Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
Az olasz kormány nem támasztotta alá megfelelő érvekkel, hogy miért köti a közjegyzői tisztség betöltésére vonatkozó versenyvizsgát maximum 50 éves korhoz.
Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
Újabb brüsszeli eljárás indult Magyarország ellen a civiltörvény miatt. Az Európai Unió bírósága pénzbüntetést szabhat ki Magyarországra, ha a kormány nem hajtja végre a tavalyi ítéletet, amely szerint a civil szervezetekről szóló törvényt vissza kell vonni.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás bizonyos elemeit veszi górcső alá.
Az EUB megállapította, hogy a bűncselekményben részt nem vevő jóhiszemű harmadik személlyel szemben nem alkalmazható elkobzás.
Kivételesen kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére, amennyiben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság az ügy összes körülményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy az ugyanabból vagy – ténybeli és jogi okból – összefüggő jogviszonyból indult büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása a közigazgatási jogvitában szükséges és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kizárólag a büntető ügyben eljáró bíróság döntése alapján győződhet meg a bizonyítékok beszerzésének jogszerűségéről.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy az EUB milyen szempontok alapján találta jogsértőnek a lex CEU-t.
Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.
Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy joga van-e az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek ügyvédet megbízni, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de még nem fogták el.
