A helyi önkormányzatoknak törvényi kötelezettségük a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotása. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének, a Kúria felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg – a Kúria eseti döntése.
A Miniszterelnökség 2023. szeptember 20. napjával leállítja az ún. IKR rendszert – amelyet eddig tipikusan közigazgatási perek elektronikus kezdeményezésére használtak állampolgárok és ügyvédek egyaránt.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény hiányosságait eddig a szokásjog helyettesítette, de a közelmúltban változások léptek életbe. A TB-kifizetőhelyek létesítése, megszűntetése és nyilvántartása témakörében a változásokat az RSM blog szakértője gyűjtötte csokorba.
A parlament 139 igen, 40 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosítását.
Alábbi cikkünkben a 2022/54–57. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányhivatali rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a polgárok megelégedésére intézi a közügyeket.
A termőföld adásvételi szerződéseket először a kormányhivataloknak kell jóváhagyniuk és utána kerülnek majd hirdetményi úton közzétételre a jegyzők által.
Az Állami Számvevőszék tíz kormányhivatalnál folytat ellenőrzést, amelynek keretében azt értékeli, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatalok az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti feladataikat a jogszabályi előírásoknak megfelelően látták-e el.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését. A döntéshez Czine Ágnes, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
A meglévő munkaerő-kapacitás bővítésének vagy helyettesítésének igénye szinte minden vállalkozás működésének természetes velejárója. Bár a vállalkozások többsége igyekszik ezt a problémakört új munkavállalók foglalkoztatásával megoldani, számottevő jelentőségre és növekvő népszerűségre tett szert a munka törvénykönyve által szabályozott munkaerő-kölcsönzés intézménye is.
