsor közötti szűk folyosós területen hátramenetben egy raklapnak ütközött és azt nekitolta az egyik állványsor egyik lábának. Ennek következtében az állványzat eldőlt, és ledöntött több állványsort is. Ennek eredményeként a felperes raktárban tárolt árukészlete részben megsemmisült, részben forgalomba hozatalra alkalmatlanná vált.” {Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [4] bekezdés.}

A biztosítói szolgáltatás megfizetése iránt indított eljárásban a másodfokon eljárt bíróság a felperesnek keresetét arra hivatkozással utasította el, hogy a targoncavezető a súlyos gondatlansága miatt nem látta előre a kárt, így a káresemény nem minősült biztosítási eseménynek. „Az aggálytalannak ítélt szakértői vélemény alapján [a másodfokú bíróság] megállapította, hogy a targoncavezető manuálisan irányította a targoncát, amikor a keskeny folyosós területen hátramenetben egy raklapnak ütközött és azt nekitolta az állványsor egyik lábának. [A] targoncavezető azért nem látta előre a kár bekövetkezését, mert bízott abban, hogy manuális irányítással sem fog raklapnak vagy polcnak ütközni. Nem azzal a szándékkal váltott manuális irányításra, hogy kárt okozzon, de tudatának át kellett fognia, hogy ha a tiltások és a veszélyes üzemi jelleg ellenére a keskeny folyosóban manuális irányításra vált, akkor a személy- és vagyonbiztonságot fokozottan veszélyeztető helyzetet teremt, amelyben csekélynek tekinthető vezetési hiba is aránytalanul súlyos következményekkel, akár a polcrendszer összedőlésével is járhat. A targoncavezető könnyelműen bízott a manuális vezetés esetén fenyegető súlyos következmények elmaradásában, amely könnyelműséget a szándékossággal határos súlyos gondatlanságnak értékelt [a másodfokú bíróság].” {Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [7] bekezdés.} A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése azzal a következménnyel jár a másodfokú bíróság álláspontja szerint, hogy a biztosító akkor is mentesül, ha a káresemény egyébként biztosítási esemény lenne. {Lásd: Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [8] bekezdés.}

A felperes e döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, amelynek eredményeképp a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ezt követően a felperes jogegységi panaszt terjesztett elő, amelynek folytán a Kúria Jpe.I.60.009/2022/10. számú jogegységi hatályú határozatában – eltérés okán és kötelező jogértelmezés megállapítása mellett – a felülvizsgálati eljárásban született ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felülvizsgálati tanácsot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A Kúria felülvizsgálati tanácsa a számára előírt új eljárás során utalt arra, hogy a kötelező jogértelmezést tartalmazó Jpe.I.60.009/2022/10. számú jogegységi hatályú határozat szerinti döntés meghozatala során a Jogegységi Panasz Tanács még a régi, azaz az 1959-es Ptk. szabályait alkalmazó ítéleteket vett alapul. Megállapította továbbá, hogy: „[…] a szakképzett targoncavezető azzal szegte meg a kármegelőzési kötelezettségét, hogy bár ismerte a veszélyhelyzet kialakulásának reális lehetőségét, ennek ellenére átkapcsolt manuális üzemmódra, egyidejűleg a kényszervezetéshez kapcsolódó biztonsági funkciót kiiktatta. E magatartása pedig okozati összefüggésben áll a kár bekövetkezésével, abban közrehatott. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése miatt így a másodfokú bíróság […] helyesen döntött a Ptk. 6:464. § (2) bekezdése alapján az alperes mentesüléséről.” {Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [41] bekezdés.} Az újabb felülvizsgálati ítélet ellen a felperes ismételten jogegységi panaszt nyújtott be, amely alaposnak bizonyult ahogy arra fentebb, a bevezetőben már utaltunk.

A korábbi kötelező jogértelmezés fenntartása és annak kiegészítése mellett fontos kiemelni az ügy kapcsán azt is, hogy az újabb jogegységi hatályú határozat rögzíti: „[A] jogegységi panasz eljárásokban formálódó gyakorlatot követve – a jogegység követelményén belül az az elvárás, hogy ugyanazon jogkérdést felvető ügyekben (ügyazonosság) a jogértelmezés is azonos legyen. Ha nincs meg az ügyek közötti azonosság, mert eltérő hátterűek a bírói döntések, akkor sem jogilag, sem tágabb értelemben nem értelmezhető a jogegység. Mindezt szem előtt tartva a Kúria megállapította az ügyazonosságot mind a jogegységi hatályú határozat, mind a felperes által felhozott, eltéréssel érintett határozatok között.” {Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [83]–[84] bekezdések.}

• Joganyag: Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozat
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/157. (XI. 7.)
• Hatályos: 2023. 11. 07. (kötelező)
• Megjegyzés: bíróságokra kötelező értelmezést megállapító jogegységi hatályú határozat

---