Varga Judit: A magyar Alkotmánybíróság határozata mérföldkő a migráció területén
Az alábbiakban dr. Varga Judit igazságügyi miniszter közleményét olvashatják az Alkotmánybíróság döntéséről.
Bejegyzések tranzitzóna címkével
Ab: az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára
Döntött az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszter beadványáról. A testület döntése az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor megállapították: az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára.
Uniós jogba ütközik a menedékkérők segítésének büntetőjogi üldözése
Az EUB ítéletében megállapította, hogy az uniós jogba ütközik a menedékkérelem benyújtásában való segítségnyújtás büntetőjogi üldözése.
Magyarország megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát
Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.
Emberi jogokat sért a tranzitzóna
A kérelmezők tranzitzónában való ellátása sértette a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát és a szabadsághoz való jogot.
A röszkei tranzitzóna sérti az uniós jogot
A röszkei tranzitzóna sérti az uniós jogot, azonban annak bezárása, nem oldja meg az EUB által kifogásolt eljárási garanciákat nélkülöző magyar menekültügyi eljárás hiányosságait.
A kormány felszámolja a tranzitzónákat
Csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Jogellenes a tranzitzónában való fogvatartás
Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.
Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.
Döntött az EJEB két menedékkérő ügyében
A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki másodfokon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).