A visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazásáról


Ezzel kapcsolatban megvizsgáljuk, hogy miért érdemes a szervezetek részéről ún. visszaélés bejelentési rendszereket (etikai forródrótot, wwww.etikaiforrodrot.hu) kiépíteni, másrészt fontos lehet annak mérlegelése, hogy a bevezetett panaszbejelentési platformok adjanak-e lehetőséget anonim bejelentésekre.


Magyarországon a panaszok, közérdekű bejelentések, illetve a visszaélések bejelentését jelenleg a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: panasztörvény) szabályozza az állami- és közszféra jogalanyaira vonatkozóan, melynek deklarált célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, a panaszok és a közérdekű bejelentések jelentőségének elismerése az állam működésének jobbá tétele érdekében, tekintettel Magyarország korrupció elleni fellépésével összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra.

A fent megfogalmazott célrendszer ugyanakkor parciális, hiszen a fenti törvény alanyai a magánszféra szereplői (munkáltatók) is lehetnek, amely szervezeteknek is elemi érdekük lehet egy visszaélés bejelentési rendszer (etikai forródrót) kiépítése, több okból kifolyólag is. Ezen bejelentési rendszerek mára a csalásmegelőzés és felderítések legfontosabb elemeivé váltak, másrészt ezen rendszerek működtetése jelentősen képes mérsékelni a szervezeten bekövetkező visszaélések, károk mértékét, illetve hatékonyabbá teszi a szervezet működését.

Empirikus vizsgálatokon alapuló nemzetközi tanulmányok bizonyítják ugyanis, hogy a vállalkozások éves árbevételük mintegy 5%-át veszítik el évente különböző foglalkozás körében elkövetett csalások következtében és mára a visszaélés bejelentési rendszer vált a szervezetek által feltárt csalások leghatékonyabb eszközévé, a felmérések alapján azok mintegy 43%-a a forródróton bejelentett ún. tippeken válik ismertté és az alkalmazottak alkotják a bejelentések mintegy felét[1]. A Csalásvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (Association of Certified Fraud Examiners) 125 országban 2020. évben elvégzett vizsgálata 2.504 esetet vizsgált, melynek összes kárértéke 3,6 mrd $ volt[2]. Egy tipikus csalás feltárása és elkövetése között átlagosan 18 hónap telik el bejelentési rendszert nem alkalmazó szervezeteknél, míg etikai forródrót alkalmazásával ez az időszak jelentősen lerövidül (12 hónap).

Az etikai forródrót alkalmazása során a  fenti tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a csalások által okozott átlagos károk is mintegy lefeleződnek (etikai forródrótot működtető cégeknél – a vizsgált esetekben – átlagosan mintegy 100.000 $ volt 2020-ban a kárérték, míg ennek hiányában 198.000$). Ha tehát az etikai forródrót hasznosságát vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy annak alkalmazása átlagosan 8.200$ megtakarítást hozhat havonta egy szervezetnek, mivel egy visszaélés-bejelentési rendszer léte egyrészt az elkövetőket is óvatosságra inti, másrészt a csalás-megelőzést és felderítést is egyértelműen hatékonyabbá és eredményesebbé teszi.

Egyértelműen megállapítható tehát, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszféra szervezeteinek elemi érdeke a csalások megelőzése, mivel egyrészt ezáltal jelentős erőforrások megtakarítására nyílik lehetőség (csalások, visszaélések megelőzése és feltárása következtében), másrészt ezen szervezetek működése átláthatóbbá és hatékonyabbá válik.

Egy panaszbejelentési rendszert kialakító és működtető vállalkozás piaci megítélése is jelentősen növelhető, mivel ezen vállalkozás belső (ügyvezetés, munkavállaló, tulajdonos) és külső érintettjei (vevők, szállítók, versenytársak, hitelezők stb.) számára az az értékítélet alakul ki, hogy adott vállalkozás érdeke a visszaélések, jogsértések megelőzése, feltárása és kezelése.

