Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
Dátum: 2019. december 2.
Címkék: beavatkozó, bírói felülvizsgálat, biztonságos származási ország, EJEB, EJEE, élet, élet és testi épség elleni fenyegetés, eljárási garancia, embertelen bánásmód, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, Európa Tanács, Európai Menekültügyi Tanács, Jogászok Nemzetközi Bizottsága, jogkorlátozás, kényszerítő eszköz, kézbesítés, kínzás és embertelen bánásmód tilalma, láncolatos visszaküldési folyamat, Magyar Helsinki Bizottság, menedékkérelem, menekültügyi hatóság, nem vagyoni kártérítés, nemzetközi szerződés, reptéri tranzitzóna, röszkei tranzitzóna, sommás eljárás, szabadsághoz és biztonsághoz való jog, szabadságtól megfosztás, tranzitzóna, ügyintézési idő
Rovat: Világjogász
A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.
