A munkaerő-kölcsönzés feltételei


A meglévő munkaerő-kapacitás bővítésének vagy helyettesítésének igénye szinte minden vállalkozás működésének természetes velejárója. Bár a vállalkozások többsége igyekszik ezt a problémakört új munkavállalók foglalkoztatásával megoldani, számottevő jelentőségre és növekvő népszerűségre tett szert a munka törvénykönyve által szabályozott munkaerő-kölcsönzés intézménye is.


Míg a munkaerő-kölcsönzés lehetőségét kölcsönvevő félként alapvetően bármely munkáltató igénybe veheti, addig a „szolgáltatói”, azaz a kölcsönbeadói tevékenységet kizárólag meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetséges legális keretek között folytatni. Az alábbiakban bemutatandó kritériumrendszerrel ugyanakkor kölcsönvevő félként is érdemes tisztában lenni, ugyanis a jogosultság hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzés hátrányos jogkövetkezményei a kölcsönvevőt is sújthatják.

Mindenekelőtt tisztában kell lennünk a munkaerő-kölcsönzés törvényi definíciójával, melyet a munka törvénykönyve (Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rögzít: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

Terjedelmi korlátok miatt csupán utalunk arra, hogy ha az adott jogviszony érdemét tekintve megfeleltethető a hivatkozott definíciónak, úgy az akkor is munkaerő-kölcsönzésnek minősül – és ennélfogva az alábbiakban bemutatandó szabályok lesznek rá irányadóak –, ha a felek egyébként megbízási vagy vállalkozási szerződés révén szeretnék leplezni tényleges munkaerő-kölcsönzési szándékukat.

Az Mt. 215. § (1) bekezdése szerint kölcsönbeadó lehet:

a.) bármely EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

b.) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet, amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.

A b) pontban hivatkozott jogszabályi feltételeket a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) tartalmazza, amely a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggésben további részletszabályokat is megállapít.

A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés folytatására az alábbi kritériumok teljesítése és igazolása alapján van lehetőség:

  • a vállalkozást a rá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba bejegyezték és létesítő okirata tartalmazza a munkaerő-kölcsönzést a tevékenységi körök között;
  • a bejelentő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy a Kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik;
  • a vállalkozás a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik;
  • a vállalkozás a Kormányrendelet által előírt, 15 millió forint összegű vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja; valamint
  • szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A fenti feltételeket teljesítő vállalkozásnak a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal kell bejelenteni, ha kölcsönbeadóként kíván eljárni a munkaerő-kölcsönzés során. A nyilvántartásba vételről szóló határozat számát a vállalkozásnak üzleti kapcsolataiban kötelező feltüntetnie, így szükségszerűen szerelnie kell annak a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződésekben is.

A kormányhivatalnak nem csupán a tevékenység bejelentése során van szerepe, hanem annak megszüntetése kapcsán is: a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek fennállását, illetve a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó törvényi előírásokat ugyanis hatósági ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni. Amennyiben a hatósági ellenőrzés marasztaló eredményre vezet, úgy a kormányhivatal eltiltja a vállalkozást a további munkaerő-kölcsönzéstől, valamint törli a nyilvántartásából is.

Utóbbi körülmény kihatással bír a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra is: az Mt. 215. § (1) bekezdése szerint ugyanis a kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlése esetén a munkaszerződés tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak – jelen esetben a kölcsönbeadónak – ilyenkor kötelessége a munkajogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, tehát ebben az esetben a munkaerő-kölcsönzés további jogalapja is megszűnik, az adott munkavállalót nem foglalkoztathatja a kölcsönvevő.

ECOVIS új logo

Ennél is jelentősebb következmény, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a munkaügyi hatóság által végzett munkaügyi ellenőrzés kiterjed a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére is. Ebből kifolyólag a megfelelő engedéllyel nem rendelkező kölcsönbeadóval jogsértő munkaerő-kölcsönzési jogviszonyban álló kölcsönvevő is hatósági ellenőrzés alá kerülhet és ennek eredményeként bírsággal vagy egyéb hátrányos jogkövetkezménnyel sújtható.

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.