Emberi jogokat sért a tranzitzóna

A kérelmezők tranzitzónában való ellátása sértette a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát és a szabadsághoz való jogot.


A kérelmezők, R. R., S. H., M. H., R. H. és A. R. iráni, illetve afgán állampolgárok, akik egy öt fős család.

2017-ben érkeztek Magyarországra és ott menedékjogot kértek. 2017. április 19-én a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elrendelte, hogy a kérelmezőket a röszkei tranzitzónában helyezzék el. Mindannyiukat egy 13 négyzetméteres konténerben szállásolták el őket, emeletes ágyakkal, amelyen nem volt leeséshátló. A kérelmezők előadták, hogy nyáron nagyon meleg volt és a konténer rosszul szellőzött. Egy közös részleget biztosítottak a családi szektorban és a tevékenységüket is korlátozták. 2017. június 29-én a kérelmezőket a tranzitzóna egyik izolált részébe költöztették, mert a kérelmező anyjának és gyermekeinek hepatitis B betegsége volt. Itt nem volt gyermekágy. Nem volt hűtőszekrény vagy mosógép, és a gyermekek sem tudták lefoglalni magukat, csak homokot kaptak hogy azzal játszanak.

A kormány szerint a kérelmező gyermekei háromszori étkezést, gyümölcsöt és tejterméket is kaptak, a kérelmezők azonban azt állították, hogy az élelmiszer nem volt megfelelő a gyermekek számára, és hogy az anyának nem biztosítottak kismama ruhákat. A kérelmezők csak orvosi alapellátásban részesültek, beleértve néhány kórházi vizitet, de pszichiátriai kezelést nem vehettek igénybe. A kérelmezők szerint a férfi őrök még a nőgyógyászati ​​vizsgálatok során is jelen voltak. R. R. menedékkérelmét már harmadszorra nyújtotta be, ezért nem járt neki élelmiszer-ellátmány, bár a hatóságok szerint nem éhezett, mert kapott ételt civil szervezetektől, illetve vásárolt is élelmiszert.  Kérelmük megvizsgálását követően a kérelmezők belépési engedélyt kaptak és ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak Magyarországon.

  1. augusztus 25-én a kérelmezők Németországba indultak, ahol később nemzetközi védelmet kaptak.

A kérelmezők az EJEB-hez fordultak, mert álláspontjuk szerint Magyarország megsértette az EJEE 3. Cikkét (az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma), az EJEE 13 cikkét (hatékony jogorvoslathoz való jog), Az EJEE 5. cikkét (szabadsághoz és biztonsághoz való jog) és az EJEE 34. cikkét (egyéni petícióhoz való jog), a kérelmezők elpanaszolták az ellátásuk körülményeikre – őrizetbe vétel a tranzitzónában, a jogorvoslati lehetőség hiánya, a panasz miatt fogva tartásuk bírósági felülvizsgálatának hiánya és a hatóságok ideiglenes intézkedésének elmulasztása.

Az EJEB döntése

Kínzás és embertelen bánásmód tilalma

Az EJEB megismételte, hogy a kiskorúak elzárása különös kérdéseket vet fel, mivel a gyermekek, akár kísérővel vagy kísérő nélkül érkeztek, rendkívül sebezhetőek voltak. Az EJEB kiemelte, hogy az EJEE 3. cikkét nem lehet úgy értelmezni, hogy az általános kötelezettséget keletkeztet arra, hogy a menekülteknek pénzügyi segítséget nyújtsanak annak érdekében, hogy bizonyos életszínvonalat elérjenek.

Az Ilias és az Ahmed kontra Magyarország ügyben (47287/15. Sz. Ügy) az EJEB Nagykamarája vizsgálta a felnőtt menedékkérők ügyében a röszkei tranzitzónában tapasztalt életkörülményeket. Figyelembe véve különösen a zóna kielégítő anyagi körülményeit, a viszonylag rövid tartózkodást (23 nap), és kapcsolatfelvétel lehetősége más menedékkérőkkel, az ENSZ menekültügyi képviselői, civil szervezetek és egy ügyvéd arra a következtetésre jutott, hogy azok a feltételek, amelyek mellett a kérelmezők huszonhárom napot töltöttek a tranzitzónában, nem érték el a 3. cikk szerinti küszöböt. Jelen esetben azonban az EJEB úgy ítélte meg, hogy a 3. cikk megsértése a kérelmezők helyzetére, az első kérelmező ismételt menedékkérelmére, a kérelmező gyermekeinek fiatal korára és a kérelmező terhességére és egészségi állapotára tekintettel megállapítható. Különösen R. R. nem kapott jutott étkezéshez. Ismételt menedékkérőknél a kormány dönthet az anyagi támogatás csökkentéséről vagy akár a megvonásáról. De egy ilyen döntésnek tartalmaznia kellett volna a megvonás vagy csökkentés okait, és figyelembe kellett venni az arányosság elvét. Az EJEB-nek nem volt tudomása arról, hogy ezen körülményeket figyelembe vették volna. Az EJEB kiemelte, hogy a kérelmező nem hagyhatta el az tranzitzónát anélkül, hogy a menedékjog iránti kérelmét elutasítsák, így a magyar hatóságoktól függött.

