Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a Meta megsérti-e a DSA rendelkezéseit


Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Facebook és az Instagram szolgáltatója, a Meta megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA). A vizsgálat célja, hogy megakadályozzák a júniusi európai parlamenti választásokon való szavazás megzavarását – számol be a Jurist.org.

A vizsgálat során a Bizottság négy területre összpontosít:

  • a megtévesztő hirdetések és dezinformációk,
  • a politikai tartalmak átláthatósága,
  • a civil diskurzus és a választási megfigyelő rendszer rendelkezésre állása a közelgő európai parlamenti választásokhoz,
  • az illegális tartalmak megjelölésére használt mechanizmus felhasználóbarát feltételei.

Az EU a szabad és tisztességes európai választások biztosítására törekszik, ezért a Bizottság saját hatáskörén belül intézkedéseket hozhat az ilyen jellegű zavarok és manipulációk elkerülése érdekében.

A DSA a szabályozási területén kínált vagy elhelyezett valamennyi közvetítői szolgáltatásra vonatkozik, és a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetre vonatkozó szabályokat állapít meg. A nagy online platformoknak (VLOP) meg kell felelniük a DSA-ban meghatározott kötelezettségeknek, például felhasználóbarát feltételek meghatározásának és átlátható reklámozásnak. A Facebook és az Instagram 2023 áprilisától szerepel a listán. Amennyiben a vizsgálat a fenti négy területre vonatkozó jogsértéseket tár fel, az a DSA több cikkének megsértését jelentheti.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

(forrás: Jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.