Visszafordíthatják a határt illegálisan átlépőket Litvániában az ország belterületének első öt kilométerén. A kedden elfogadott litván törvény nincs összhangban az Európai Unió Bíróságának döntésével, és több jogvédő szervezet tiltakozik ellene.
Embercsempészettel, kémkedéssel és pénzmosással vádolják egyebek mellett azt a 24 önkéntes civil aktivistát, akik illegális menekülteket mentettek a Földközi-tengeren, és akiknek kedden kezdődött a tárgyalásuk Görögországban. Akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak, ha bűnösnek találják őket.
Magyarország menedékesként védelemben részesíti az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgárt, azt a hontalan személyt vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgárt, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve ezen személynek családtagjait
A magyar és sok más ország közélete mellett az európai jogi fórumok is rendszeres foglalkoznak a melegjogokkal. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság a nagy horderejű ítéletek és a bulvársajtóba illő döntéseket is hozott a közelmúltban.
Az EUB ítéletében megállapította, hogy az uniós jogba ütközik a menedékkérelem benyújtásában való segítségnyújtás büntetőjogi üldözése.
Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.
A kérelmezők tranzitzónában való ellátása sértette a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát és a szabadsághoz való jogot.
Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.
