Bejegyzések a ‘EU Alapjogi Chartája’ címkével ellátva

Pénzbüntetést kaphat Magyarország a civiltörvény miatt

Újabb brüsszeli eljárás indult Magyarország ellen a civiltörvény miatt. Az Európai Unió bírósága pénzbüntetést szabhat ki Magyarországra, ha a kormány nem hajtja végre a tavalyi ítéletet, amely szerint a civil szervezetekről szóló törvényt vissza kell vonni.

A digitális társadalom olvasatai – XIII.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás bizonyos elemeit veszi górcső alá.

A büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása

Kivételesen kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére, amennyiben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság az ügy összes körülményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy az ugyanabból vagy – ténybeli és jogi okból – összefüggő jogviszonyból indult büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása a közigazgatási jogvitában szükséges és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kizárólag a büntető ügyben eljáró bíróság döntése alapján győződhet meg a bizonyítékok beszerzésének jogszerűségéről.

Jogellenes a tranzitzónában való fogvatartás

Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.

Csak alapos okból késleltethető a védőhöz való jog

Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy joga van-e az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek ügyvédet megbízni, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de még nem fogták el.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.

Megállapítható-e a „vállalkozás átruházása”?

A szerző az alábbi cikkében Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Jadran Dodič kontra Banka Koper és az Alta Invest-ügyben[1] született.