Az elmúlt évtizedben kirobbant Cambride Analytica és a LuxLeaks botrány valamint az ezekhez hasonló ügyek helyezték előtérbe a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepét illetve a visszaélést bejelentő személyek védelmének jelentőségét, ami életre hívta a visszaélés bejelentésével kapcsolatban 2019. október 23-án kihirdetésre került EU 2019/1937 sz. irányelvet. Az irányelvben megfogalmazott rendelkezéseket annak 26. cikke szerint a nemzet államoknak 2021. december 17-ig implementálniuk kell a saját joggyakorlatukba. Noha a fenti közösségi irányelv számos ponton tartalmaz eltérést a Magyarországon jelenleg hatályos visszaélés-bejelentési joggyakorlathoz képest, a jogszabályi rendelkezések ugyanakkor jelenleg is megfelelő teret adnak a köz- és magánszféra szereplőinek az irányelvben megfogalmazott belső- és külső jelentési csatornák kiépítésére, a bejelentések kezelésére és nyomon követésére vonatkozóan. Az irányelv egyértelműen meghatározza azokat a területeket és jogalanyokat, amelyekkel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozóan belső- és külső bejelentési csatornát ki kell alakítani. A legnépszerűbb bejelentési csatornák a telefonon, e-mail-ben kialakított forródrótok, illetve a web-alapú online bejelentési rendszerek. Megállapítható ugyanakkor, hogy az utóbbi időben éppen a web-alapú, online visszaélés-bejelentési platformok jelentősége nőtt világszerte, 2020-ban a panaszbejelentők mintegy 1/3-a valamilyen online platformon tudta bejelenteni panaszát.

Az irányelv az azonosíthatatlan, vagy más néven anonim bejelentések kezelését is megengedi az etikai forródróton keresztül, de ennek részletes szabályozását a tagállamokra bízza.

A panasztörvény jelenleg hatályos előírásai alapján ugyanakkor az anonim panasz vagy közérdekű bejelentések kivizsgálására a közszféra szereplői által nem kerül sor, a munkáltatók pedig eltekinthetnek egy anonim bejelentés kivizsgálásától. Az anonim bejelentéseknek ugyanakkor megvan a létjogosultsága, hiszen számos bejelentő abban az esetben is fél a visszaélés (panasz, közérdekű) bejelentés megtételétől, ha, mint bejelentőt, a jogszabály védelemben részesíti és a személyes adatainak kezelését, továbbítását csak megfelelő korlátok közé helyezi. Egy másik oldalról megközelítve, a munkáltatóknak jól felfogott gazdasági érdekük akár egy anonim módon tett bejelentést is kivizsgálniuk. Egy harmadik, talán kevésbé előtérbe kerülő szempontból pedig kijelenthető, hogy egy anonim bejelentő tekintetében nem keletkezik a beazonosíthatóságát lehetővé adat, így az ő vonatkozásban nem kell a személyes adatok kezelésére, védelmére vonatkozó hazai és uniós szabályokat alkalmazni szemben az azonosítható bejelentő esetével, amely esetben a keletkező személyes adatok kezelését a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat alapján megállapított és megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel kell biztosítani. Természetesen egy adott anonim bejelentés konkrét tartalma már a személyes adat körébe tartozó lehet, de összességében az anonim bejelentések egyszerűbben kezelhetők.

Amennyiben valamely belső/külső bejelentési csatornán a bejelentő lehetőséget kapna a visszaélések anonim bejelentésére, úgy a bejelentések számossága is jelentősen emelkedne, hiszen a bejelentő számára az anonimitás kellő védelmet ad. Egy e-mail cím vagy más weben elérhető platformok nyilvánvalóan nem lehetnek alkalmasak a bejelentések valóban anonim módon történő megtételére és a bejelentők jogszabályi előírásból fakadó, kötelező tájékoztatására, ugyanakkor már léteznek olyan online alkalmazások, szoftveres megoldások (pl.https://www.etikaiforrodrot.hu), amelyek nyílt, az interneten bárki által elérhető linken keresztül kellő biztonsággal és hatékonysággal garantálják az azonosíthatatlan bejelentők védelmét a szervezet számára és teszik lehetővé a bejelentők tájékoztatását is, legyen szó akár állami szervről vagy magánszférában szereplő cégről.

