Bűncselekményhez használt eszköz lefoglalása

Az EUB megállapította, hogy a bűncselekményben részt nem vevő jóhiszemű harmadik személlyel szemben nem alkalmazható elkobzás.


Az alapügy

A Törökországban letelepedett fuvarozó társaság által gépjárművezetőként alkalmazott OM nemzetközi fuvarozást végzett az a munkáltatója tulajdonában álló vontatóval és félpótkocsival.

2018. június 12‑én, miután OM átlépte a Törökország és Bulgária közötti határt, vámellenőrzés alá vonták, amelynek során felfedezték a vontatóba rejtett pénzérméket.

A pénzérméket – amelyek értéke a régészeti és numizmatikai szakértői vélemény szerint 73 500 BGN (hozzávetőleg 37 600 euró) –, a vontatót, a félpótkocsit, valamint a vontató indítókulcsát és forgalmi engedélyét bizonyítékként lefoglalták.

A nyomozás során OM török munkáltatójának igazgatója a közúti vontató és a félpótkocsi kiadását kérte, arra hivatkozva, hogy az említett társaság semmilyen kapcsolatban nem állt a bűncselekménnyel, és hogy e dolgok kiadása nem akadályozza a nyomozást. E kérelmet a nyomozással megbízott ügyész azzal az indokkal utasította el, hogy a tárgyi bizonyítékokat a bolgár jognak megfelelően a büntetőeljárás befejezéséig le kell foglalni, és hogy a kiadás akadályozná a nyomozást. Az igazgató megtámadta az elutasító határozatot az Okrazhen sad Haskovo (haszkovói regionális bíróság, Bulgária) előtt, amely 2018. október 19‑i végzésével, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak, helybenhagyta azt.

A bíróság a következő kérdésekkel kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalát az ügyben:

Úgy kell‑e értelmezni a [Charta] 17. cikkének (1) bekezdését, hogy a közérdek és a tulajdonhoz való jog védelmének követelménye közötti megfelelő egyensúly felborítása miatt tiltott [az NK] 242. cikkének (8) bekezdése szerintihez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint el kell kobozni az állam javára a minősített csempészés elkövetéséhez használt, olyan harmadik fél tulajdonát képező fuvareszközt, akinek nem volt tudomása, és nem kellett, hogy tudomása legyen, illetve nem lehetett tudomása arról, hogy alkalmazottja bűncselekményt követ el?

2)      Úgy kell‑e értelmezni a [Charta] 47. cikkét, hogy tiltott az NK 242. cikkének (8) bekezdése szerintihez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a cselekményt elkövető személytől eltérő személy tulajdonát képező fuvareszköz elkobozható anélkül, hogy a tulajdonos közvetlenül igénybe vehetné az igazságszolgáltatást álláspontjának ismertetése céljából?”

európai unió jogrendszere

Az EUB döntése

Bűncselekményhez használt vagyontárgy elkobzása

Az EUB mindenekelőtt leszögezte, hogy a 2005/212 kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdését e kerethatározat (3) preambulumbekezdésének fényében kell értelmezni, amelyből kitűnik, hogy figyelembe kell venni a jóhiszemű harmadik személyek jogait. Ebből következik, hogy az említett kerethatározat rendelkezései főszabály szerint a harmadik személyek vagyonának elkobzására is alkalmazandók, ám megkövetelik többek között, hogy amennyiben e harmadik személyek jóhiszeműek, a jogaik védelemben részesüljenek.

Az EUB szerint a személyek jogainak jelentős sérelmét, amelyet valamely vagyontárgy elkobzása, azaz a tulajdonjog végleges elvonása okoz, meg kell állapítani, hogy jóhiszemű harmadik személy esetében – aki nem tudta és nem is tudhatta, hogy vagyontárgyát bűncselekmény elkövetésére használták fel – az ilyen elkobzás a kitűzött célra tekintettel olyan aránytalan és elviselhetetlen beavatkozásnak minősül, amely a tulajdonhoz való jog lényegét sérti. Ezért ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a minősített csempészet elkövetéséhez használt eszköz elkobzását, amennyiben az jóhiszemű harmadik személy tulajdonában áll. Ezért ellentétes az eu-s joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a minősített csempészet elkövetéséhez használt eszköz elkobzását, amennyiben az jóhiszemű harmadik személy tulajdonában áll.

Az elkobzással érintett vagyontárgy tulajdonosának hatékony jogorvoslathoz való joga

Az EUB a 2005/212 kerethatározat 4. cikke szövegének általános jellegére tekintettel megállapította, hogy azok a személyek, akik számára a tagállamoknak garantálniuk kell a hatékony jogorvoslati lehetőségeket, nemcsak a bűncselekmény elkövetésében bűnösnek kimondott személyek, hanem az e kerethatározat 2. cikkében előírt intézkedésekkel érintett minden más személy is, a harmadik személyeket is beleértve.

Az Európai Unió Alapjogi Charta 47. cikkének első és második bekezdése értelmében mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz, különösen pedig ahhoz, hogy ügyét tisztességesen tárgyalják.

A hatékony jogorvoslathoz való jog közelebbről azt jelenti, hogy annak a harmadik személynek, akinek valamely vagyontárgya elkobzás alá esik, lehetőséggel kell rendelkeznie az elkobzás jogszerűségének vitatására annak érdekében, hogy ha az elkobzás nem indokolt, az érintett vagyontárgyat visszaszerezze.

A fenti megfontolásokra tekintettel az EUB arra a következtetésre jutott, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a büntetőeljárás keretében anélkül teszi lehetővé a bűncselekmény elkövetőjétől különböző személy tulajdonában álló vagyontárgy elkobzását, hogy ez utóbbi személy hatékony jogorvoslattal rendelkezne.

(curia.europa.eu)



Kapcsolódó cikkek:


Véleménynyilvánítás szabadsága az újságírás tükrében
2021. június 17.

Véleménynyilvánítás szabadsága az újságírás tükrében

A médiaért és az információs társadalomért felelős európai miniszterek megállapodtak abban, hogy számos intézkedést hajtanak végre a szólásszabadság legsürgetőbb kihívásainak kezelése érdekében, ideértve az újságírók biztonságának növelését, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitalizáció hatásának szabályozását a médiában és az információs környezetben a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban.

Kórházi dolgozóknak kötelező a vakcina?
2021. június 17.

Kórházi dolgozóknak kötelező a vakcina?

A texasi szövetségi bíróság elutasította annak a 117 kórházi dolgozónak a keresetét, akik beperelték a Houston Methodist Kórházat, mert minden alkalmazottja számára kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról
2021. június 17.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról

„A Tanács ma jóváhagyta az e-CODEX-rendszerről szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítést. E rendszer fő célja, hogy javítsa az illetékes igazságügyi hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikáció hatékonyságát, és megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

Interferenciák az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatban
2021. június 15.

Interferenciák az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatban

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az Unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit.