Műtárgykereskedők a Pmt. hatálya alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Feltehetően a COVID-19 járvány következtében kisebb figyelmet kapott, de az érintett kör számára mégis jelentős fejlemény: 2020. január 10-étől immáron a kulturális javak kereskedelmével foglalkozó szolgáltatókra is kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény személyi hatálya.


A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) személyi hatályát rögzítő 1. § (1) bekezdés p) pontja szerint a törvényben rögzített kötelezettségek a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatókat olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában terhelik, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot. A teljesség kedvéért említendő, hogy ugyanezen bekezdés q) pontja a kulturális javak tárolásával vagy közvetítésével szabadkikötőkben foglalkozó szolgáltatókra is kiterjed.

A hárommillió forintos összeghatár alatti üzleti kapcsolat létesítésekor tehát nem kötelező az alábbiakban bemutatandó kötelezettségek teljesítése, azonban némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy ügyleti megbízás teljesítése esetén a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja négymillió-ötszázezer forintos összeghatár felett teszi kötelezővé a Pmt. alkalmazását. Ennek megfelelően, ha a műtárgykereskedő szolgáltató élni akar a törvény adta distinkcióval, érdemes tisztában lennie az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás törvényi definícióival.

A Pmt. szerint üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltatónak a törvény hatálya alá eső szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszonya. Ilyen jellegű tartós jogviszony létesítése esetén tehát a hárommillió forintos összeghatárt kell a szolgáltatónak figyelembe vennie.

Ezzel szemben ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltatónak a törvény hatálya alá eső szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszonya, amely megbízás teljesítése esetén már a négymillió-ötszázezer forintos összeghatár felett kell a Pmt. általi kötelezettségekre figyelmet fordítani.

Abban az esetben, ha a fent megjelölt szolgáltatók ügyletei a Pmt. hatálya alá esnek, a szolgáltatók kötelesek ellátni az úgynevezett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. Ezek közül elsősorban a személyazonosság igazoló ellenőrzését szükséges kiemelni, amely az ügyfél személyazonosító okmányainak ellenőrzésével teljesítendő. A Pmt. részletesen rögzíti, hogy magyar, illetve külföldi természetes vagy jogi személy esetén milyen okmányok bemutatásával kell a személyazonosság ellenőrzését teljesíteni. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a fényképes vezetői engedély is megfelelő a magyar állampolgárságú természetes személyek személyazonosságának megállapítására.

A személyazonosság ellenőrzéséhez dokumentációs kötelezettség is kapcsolódik, ugyanis a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról a szolgáltatónak egy úgynevezett azonosítási adatlapot is szükséges felvennie. Figyelemmel arra, hogy a Pmt.-ből eredő adatkezelési kötelezettségek törvényi előírásokon alapulnak, az átvilágítással érintett ügyféltől a szolgáltató nem köteles hozzájárulást kérni az azonosítási adatlapon rögzített személyes adatok kezeléséhez. Különösen fontos, hogy az ügyfél-átvilágításban való közreműködést megtagadó ügyféllel szemben a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létrehozását vagy az ügyleti megbízás teljesítését.

További dokumentációs kötelezettség, hogy az ellenőrzés alapjául szolgáló okmányokról a szolgáltató köteles fénymásolatot készíteni és azt az azonosítási adatlappal együtt megőrizni. Ezen a ponton kiemelendő, hogy a lakcímkártya személyi számot tartalmazó oldalát viszont tilos lefénymásolni, tekintettel a személyi szám különlegesadat-jellegére.

Figyelemmel arra, hogy a Pmt. célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, a törvény tevőleges magatartásra kötelezi a szolgáltatókat, ha pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló körülményt észlel az értékesítési tevékenysége során valamely ügyfele esetében. Ilyenkor ugyanis az erre rendszeresített elektronikus formanyomtatványon a szolgáltató köteles bejelentést tenni a NAV felé, amelynek elmulasztása esetén a szolgáltatót felelősségre is vonhatják.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Pmt. 65. § (2) bekezdése értelmében a szolgáltatók a Pmt.-ből eredő feladataik ellátásának belső rendjét szabályzatban kötelesek rögzíteni, amelyet a felügyeleti szervként kijelölt kereskedelmi hatóságnak kell megküldeni jóváhagyásra.

Természetesen a törvényi kötelezettségek nem sok kötőerővel bírnak megfelelő szankciók nélkül, ezért végezetül rögzítjük, hogy a Pmt.-ből eredő kötelezettségek megsértése esetén a felügyeleti hatóság 100 ezertől 400 millió forintig terjedő bíróságot szabhat ki a jogsértés súlyától függően.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó és dr. Farkas Márton senior ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 12.

Az előzetes piaci konzultáció

Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a hazai közbeszerzési verseny fokozását célzó kormányintézkedések mit eredményeznek a piaci szereplők számára.