A kérelmezők tranzitzónában való ellátása sértette a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát és a szabadsághoz való jogot.
A röszkei tranzitzóna sérti az uniós jogot, azonban annak bezárása, nem oldja meg az EUB által kifogásolt eljárási garanciákat nélkülöző magyar menekültügyi eljárás hiányosságait.
Csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.
A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.
A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak.
A GRETA az áldozatok megfelelő tájékoztatását, a szakemberek hatékonyabb képzését és az áldozatok számára járó kártérítés szabályainak kialakítását sürgette.