A kezesség kérdése, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül


Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes készfizető kezességet vállalt az adósnak az alperessel szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A felperes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti. Az adós felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. Az alperes a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be. A felperes a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalása ellenére helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ezért az alperes 2019 februárjában a közjegyzői okirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett vele szemben.
A felperes szerint az alperes az adós felszámolása során hitelezői igényt nem jelentett be, a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő lejártával megszűnt a vele, mint kezessel szembeni jogérvényesítés joga.
Az alperes szerint a kezes kötelezettségét nem érinti az, ha elmaradt a hitelezői igénybejelentés, mert tudta azt, hogy a felszámolási eljárásban nem számíthat megtérülésre, erről az adós felszámolója a követelés behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozatban tájékoztatta.

Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a kezes annyiban szabadul a helytállási kötelezettsége alól, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igény alapján egyébként a jogosult kielégítést kaphatott volna, ami az adós esetében nulla forint lett volna.
A másodfok azonban megváltoztatta az ítéletet és megszüntette a végrehajtást. A csődtörvénynek megfelelően a felszámolás során az adóssal szembeni követelések bejelentésére 180 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. A bejelentés elmulasztásának anyagi jogi hatásai tekintetében változatlanul érvényes a joggyakorlatban kialakult megállapítás, amely szerint a jogvesztő határidő eltelte magát a követelést szünteti meg, nem pusztán annak a felszámolási eljárásban történő érvényesítését, a követelés megszűnése pedig kihat a kezes kötelezettségére is. A főkötelezettel szemben a hitelezői igénybejelentés határideje 2018. december 8-án lejárt, és mivel az alperes nem vitatottan nem élt bejelentéssel és ezen időpontig követelését a felperessel szemben sem érvényesítette, követelése a felperessel szemben sem állhat már fenn, annak megszűnése folytán.

A Kúria megállapításai
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria hangsúlyozta, hogy a Ptk. szerint [6:417. § (1) bekezdés] a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A Ptk. ezen rendelkezéséből következően a kezes helytállási kötelezettsége főszabályként a biztosított követeléshez igazodik: a kezesség járulékossága fejeződik ki abban, hogy a kezesség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelyért a kezességvállalás történt. A kezes tehát azt és annyit köteles teljesíteni, amire és amennyire a főadós köteles. A járulékosság azonban azt is jelenti, hogy a főkötelezettség fennállása feltétele a kezességnek, azaz a főkötelezettség megszűnésével a kezes helytállási kötelezettsége is megszűnik. Ezt alátámasztja az a rendelkezés is, amely szerint a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben [6:417. § (2) bekezdés]. Vagyis, ha a főadós hivatkozhat a törvényi 180 napos határidő elteltére, ezt a jogi lehetőséget a kezestől sem lehet elvonni. A csődtörvény értelmében az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha a csődtörvényben felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kezes által is felhozható kifogások ebből következően jogszűntető kifogások is lehetnek.
A Kúria kiemelte, ha a kezes a jogosult felszólítását követően teljesít, törvényi engedmény folytán átszáll rá a biztosított követelés. Ez a törvényi engedmény a kezes megtérítési igényének biztosítéka. A kezes helytállásával még nem szűnik meg az adós tartozása, a kezes teljesítésével megszerzi a kötelezettel szembeni követelést. Ezt a helyzetet a jogosult nem csorbíthatja, nem hiúsíthatja meg azzal, hogy nem teszi meg a követelés fenntartása, a követelés megszűnésének elkerülése érdekében a szükséges jogcselekményt.
Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a kezes helyzete ne váljon rosszabbá, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt, ugyanis a kezes a kezesség elvállalásakor számíthatott arra, hogy a jogosult követelésének kielégítése esetén megtérítési igénye keletkezik, és a követelés biztosítékai e megtérítési igény biztosítékául fennmaradnak. A jogosult tehát a kezessel szemben felel azért, hogy a követelést – ha már nem az adóson hajtja be – a kezes számára megóvja, különösen abban a helyzetben, ha a követelés fenntartása érdekében elsősorban neki van lehetősége a megfelelő jogi lépések megtételére, a jelen esetben arra, hogy a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a hitelezői igényét. A jogosult jogmegóvó kötelezettségének teljesítését a Ptk. alapelvi szinten is megköveteli, hiszen a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

Complist
A jogosult igénybejelentése a felszámolás során – még abban az esetben is, ha ez regisztrációs költség megfizetésével jár – nem tekinthető olyan tehernek, amely arányban állna a kezes helytállási kötelezettségével, annál kisebb mértékű, hiszen a törvényi engedmény bekövetkezéséhez a kezes teljesítése szükséges. A jóhiszeműség és tisztesség elve megköveteli a jogosulttól, hogy a főadós helyett fizető kezes részére biztosítsa a követelés-átszállás lehetőségét, mulasztásával jogot ne vonjon el a teljesítő kezestől.
Amikor a jogosult hitelezőként bejelentkezik a kötelezett ellen indult felszámolási eljárásba, ezzel a lépésével megóvja követelésének fenntartását. Bejelentkezése jelenti a kezes biztosítékát, hiszen a jogosult felszólítását követően helyt kell állnia az adós helyett, mivel erre vállalt kötelezettséget, ezt követően a törvényi engedmény következtében helytállási kötelezettségének teljesítése alapján az adós elleni felszámolási eljárásban tudja érvényesíteni igényét az adóssal szemben. Helytállási kötelezettsége teljesítésével „magához váltja” a követelést és a jogosult jogutódjaként be tud lépni a felszámolási eljárásba. Ezzel szemben, ha a jogosult elmulasztja bejelentési kötelezettségének teljesítését, jogellenes magatartásának (amely abban áll, hogy az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik) polgári jogi jogkövetkezménye az, hogy a kezes erre hivatkozva mentesülhet helytállási kötelezettsége alól.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 21.245/2020/9.) a Kúriai Döntések 2022/1. számában 13. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 6:426. §.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 28.

Fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni

A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére – a Kúria eseti döntése.
2022. január 21.

A perbelépés lehetősége és a hivatalból történő perbe állítás

Ha a perben hozandó ítélet az adásvételi szerződés semmisségét állapítja meg, a bíróság köteles a szerződő feleket az érdekeltkénti perbelépés lehetőségére felhívni, és amennyiben a perbe nem kívánnak belépni, vagy nem nyilatkoznak, akkor a bíróság köteles őket alperesi oldalon érdekeltként perbe állítani – a Kúria eseti döntése.