Bűncselekményhez használt eszköz lefoglalása

Az EUB megállapította, hogy a bűncselekményben részt nem vevő jóhiszemű harmadik személlyel szemben nem alkalmazható elkobzás.


Az alapügy

A Törökországban letelepedett fuvarozó társaság által gépjárművezetőként alkalmazott OM nemzetközi fuvarozást végzett az a munkáltatója tulajdonában álló vontatóval és félpótkocsival.

2018. június 12‑én, miután OM átlépte a Törökország és Bulgária közötti határt, vámellenőrzés alá vonták, amelynek során felfedezték a vontatóba rejtett pénzérméket.

A pénzérméket – amelyek értéke a régészeti és numizmatikai szakértői vélemény szerint 73 500 BGN (hozzávetőleg 37 600 euró) –, a vontatót, a félpótkocsit, valamint a vontató indítókulcsát és forgalmi engedélyét bizonyítékként lefoglalták.

A nyomozás során OM török munkáltatójának igazgatója a közúti vontató és a félpótkocsi kiadását kérte, arra hivatkozva, hogy az említett társaság semmilyen kapcsolatban nem állt a bűncselekménnyel, és hogy e dolgok kiadása nem akadályozza a nyomozást. E kérelmet a nyomozással megbízott ügyész azzal az indokkal utasította el, hogy a tárgyi bizonyítékokat a bolgár jognak megfelelően a büntetőeljárás befejezéséig le kell foglalni, és hogy a kiadás akadályozná a nyomozást. Az igazgató megtámadta az elutasító határozatot az Okrazhen sad Haskovo (haszkovói regionális bíróság, Bulgária) előtt, amely 2018. október 19‑i végzésével, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak, helybenhagyta azt.

A bíróság a következő kérdésekkel kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalát az ügyben:

Úgy kell‑e értelmezni a [Charta] 17. cikkének (1) bekezdését, hogy a közérdek és a tulajdonhoz való jog védelmének követelménye közötti megfelelő egyensúly felborítása miatt tiltott [az NK] 242. cikkének (8) bekezdése szerintihez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint el kell kobozni az állam javára a minősített csempészés elkövetéséhez használt, olyan harmadik fél tulajdonát képező fuvareszközt, akinek nem volt tudomása, és nem kellett, hogy tudomása legyen, illetve nem lehetett tudomása arról, hogy alkalmazottja bűncselekményt követ el?

2)      Úgy kell‑e értelmezni a [Charta] 47. cikkét, hogy tiltott az NK 242. cikkének (8) bekezdése szerintihez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a cselekményt elkövető személytől eltérő személy tulajdonát képező fuvareszköz elkobozható anélkül, hogy a tulajdonos közvetlenül igénybe vehetné az igazságszolgáltatást álláspontjának ismertetése céljából?”

európai unió jogrendszere

Az EUB döntése

Bűncselekményhez használt vagyontárgy elkobzása

Az EUB mindenekelőtt leszögezte, hogy a 2005/212 kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdését e kerethatározat (3) preambulumbekezdésének fényében kell értelmezni, amelyből kitűnik, hogy figyelembe kell venni a jóhiszemű harmadik személyek jogait. Ebből következik, hogy az említett kerethatározat rendelkezései főszabály szerint a harmadik személyek vagyonának elkobzására is alkalmazandók, ám megkövetelik többek között, hogy amennyiben e harmadik személyek jóhiszeműek, a jogaik védelemben részesüljenek.

Az EUB szerint a személyek jogainak jelentős sérelmét, amelyet valamely vagyontárgy elkobzása, azaz a tulajdonjog végleges elvonása okoz, meg kell állapítani, hogy jóhiszemű harmadik személy esetében – aki nem tudta és nem is tudhatta, hogy vagyontárgyát bűncselekmény elkövetésére használták fel – az ilyen elkobzás a kitűzött célra tekintettel olyan aránytalan és elviselhetetlen beavatkozásnak minősül, amely a tulajdonhoz való jog lényegét sérti. Ezért ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a minősített csempészet elkövetéséhez használt eszköz elkobzását, amennyiben az jóhiszemű harmadik személy tulajdonában áll. Ezért ellentétes az eu-s joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a minősített csempészet elkövetéséhez használt eszköz elkobzását, amennyiben az jóhiszemű harmadik személy tulajdonában áll.

Az elkobzással érintett vagyontárgy tulajdonosának hatékony jogorvoslathoz való joga

Az EUB a 2005/212 kerethatározat 4. cikke szövegének általános jellegére tekintettel megállapította, hogy azok a személyek, akik számára a tagállamoknak garantálniuk kell a hatékony jogorvoslati lehetőségeket, nemcsak a bűncselekmény elkövetésében bűnösnek kimondott személyek, hanem az e kerethatározat 2. cikkében előírt intézkedésekkel érintett minden más személy is, a harmadik személyeket is beleértve.

Az Európai Unió Alapjogi Charta 47. cikkének első és második bekezdése értelmében mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz, különösen pedig ahhoz, hogy ügyét tisztességesen tárgyalják.

A hatékony jogorvoslathoz való jog közelebbről azt jelenti, hogy annak a harmadik személynek, akinek valamely vagyontárgya elkobzás alá esik, lehetőséggel kell rendelkeznie az elkobzás jogszerűségének vitatására annak érdekében, hogy ha az elkobzás nem indokolt, az érintett vagyontárgyat visszaszerezze.

A fenti megfontolásokra tekintettel az EUB arra a következtetésre jutott, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a büntetőeljárás keretében anélkül teszi lehetővé a bűncselekmény elkövetőjétől különböző személy tulajdonában álló vagyontárgy elkobzását, hogy ez utóbbi személy hatékony jogorvoslattal rendelkezne.

(curia.europa.eu)



Kapcsolódó cikkek:


A bírák szólásszabadsága korlátozható
2021. február 25.

A bírák szólásszabadsága korlátozható

Az EJEB elé került ügyben a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírája az akkori román főbíróval szemben kritikus véleménycikket publikált. Ebben a rendszerváltás előtt betöltött pozíciójára utalva Ügyész Elvtársnak nevezte a Semmítőszék elnökét, aki részt vett “a szocialista rendszer ellenségeinek kigyomlálásában”.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.
2021. február 25.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás újabb elemeit veszi górcső alá.

Fizetni fog a Facebook az ausztrál hírekért
2021. február 24.

Fizetni fog a Facebook az ausztrál hírekért

Facebook a következő napokban helyreállítja a híroldalakat Ausztráliában, miután a kormánnyal megállapodott abban, hogy módosítják azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszeríti a közösségi oldalt és a Google-t, hogy fizessen a hírtartalmak megjelenítéséért.

A hír, mint vagyoni érték
2021. február 24.

A hír, mint vagyoni érték

A Microsoft az európai kiadó szervezetekkel összefogva szólította fel az EU-t, hogy kötelezze a nagy techcégeket a híroldalakkal való tárgyalásra.

Ausztrália nem hátrál meg
2021. február 22.

Ausztrália nem hátrál meg

A Facebook elérhetetlenné tette az ausztrálok számára a hazai és külföldi média oldalait, és blokkolta a közösségi oldal felhasználói számára a hírtartalmak megosztását.