Jogszabály 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és közérdekű bejelentésekről EU 2019/1937. Irányelve
Fókusz panasz, közérdekű bejelentés visszaélés-bejelentés uniós jog megsértése (visszaélés-bejelentés)
Alkalmazás jellege kötelező opcionális kötelező
Alanya

–         állami szerv, önkormányzati szerv

–         panaszt, közérdekű bejelentést bejelentő személy

–         munkáltató vagy általa megbízott bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet

–         visszaélést bejelentő személy

–         köz- és magánszférában munkavállalót foglalkoztató személy vagy szervezet, ezen belül

–         a min. 50 munkavállalót foglalkoztató magánszektorban működő jogalany (küszöbérték nem alkalmazható az Irányelv I.B. és II. részében említett jogalanyokra) köteles belső jelentési csatornát kialakítani

–         tagállam előírhatja az 50 fő alatti magánszektorban működő jogalanyra is a belső bejelentési csatorna működtetését

–         közszférában működő valamennyi jogalanynak alkalmazni kell a belső bejelentési csatornát, a tulajdonukban álló szervezetekkel együtt

–         mentesíthető a 10 ezer főnél kevesebb lakosú vagy 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató önkormányzat

–         külső bejelentési csatorna esetében az illetékes hatóságot a tagállamok jelölik ki

–         magánszektorban vagy közszférában dolgozó személy munkavégzéssel összefüggésben tudomására jutó jogsértés, de legalább

–         EUMSZ 45. cikk (1) bekezdése szerinti munkavállalók, köztisztviselők

–         EUMSZ 49. cikke szerinti önálló vállalkozó jogállású személy

–         tulajdonos, ügyviteli, ügyvezető, felügyeleti testülethez tartozó, nem ügyvezető tagok, önkéntesek, fizetett, ill. nem fizetett gyakornokok

–         vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók felügyelete és irányítása alatt dolgozók

–         (megszűnt munkaviszonnyal kapcsolatos jogsértésekre is)

–         (még el nem kezdett munkaviszonnyal kapcsolatos jogsértésekre is)

     
     
   

 

 

Jogszabály 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és közérdekű bejelentésekről EU 2019/1937. Irányelve
Tárgya bármely panasz, közérdekű bejelentés visszaélés

uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó jogsértések:

–         közbeszerzés

–         pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, pénzmosás és terrorizmus megelőzése

–         termékbiztonság és termékmegfelelőség

–         közlekedésbiztonság

–         környezetvédelem

–         sugárvédelem, nukleáris biztonság

–         élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy, állatjólét

–         közegészségügy

–         fogyasztóvédelem

–         magánélet és személyes adatok védelme, hálózati és információs rendszerek biztonsága

–         EUMSZ 325. cikkében említett jogsértések (csalás, Unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértések)

–         EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piaccal kapcsolatos jogsértések (például a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megsértése), társasági adóra vonatkozó szabályok megsértése, illetve társasági adóra vonatkozó, alkalmazandó jogszabályok tárgyát vagy célját meghiúsító adóelőnyök szerzése

Ki tehet bejelentést? bárki munkavállaló, szerződéses viszonyban álló személyek, bármely személy (méltányolható jogos érdek alapján) –         az Irányelv alanyi hatályában meghatározott természetes személy
Anonim bejelentés? nem lehetséges, az anonim bejelentő (azonosíthatatlan személy) panaszának vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi nem szükséges, az anonim bejelentő bejelentésének vizsgálata mellőzhető lehetséges, de az anonim bejelentések és nyomon követések elfogadásának eldöntése a tagállam hatásköre, de az anonim bejelentőt védelem illeti meg
Elbírálás határideje? 30 nap, ha több, akkor a bejelentőt tájékoztatni kell a bejelentő tájékoztatása a bejelentéstől számított legrövidebb időn belül, max. 30 napon belül, eltérni csak különösen indokolt esetben a bejelentő tájékoztatása mellett lehetséges