A hatóságok nem értékelték megfelelően R. R. körülményeit, mielőtt megtagadták volna az élelmiszer-ellátást, amely jogainak megsértéséhez vezetett. Az EJEB megállapította, hogy az államok kötelesek figyelembe venni a kiskorúak és a terhes nők védelmére vonatkozó kötelezettséget. A kérelmezők körülményeinek egyedi vizsgálata azonban nem történt meg. Az EJEB azt is értékelte, hogy a kérelmezők hőségnek és a szellőzés hiányának is ki voltak téve a tranzitzónában tartózkodásuk nagy részében. Az ágyak alkalmatlanok voltak a gyermekek altatására, és a tranzitzónában tartózkodásuk egy részében nem tudták lefoglalni magukat, mert elszigetelték őket. Az EJEB kitért a megfelelő orvosi és pszichiátriai ellátás hiányára, a férfi tisztek jelenlétére a nőgyógyászati ​​vizsgálatok során, valamint az állandó biztonsági ellenőrzésekre. A fentiekre tekintettel az EJEB megállapította, az egyezményt sértő bánásmódot.

Szabadsághoz és biztonsághoz való jog

Az Ilias és Ahmed üggyel ellentétben az EJEB arra a következtetésre jutott, hogy azon nemzeti jogszabályok, amelyek meghatározzák a kérelmezők tranzitzónában való tartózkodásának maximális időtartamát, – a tartózkodás túlzott időtartama és a kérelmezők menedékjog iránti kérelmei, valamint azok a feltételek, amelyek között a kérelmezőket a releváns időszakban a tranzitzónában való tartózkodásra kötelezték, a szabadság tényleges megfosztását jelentették számukra. Az EJEB ezért megállapította az EJEE 5. cikk (1) bekezdésének sérelmét.

A kormány szerint a vonatkozó törvény (a menekültügyi törvény 80 / J. §) kimondta, hogy a menedékjog kérelmeket – bizonyos kivételektől eltekintve – csak a tranzitzónában lehet benyújtani és a kérelmezőknek a kérelem jogerős elbírálásáig ott kellett várniuk. Az EJEB azonban úgy ítélte meg, hogy ezt a hatóságok hivatalos döntése nélkül és a törvény általános rendelkezésének túlzottan tág értelmezésével hajtották végre, így a kérelmezők őrizetbe vétele nem tekinthető jogszerűnek. Ennek megfelelően arra a következtetésre jutott az EJEB, hogy jelen esetben nem volt megfelelően konkrét törvényi alapja a kérelmezők őrizetben tartásának, ezzel pedig Magyarország megsértette az EJEE 5. cikkének (1) bekezdését.

Az EJEB szerint csak tényleges döntés született arról, hogy a kérelmezőket a tranzitzónában kell tartani, de nem biztosították számukra a döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségét, amely sérti az EJEE 5. cikkének (4) bekezdését.

Az EJEB a kérelmező gyermekeknek fejenként 6500 eurót, a felnőtteknek 4500 eurót ítélt meg nem vagyoni kártérítésként, illetve összesen 5000 euró költségtérítést.

(echr.coe.int)



Kapcsolódó cikkek:


Az Európai Parlament asztalán a magyar sajtószabadság
2021. április 13.

Az Európai Parlament asztalán a magyar sajtószabadság

Az uniós kifizetések és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról vitázott az Európai Parlament hétfő este. A Magyarországot ért kritikák egyik fő célpontja a hazai média helyzete. Az Európai Bizottság múlt heti jogállamisági jelentése a médiahatóságok átpolitizáltságát, az állami hirdetések elosztását és a KESMA létrejöttét is kritizálta. A torz médiapiac és a járvány gazdasági hatásai miatt a nagy független hírportálok közül többen is előfizetéses rendszer bevezetését tervezik.

Jogerősen három évet kapott egy szolnoki marihuánadíler
2021. április 13.

Lezárult annak a harmincas évei végén járó, büntetett előéletű férfinak a büntetőügye, akit a 2018. május 10-én vettek őrizetbe, mert két szolnoki ingatlanban négy vevőnek évekig árult, valamint a jogerős ítélet szerint fogyasztott és magánál is tartott marihuánát.