–         belső / külső bejelentési csatorna: visszaigazolás a bejelentőnek a bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül és

–         belső csatorna: a bejelentő tájékoztatása a bejelentés kézhezvételétől számított 7 nap+ 3 hónapon belül

–         külső csatorna: a bejelentő három hónapot, illetve – indokolt esetben – hat hónapot meg nem haladó tájékoztatása, észszerű határidőn belül

Bejelentővel történő interakció módja szóbeli vagy írásbeli (offline, online); (a közérdekű bejelentés védett elektronikus rendszeren keresztül is megtehető) szóbeli vagy írásbeli

–         belső (közszférában vagy magánszektorban működő jogalanyon belül tett bejelentés szóban vagy írásban vagy mindkét módon) és/vagy

–         -külső bejelentési csatornán (hatóságnak történő bejelentést szóban és írásban is lehetővé kell tennie) keresztül

Jogszabály 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és közérdekű bejelentésekről EU 2019/1937. Irányelve
Bejelentő értesítést kap a vizsgálat eredményéről? igen (írásban vagy szóban) igen (írásban vagy szóban) igen (bejelentési csatornán keresztül, írásban és/vagy szóban)
Van-e mentesség a vizsgálatra vonatkozóan?

igen:

–         anonim bejelentés

–         azonos tartalmú, ugyanazon panaszos (közérdekű bejelentő) által tett bejelentés

–         a tudomásszerzést követő 6 hónapon túl előterjesztett panasz esetén, ill. a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkezésétől számított 1 éven túli panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani

igen:

–         anonim bejelentés

–         ismételt, azonos tartalmú bejelentés

–         ha a bejelentő tudomásszerzését követő 6 hónapon túli

–         ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme nincs arányban a bejelentésben érintett személy jogainak korlátozásával

igen:

–         enyhe jogsértés esetén

–         ismétlődő bejelentés, mely nem tartalmaz új, jogsértésre vonatkozó információkat egy, már lezárult eljárással kapcsolatos bejelentéshez

Személyes adatok kezelése kizárólag a panasz, közérdekű bejelentés lefolytatása céljából kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása, megszüntetése céljából EU 2016/679 rendelettel, 2016/680 irányelvvel, valamint a 2018/1725 rendelettel összhangban
Személyes adatok továbbítása kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére (ha eljárás lefolytatására jogosult vagy a bejelentő hozzájárult)

bejelentővédelmi ügyvéd

kivizsgálásban résztvevő külső szervezet részére

EU 2016/679 rendelettel, 2016/680 irányelvvel, valamint a 2018/1725 rendelettel összhangban
Bejelentéshez szükséges feltétel nincs szabályozva

nyilatkozat (a bejelentést jóhiszeműen teszi vagy kellő alappal feltételezi, hogy valós)

Jogi személy bejelentőnél (képviselő neve, székhelye)

nincs szabályozva

[1] ACFE: Report to the nations – 2020 Global study on occupational fraud and abuse.

[2] A felmérés által vizsgált kárértéket kivetítve az ACFE tanulmány megállapította, hogy évente világszerte mintegy 4,5 ezer mrd $ a csalások okozta kár.




Kapcsolódó cikkek

2021. július 29.

Gyorsított vizsgálatot indított a GVH a tégla piacon

A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére – olvasható a hivatal weboldalán.

2021. július 29.

Minden üzenet célba ér? – Avagy a hasznos visszajelzés kritériumai

Előző írásunkban körbejártuk a visszajelzés fogalmát, hasznosságát és a visszajelzés kérésének módját. Most arra keressük a választ, hogy miképpen tudunk úgy visszajelzést adni, hogy az hatásos legyen, megérkezzen az üzenet, általa pedig szakmailag fejlődni tudjon a jogász közösségekben a munkahelyi kapcsolódás és ne eredményezzen konfliktusokat.

2021. július 29.

A közös tulajdonú ingatlan használati rendjének egysége

A Kúria a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel kapcsolatban kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok egységet képeznek, amit maga a bíróság sem bonthat meg.